tag:blogger.com,1999:blog-20869268005293216132024-03-17T23:32:23.325+05:30Sri-ParpanchaCome and fall in the creative world of words.
This blog will be all about dear ones, inspirational engines, who are/were engineering the track of my life.Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.comBlogger228125tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-54946042182410658242024-03-17T23:28:00.001+05:302024-03-17T23:31:48.945+05:30 ಕಗ್ಗಂಟಿನ ಕರದಂಟು - ಡಿವಿಜಿ ಅಜ್ಜ - ೧<p>ಜಗತ್ತೇ ಒಂದು ಕಗ್ಗಂಟಾಗಿರುವಾಗ ಅದರೊಳಗೆ ಮಂಕುತಿಮ್ಮ ಎಂಬ ಪಾತ್ರದ ಮೂಲಕ, ಜಗತ್ತಿನ ವಿಶೇಷಗಳನ್ನು, ವಿಶಿಷ್ಟತೆಗಳನ್ನು, ತಾವು ಓದಿದ ಪುರಾಣ, ಪುಣ್ಯಕತೆಗಳು, ಐತಿಹಾಸಿಕ ಕ್ಷಣಗಳು, ತಾವು ಕೇಳಿದ ಜನಜನಿತ ಕತೆಗಳು, ಹಾಡುಗಳು, ಸಂಗತಿಗಳು, ತಮ್ಮ ಬದುಕಿನ ಕಥೆಗಳು.. ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ನೆಡೆಯುವ ಅನೇಕಾನೇಕ ಪವಾಡಸದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ನಾಲ್ಕು ಸಾಲುಗಳಲ್ಲಿ ಹಿಡಿದಿಡುತ್ತಾ, ಸಾರ್ವಕಾಲಿಕ ಸತ್ಯವಾದ ಕಗ್ಗಗಳನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿರುವ ಕಗ್ಗದ ಅಜ್ಜನಿಗೆ ನಮಿಸುತ್ತಾ.. ಈ ಜೈತ್ರಯಾತ್ರೆಯನ್ನು ಆರಂಭಿಸುತ್ತಿದ್ದೇನೆ.. </p><div><br /></div><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggxlFoqVhORg-UgWT0o7-c2ysOTOyk_gjYqf16re9kPBuJ0GIxXulYaMYWF6PkPupO3Hehy4Sbb3ez1Jt4Eyy0P15quQndO1-6Wwtj13PSAH3kQ9DIfxcCnpVMJ52xxyPNeuhA0Kc966F15FW-X_P8F2YqZSEQ_bRqaTwwsmBjMjs_DdGCY1mbZGdlI1o/s783/DVG%20Ajja%20Blog.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="698" data-original-width="783" height="285" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggxlFoqVhORg-UgWT0o7-c2ysOTOyk_gjYqf16re9kPBuJ0GIxXulYaMYWF6PkPupO3Hehy4Sbb3ez1Jt4Eyy0P15quQndO1-6Wwtj13PSAH3kQ9DIfxcCnpVMJ52xxyPNeuhA0Kc966F15FW-X_P8F2YqZSEQ_bRqaTwwsmBjMjs_DdGCY1mbZGdlI1o/s320/DVG%20Ajja%20Blog.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಚಿತ್ರಕೃಪೆ - ಗೂಗಲೇಶ್ವರ <br /><br /></td></tr></tbody></table>ನನ್ನ ಬದುಕಿನ ಹಾದಿಗೆ ದಾರಿ ದೀಪವಾಗಿದ್ದು ಅನೇಕ ವಿಷಯಗಳು.. ಮಹಾಭಾರತ, ಇತರ ಮಹಾಭಾರತದ ಕೊಂಡಿಯಿರುವ ಪುರಾಣ ಕಥೆಗಳು, ಭಗವದ್ಗೀತೆ, ಚಾಣಕ್ಯ, ದೇವಾನುದೇವತೆಗಳ ಕಥೆಗಳು ಇವುಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಸಿನಿಮಾಗಳು ಬಹಳ ಪ್ರಭಾವ ಬೀರಿದ್ದವು.. ಹಾಗಾಗಿ ಆ ಅನುಭವಗಳ ಮೂಟೆಯನ್ನು ಹೊತ್ತು ಸಿನೆಮಾಗಳ ಅನೇಕ ಪ್ರೇರಣಾತ್ಮಕ ಸನ್ನಿವೇಶಗಳನ್ನು, ಹಾಡುಗಳನ್ನು, ಸಾಹಸ ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ಕಗ್ಗದ ಕಡಲಿಗೆ ಸಮೀಕರಿಸುವ ಒಂದು ದುಸ್ಸಾಹಸಕ್ಕೆ ಕೈ ಹಾಕೋಣ ಎನಿಸಿತು.. ಬಂಧು ಮಿತ್ರರು ಪ್ರೇರೇಪಿಸಿದರು, ಹಾಗಾಗಿ ಈ ಹೆಜ್ಜೆಗಳು.. <p></p><p>ಇಂದು ಅವರ ಜನುಮದಿನ, ಶುಭಾರಂಭವಾಗಲಿ, ಅಜ್ಜನ ಆಶೀರ್ವಾದ ಈ ಸರಣಿಗೆ ಉಸಿರು ತುಂಬಲಿ ಎಂದು ಆಶಿಸುತ್ತಾ, .. ಈ ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ಹೆಜ್ಜೆಯನ್ನು ಇಡಲು ಶುರು ಮಾಡುತ್ತೇನೆ!!!</p><p><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span><span> </span>******</p><p><b>ಶ್ರೀ ವಿಷ್ಣು ವಿಶ್ವಾದಿಮೂಲ ಮಾಯಲೋಲ, ದೇವ ಸರ್ವೇಶ ಪರಬ್ಬೊಮ್ಮನೆಂದು ಜನಂ|| ಆವುದನು ಕಾಣದೊಡಮಳ್ತಿಯಿಂ ನಂಬಿಹುದೊ| ಆ ವಿಚಿತ್ರಕೆ ನಮಿಸೊ - ಮಂಕುತಿಮ್ಮ|| ೧||</b></p><div><br /></div><div>ದಶಾವತಾರಗಳನ್ನು ತಾಳಿದ ವಿಷ್ಣು.. ಸೃಷ್ಟಿಕರ್ತ ಬ್ರಹ್ಮನ ಪಿತಾ.. ಜಗತ್ತನ್ನು ಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿಡುವ ದೈವ, ದುಷ್ಟ ಶಿಕ್ಷಕ ಶಿಷ್ಟ ರಕ್ಷಕ ಹೀಗೆ ಹತ್ತಾರು ಗುಣವಿಶೇಷಣಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿರುವ ವಿಷ್ಣು.. ಮತ್ತು ಅವನ ಶಕ್ತಿಗೆ, ಅವನ ಯುಕ್ತಿಗೆ, ಯಾವುದೇ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿಯೂ ಕೂಡ ತಾಳ್ಮೆಯನ್ನು ಕಳೆದುಕೊಳ್ಳದೆ, ಸಮಸ್ಯೆಗಳನ್ನು ಉಪಯುಕ್ತವಾದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಬಗೆಹರಿಸುವ ಆ ವಿಶೇಷ ಶಕ್ತಿಗೆ, ವಿಚಿತ್ರ ಶಕ್ತಿಗೆ ನಮಿಸೋಣ ಎನ್ನುವ ಮಾತನ್ನು ಅಜ್ಜ ನಮಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ. </div><div><br /></div><div> ತನ್ನ ದ್ವಾರ ಪಾಲಕರಾದ ಜಯವಿಜಯರು ಶಾಪಗ್ರಸ್ತರಾಗಿ, ಮೂರು ಜನ್ಮಗಳಲ್ಲಿ ದುಷ್ಟರಾಗಿ ಜನಿಸಿ ಹರಿಯಿಂದ ಹತರಾಗಿ ಮರಳಿ ವೈಕುಂಠಕ್ಕೆ ಮರಳುವ ಹಂತಗಳಲ್ಲಿ ಮೊದಲನೆಯ ಅವತಾರ ಹಿರಣ್ಯಾಕ್ಷ-ಹಿರಣ್ಯಕಶಿಪು. </div><div><br /></div><div>ಹಿರಣ್ಯಾಕ್ಷ ವಿಷ್ಣುವನ್ನು ವರಾಹ ರೂಪದಲ್ಲಿ ಧರೆಗಿಳಿಸಿ ಹತನಾಗಿ ವೈಕುಂಠ ಸೇರುತ್ತಾನೆ.. ಆದರೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ಬಲಾಢ್ಯನಾದ ಹಿರಣ್ಯಕಶಿಪು ತನ್ನ ಸುತ ಪ್ರಹ್ಲಾದ ಹರಿಭಕ್ತನಾಗಿದ್ದರಿಂದ ಆತನನ್ನು ಅನೇಕ ಶಿಕ್ಷೆಗಳಿಗೆ ಗುರಿಪಡಿಸಿದರೂ ಅಳಿಯದ ಪ್ರಹ್ಲಾದನ ಜೊತೆ ನೆಡೆಯುವ ಅಂತಿಮ ಸಂಭಾಷಣೆ ಈ ಕಗ್ಗಕ್ಕೆ ಸಮೀಕರಿಸಬಹುದು.. </div><div><br /></div><div>ಹರಿಯು ಸರ್ವಾಂತರಯಾಮಿ ಎನ್ನುತ್ತಾ, ಸೃಷ್ಟಿಗೆ ಆತನೇ ಶಕ್ತಿ ಎನ್ನುತ್ತಾ.. ವಿಷ್ಣುವು ಹತ್ತು ಹಲವಾರು ಹೆಸರುಗಳಿಂದ ಕಂಗೊಳಿಸುತ್ತಿದ್ದಾನೆ ಎನ್ನುವಾಗ ಕುಪಿತಗೊಂಡ ಹಿರಣ್ಯಕಶಿಪು .. ಈ ಜಗತ್ತಿಗೆಲ್ಲ ನಾನೇ ಸರ್ವೇಶ್ವರ.. ಎಂದಾಗ ಪ್ರಹ್ಲಾದ ನೀನು ನನಗೆ ಜನ್ಮಕೊಟ್ಟವನು.. ನಿನಗೆ ಜನ್ಮಕೊಟ್ಟವರು ಯಾರು ಎಂದಾಗ.. ಕಶ್ಯಪ ಬ್ರಹ್ಮ.. ಎನ್ನುತ್ತಾನೆ.. ಅವರ ತಂದೆ ಎಂದಾಗ ಚತುರ್ಮುಖ ಬ್ರಹ್ಮ ಎನ್ನುತ್ತಾನೆ.. ಅವರ ತಂದೆ ಎಂದಾಗ ನಿರುತ್ತರನಾಗುತ್ತಾನೆ.. </div><div><br /></div><div>ಚತುರ್ಮುಖ ಬ್ರಹ್ಮನ ತಂದೆ ಯಾರು.. ಯಾರಾದರೂ ಇರಲೇಬೇಕಲ್ಲ ಎಂದಾಗ.. ಯಾರು ಅವರು ಎನ್ನುತ್ತಾನೆ ಹಿರಣ್ಯಕಶಿಪು.. ಆಗ ಅವನೇ ಶ್ರೀಮನ್ನಾರಾಯಣ ಎನ್ನುತ್ತಾನೆ.. </div><div><br /></div><div>ಹೀಗೆ ಒಂದು ಕಲ್ಲಿನ ಮೇಲೆ ಇನ್ನೊಂದು ಕಲ್ಲು.. ಅದರ ಮೇಲೆ ಇನ್ನೊಂದು.. ಹೀಗೆ ಜೋಡಿಸುತ್ತಾ ಹೋದಾಗ ಕಡೆಯಲ್ಲಿ ನಿಲ್ಲುವುದು ವಿಷ್ಣುವಿನ ಉಪಸ್ಥಿತಿ ಎನ್ನುವ ತತ್ವನ್ನು ಈ ಸಂಭಾಷಣೆ ಹೇಳುತ್ತದೆ.. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/R2aBYVJGAWE" width="546" youtube-src-id="R2aBYVJGAWE"></iframe></div><br /><div><br /></div><div>ಮತ್ತೆ ಇನ್ನೊಂದು ಕಗ್ಗದ ಸುತ್ತಾ ಓಡಾಡೋಣ!!!</div><div><br /></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-20891007712041823662024-02-03T13:04:00.001+05:302024-02-03T13:04:29.968+05:30ಅಹಲ್ಯಾಶಬರಿ ಉಪಾಖ್ಯಾನದ ಅನುಭವ.. !<p>ಅಣ್ಣಾವ್ರ "ನಾನೂ ನೀನೂ ನೆಂಟರಯ್ಯ .. ನಮಗೆ ಭೇದ ಇಲ್ಲವಯ್ಯಾ ವಿಠ್ಠಲ .. " ಭಕ್ತ ಕುಂಬಾರದ ಅದ್ಭುತ ಹಾಡು ಬರುತಿತ್ತು.. ಮನೆಯ ಕರೆಘಂಟೆ ಸದ್ದು ಮಾಡಿತು.. </p><p>ಬಾಗಿಲು ತೆಗೆದರೆ ಅಹಲ್ಯೆ ಮತ್ತು ಶಬರಿ .. ಬಿಳಿ ಉಡುಪಿನಲ್ಲಿ ಆಕರ್ಷಕವಾಗಿ ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದರು.. </p><p>ಅರೆ ನೀವು ನನ್ನ ಮನೆಯ ಬಾಗಿಲಲ್ಲಿ.. "ವೆಲ್ಕಮ್ ವೆಲ್ಕಮ್.. "</p><p>ನಗುತ್ತಾ ಅಹಲ್ಯೆ ಮತ್ತು ಶಬರಿ ಒಳಗೆ ಬಂದರು.. ಸಾಂಪ್ರದಾಯಿಕವಾದ ಸ್ವಾಗತ ನೆಡೆಯಿತು.. ಹಣೆಯಲ್ಲಿ ಕುಂಕುಮ.. ನಿಗಿ ನಿಗಿ ಹೊಳೆಯುತ್ತಿತ್ತು.. ಒಬ್ಬರ ಪ್ರತಿರೂಪ ಒಬ್ಬರು.. ಅಚಾನಕ್ ನೋಡಿದರೆ ಅಹಲ್ಯೆ ಶಬರಿ ಇಬ್ಬರೂ ಅಕ್ಕ ತಂಗಿ ಎನ್ನಬಹುದಿತ್ತು.. ಹಾಗಿದ್ದರೂ.. ಅದೇ ರೂಪ, ಅದೇ ಮುಖ.. ಅದೇ ನಗು.. ಆದರೆ ಅಹಲ್ಯೆ ಕಣ್ಣುಗಳು ಹೊಳೆಯುತ್ತಿದ್ದವು.. ಶಬರಿ ಕಣ್ಣುಗಳು ಮಿನುಗುತ್ತಿದ್ದವು.. </p><p>ಶಬರಿ ನಸು ನಗುತ್ತಾ ಒಳಗೆ ಕಾಲಿಟ್ಟಳು.. ಅಹಲ್ಯೆ ಹಾಯ್ ಎನ್ನುತ್ತಾ ನಗುವ ಕಂಗಳ ಜೊತೆ ಒಳಗೆ ಬಂದಳು.. ಸುಮ್ಮನೆ ಇರದ ಕ್ಯಾಮೇರಾ ಕಚ ಕಚ ಅಂತ ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯುತಿತ್ತು.. </p><p>ಸುಂದರ ದೃಶ್ಯ.. ಕಂಗಳು ಮಂಜಾಗಿದ್ದವು.. ಆದರೆ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕಣ್ಣುಗಳು ಅಲ್ಲ.. ಆ ಕ್ಷಣಗಳನ್ನು ಆಸ್ವಾಧಿಸುವುದೇ ಒಂದು ಅದ್ಭುತ ಅನುಭವ.. </p><p>ಉಭಯಕುಶಲೋಪರಿ ಮಾತುಗಳು ಆದವು.. ಅಹಲ್ಯೆ ಕಲ್ಲಾಗಿದ್ದವಳು ಶ್ರೀ ರಾಮನ ಪಾದ ಸ್ಪರ್ಶದಿಂದ ಮತ್ತೆ ಮರಳಿದ್ದಳು.. ಅಹಲ್ಯೆ ಶ್ರೀ ರಾಮನ ಅಂಶವಾಗಿದ್ದಳು..ಶ್ರೀ ರಾಮನನ್ನು ಅನುಕ್ಷಣವೂ ಜಪಿಸುವಂಥಹ, ನೆನಪಿಸುವಂತಹ ದಿವ್ಯ ಬದುಕಾಗಿತ್ತು.. ನೋಡುತ್ತಾ ನೋಡುತ್ತಾ ಬದುಕು ಅಹಲ್ಯೆಯ ಬದುಕು ಸುಂದರವಾಗಿತ್ತು.. ಶ್ರೀ ರಾಮನ ಸಾನಿಧ್ಯವೇ ಆಕೆಯ ಬದುಕಿನ ಮಂತ್ರವಾಗಿತ್ತು..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-4QDrDaQIlBCe-y6gEHLKPMfd9nQtOhp5tibe1nUdhyphenhyphenpnyMIQzYAlEBTJD-g2dh6bowlFJnAtAFDfw1QuO5Qv8vpNHwjLKrexY8E3A67aM1VxdxCi58pDerpd6guiBYBtLSM80BDkI5RBfyc4fTpapKtVK1aXa1MfxFociQDHtTcYEEYOkEpB8kPunGw/s640/ahalya_ramayana.webp" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="490" data-original-width="640" height="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-4QDrDaQIlBCe-y6gEHLKPMfd9nQtOhp5tibe1nUdhyphenhyphenpnyMIQzYAlEBTJD-g2dh6bowlFJnAtAFDfw1QuO5Qv8vpNHwjLKrexY8E3A67aM1VxdxCi58pDerpd6guiBYBtLSM80BDkI5RBfyc4fTpapKtVK1aXa1MfxFociQDHtTcYEEYOkEpB8kPunGw/s320/ahalya_ramayana.webp" width="320" /></a></div><p>ಶಬರಿ ಶ್ರೀ ರಾಮನ ಬರುವಿಕೆಗಾಗಿ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನು ಆರಿಸಿ ಆರಿಸಿ ಶ್ರೀ ರಾಮನಿಗೆ ಕೊಡಲು ಇಟ್ಟಿದ್ದು.. ಅದನ್ನು ಶ್ರೀ ರಾಮನಿಗೆ ಕೊಟ್ಟ ಮೇಲೆ ತನ್ನ ಬದುಕಿನ ಸಾರ್ಥಕ್ಯ ಕಂಡಿದ್ದು ಇದು ನಿಮಗೆಲ್ಲ ತಿಳಿದ ವಿಚಾರವೇ.. ಇಲ್ಲಿ ಸ್ವಲ್ಪ ಬದಲಾವಣೆಯಿತ್ತು.. </p><p>ಶಬರಿ ಶ್ರೀ ರಾಮನಿಗೆ ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನು ಕೊಡುವ ಬದಲು ಸಿಹಿ ತಂದಿದ್ದಳು.. ಶ್ರೀ ರಾಮನಿಗೆ ಅಚ್ಚರಿ, ಖುಷಿ ಎಲ್ಲವೂ ಕಣ್ಣುಗಳಲ್ಲಿ ತುಂಬಿತ್ತು.. ಮಾತುಗಳು ಆಡಲಾರದಷ್ಟು ಖುಷಿ.. ಯಾಕೆಂದರೆ.. ಶ್ರೀ ರಾಮನನ್ನು ಕಂಡು ಶಬರಿಗೆ ಖುಷಿ ಮನದಲ್ಲಿಯೇ ಮೂಡಿದ್ದರೆ.. ಶಬರಿಯ ಕಂಡು ಶ್ರೀ ರಾಮನಿಗೆ ಈ ಬಾರಿ ಧನ್ಯತಾ ಭಾವ .. ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ಮಗಳು ಬಂದಷ್ಟು ಖುಷಿ. ... </p><p>ಶಬರಿ ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನು ಕಚ್ಚಿ ಒಳ್ಳೆಯ ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನೇ ಕೊಟ್ಟ ಹಾಗೆ.. ಇಲ್ಲಿ ಶಬರಿ ತಂದಿದ್ದ ಸಿಹಿಯನ್ನು ಅವಳಿಗೆ ಒಂದು ತುಂಡು ತಿನ್ನಿಸಿ..Hope you don't mind ಎಂದಾಗ.. ಶಬರಿಯ ಕಣ್ಣುಗಳ ಹೊಳಪನ್ನು ಕಂಡಾಗ ಅರೆ ಇದನ್ನು ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಸೆರೆ ಹಿಡಿಯಬಾರದಿತ್ತೇ ಅನಿಸಿದ್ದು ಸುಳ್ಳಲ್ಲ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdF3TlyIBbkofHGT7TCUV32YvcyLaRT06xzSIIk_vmSoP4vNrjgFeDXAi7N65dDgQU4k8YQ4ldYZlJLBQ81yJhh5dpHQ6-iQ5SyWz7Ga-_Aj9FEI_NuHSVYjvV5S0vrfnlnA2Y0sUGuETsrF619fEUrV_Ev6LO5TMTfE2OMzCuEAxuk0VX4JOieCKtYxU/s720/02.%20IMG-20240110-WA0026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdF3TlyIBbkofHGT7TCUV32YvcyLaRT06xzSIIk_vmSoP4vNrjgFeDXAi7N65dDgQU4k8YQ4ldYZlJLBQ81yJhh5dpHQ6-iQ5SyWz7Ga-_Aj9FEI_NuHSVYjvV5S0vrfnlnA2Y0sUGuETsrF619fEUrV_Ev6LO5TMTfE2OMzCuEAxuk0VX4JOieCKtYxU/s320/02.%20IMG-20240110-WA0026.jpg" width="320" /></a></div><p>ಕೆಲವು ಅನುಭವಗಳನ್ನು ಅನುಭವಿಸೋದು .. ಆ ಅನುಭವವನ್ನು ಅಕ್ಷರ ರೂಪದಲ್ಲಿ ಹಿಡಿದಡೋದು ಎಲ್ಲವೂ ಒಂದು ಅದ್ಭುತ ಪಯಣದ ಮೈಲಿಗಲ್ಲುಗಳು.. </p><p>ಮಗಳು ತಾಯಿಯ ಸಮಾನ ಅಂತಾರೆ.. ತಾಯಿಯನ್ನು ಇನ್ನೊಂದು ರೂಪದಲ್ಲಿ ಕಂಡು.. ಅದರ ಸಾಕ್ಷಾತ್ಕಾರವಾಗಿ ತಣ್ಣಗೆ ಇದನ್ನೆಲ್ಲಾ ಗಮನಿಸುತ್ತಿದ್ದ ತುಷಾರ ಹಾರದವಳ ನಸು ನಕ್ಕು ಖುಷಿಪಡುತ್ತಿದ್ದಳು .. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzosUzgU5taVQGa-AsLwDve3qNERwDprHNf6DzZ4FqacUi3b6YI7hwkYar1pjovkOYrAHrPvMOIgzrDHHoi2L6HGo-g6BsOCqScqS3xrTX8QiRAbQiU7Z1e_OpXzJ3FY0_7AbMOtC7z3U-DM6i_gOhJTlpEsg87QlL8skb-Z_E4rEcwXsY7BZgQmuvj8Y/s1280/maxresdefault%20(1).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzosUzgU5taVQGa-AsLwDve3qNERwDprHNf6DzZ4FqacUi3b6YI7hwkYar1pjovkOYrAHrPvMOIgzrDHHoi2L6HGo-g6BsOCqScqS3xrTX8QiRAbQiU7Z1e_OpXzJ3FY0_7AbMOtC7z3U-DM6i_gOhJTlpEsg87QlL8skb-Z_E4rEcwXsY7BZgQmuvj8Y/s320/maxresdefault%20(1).jpg" width="320" /></a></div><br /><p>"ಶ್ರೀ ರಾಮ ಬಂದವ್ನೆ ಸೀತೆಯ ಕಾಣಲಿಕ್ಕೆ" ಹಾಡು ಪಡುವಾರಹಳ್ಳಿ ಪಾಂಡವರು ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಬಂದಿದ್ದಾರೆ.. "ಕಾದಿರುವಳು ಶಬರಿ ಶ್ರೀ ರಾಮ ಬರುವನೆಂದು" ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ಓದಿದ ಪದ್ಯ ನೆನಪಿಗೆ ಬಂತು.. </p><p>ಇದೊಂದು ಅದ್ಭುತ ಅನುಭವ.. ಅಹಲ್ಯೆ, ಶಬರಿ, ತುಷಾರ, ಶ್ರೀ ರಾಮ ಎಲ್ಲರೂ ಧನ್ಯತಾ ಭಾವ ಅನುಭವಿಸುತ್ತಿದ್ದರು..!!!</p><p>ಶ್ರೀ ರಾಮನಂತೂ ಈ ಖುಷಿಯ ಸಂಗತಿಗಳಿಂದ ಪುಟ್ಟ ಹುಡುಗನಾಗಿ ಬಾಲರಾಮನೇ ಆಗಿ ನಲಿಯುತಿದ್ದ!</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpaIJGNPCBFLHKwFs6OX3mjEEhditBphhIJQoo71Tw9SvaMwbci-00rqP8QgTw7xVFZqFk7BsHGnuQG18myUi6BDJ6wjuU6p3EJXxAO-Wd8oXF0BtTxWgt-h1eT4WGdiogbqQIz9ArzbDYEILizUS49-1nqv0eULP5YxrBUgkYF-53YUovpsDE-_leIB8/s720/01.%20IMG-20240110-WA0029.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpaIJGNPCBFLHKwFs6OX3mjEEhditBphhIJQoo71Tw9SvaMwbci-00rqP8QgTw7xVFZqFk7BsHGnuQG18myUi6BDJ6wjuU6p3EJXxAO-Wd8oXF0BtTxWgt-h1eT4WGdiogbqQIz9ArzbDYEILizUS49-1nqv0eULP5YxrBUgkYF-53YUovpsDE-_leIB8/s320/01.%20IMG-20240110-WA0029.jpg" width="320" /></a></div><br /><p>ಇರುವ ಮನೆಯೇ ಮಂದಿರವಾಗಿ.. ಅದೇ ಭವ್ಯ ಮಹಲಾಗಿ ಪರಿವರ್ತನೆಯಾದಂತೆ ಅನುಭವ.. ಮಹಲಿನ ಪ್ರತಿ ಕಣವೂ ಬೆಳಕಿನ ಪುಂಜದಿಂದ ಹೊಳೆಯಲು ಶುರು ಮಾಡಿತು.. !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_8T15yH9XglP7J45pbSwdOTPo4Nk7cg_JQusVfBnV7zoGkm6xOsOpiHrfyeZb-sqFhmrMS_2MsIThWrzE3wheOQGdjanWkz1f2IDwORtZbcuzRdA0phUkJkOOSxPQrrV8h16UL6h7erHLMgvIfm1QfTR5bfs9a_4IjmYMcJfO5bA_IPBxrORD9e0F030/s1224/10.%20IMG-20240110-WA0030.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1224" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_8T15yH9XglP7J45pbSwdOTPo4Nk7cg_JQusVfBnV7zoGkm6xOsOpiHrfyeZb-sqFhmrMS_2MsIThWrzE3wheOQGdjanWkz1f2IDwORtZbcuzRdA0phUkJkOOSxPQrrV8h16UL6h7erHLMgvIfm1QfTR5bfs9a_4IjmYMcJfO5bA_IPBxrORD9e0F030/s320/10.%20IMG-20240110-WA0030.jpg" width="188" /></a></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-81960114458314047492024-01-13T12:45:00.007+05:302024-01-13T12:45:51.439+05:30ಗಂಗೆ - ಭೀಷ್ಮ ಮಹಾಭಾರತ .. <p>ನಾಲ್ಕನೇ ತರಗತಿಯಲ್ಲಿ ರನ್ನನ ಗಧಾಯುದ್ಧದ ಒಂದು ಭಾಗ "ಊರುಭಂಗ" ಪಾಠವಿತ್ತು.. ವಿದ್ಯೆ ಕಲಿಯಬೇಕೆಂಬ ಆಸೆ ಹೊತ್ತು ಗುರುಗಳ ಬಳಿಗೆ ಬಂದಾಗ </p><p>ರನ್ನನ ಪೂರ್ವಾಪರ ವಿಚಾರ ತಿಳಿದು " ಕೊಂಡು ತಂದು ಹೊತ್ತು ಮಾರಲು ವಿದ್ಯೆಯೇನು ಬಳೆಯ ಮಲಾರವೇ!" ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.. </p><p>ಆದರೂ ಛಲ ಬಿಡದ ರನ್ನ ವಿದ್ಯೆ ಕಲಿತು.. ಮಹಾನ್ ಕವಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ. </p><p>ಆ ಪಾಠ ಓದಿ, ದುರ್ಯೋಧನ ಅಲಿಯಾಸ್ ರನ್ನ ಹೆಸರಿಸುವ ಸುಯೋಧನನ ಊರುಭಂಗ ಪಾಠ ನನ್ನ ಮಹಾಭಾರತದ ಹುಚ್ಚಿಗೆ ನಾಂದಿಯಾಯಿತು.. ನಂತರ ಏಳನೇ ತರಗತಿಯಲ್ಲಿ ಸೌಗಂಧಿಕಾ ಪುಷ್ಪ ಹರಣ ಪಾಠ ಮಹಾಭಾರತದ ಹುಚ್ಚಿಗೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ನೀರೆರೆಯಿತು.. </p><p>ಎಂಭತ್ತರ ದಶಕದ ಅಂತ್ಯದಲ್ಲಿ ದೂರದರ್ಶನದಲ್ಲಿ ಪ್ರಸಾರವಾದ ಬಿ ಆರ್ ಚೋಪ್ರಾ ಅವರ ಮಹಾಭಾರತ ಖುಷಿಕೊಟ್ಟಿತು. ಅಂದಿನಿಂದ ಇಂದಿನ ತನಕ ಮರುಪ್ರಸಾರವಾದಾಗೆಲ್ಲ ಬಹುಶಃ ಎಲ್ಲಾ ಕಂತುಗಳನ್ನು ನೋಡಿದ್ದೇನೆ ಮತ್ತು ಮುಂದೂ ನೋಡುತ್ತೇನೆ. </p><p>ಪ್ರತಿಯೊಂದು ದೃಶ್ಯವೂ ಒಂದು ಅದ್ಭುತ ಸಂಯೋಜನೆ.. ಅಭಿನಯ, ಸೆಟ್ಟುಗಳು, ಸಂಭಾಷಣೆ, ಪಾತ್ರಧಾರಿಗಳ ಆಯ್ಕೆ (ಹ ಕೆಲವೊಂದು ಪಾತ್ರಗಳು ಬೇರೆ ಕಲಾವಿದರ ಆಯ್ಕೆ ಬೇಕು ಅನಿಸಬಹುದೇನೋ, ಆದರೆ ನನಗೆ ಓಕೆ), ಸಂಗೀತ, ಹಾಡುಗಳು ಎಲ್ಲವೂ ಅದ್ಭುತ. </p><p>ನನಗೆ ಬಲು ಇಷ್ಟವಾದ ಅನೇಕ ದೃಶ್ಯಗಳಲ್ಲಿ ಎರಡನ್ನು ಇಲ್ಲಿ ಉಲ್ಲೇಖಿಸುತ್ತೇನೆ. </p><p><b>ಒಂದನೇ ದೃಶ್ಯ </b></p><p>ಭೀಷಣ ಪ್ರತಿಜ್ಞೆ ಮಾಡಿದ ದೇವವ್ರತ ತನಗೆ ಗೊಂದಲವಾದಾಗೆಲ್ಲ ತನ್ನ ತಾಯಿ ಗಂಗೆಯ ತೀರಕ್ಕೆ ಬಂದು ತಾಯಿಯನ್ನು ಕಂಡು ಮಾತಾಡಿ ಗೊಂದಲ ಪರಿಹರಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು ರೂಢಿಯಾಗಿರುತ್ತದೆ. ಇದರಿಂದ ಬೇಸತ್ತ ಗಂಗೆ ಒಮ್ಮೆ ಭೀಷ್ಮನಿಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾಳೆ "ನೀನು ಸಣ್ಣ ಮಗುವಿನ ತರಹ ಪ್ರತಿಬಾರಿಯೂ ದೂರುಗಳನ್ನು ತಂದು ನನಗೆ ಒಪ್ಪಿಸುತ್ತೀಯಾ.. ನಿನ್ನ ತಂದೆಗೆ ನೀನು ಮದುವೆಯಾಗೋಲ್ಲ ಅಂತ ಶಪಥ ಮಾಡಿದಾಗ ನನಗೆ ಹೇಳಲಿಲ್ಲ ನನ್ನ ಒಪ್ಪಿಗೆ ಪಡೆಯಲಿಲ್ಲ.. ನೀನು ಜೀವನದಲ್ಲಿ ಗಟ್ಟಿ ನಿರ್ಧಾರ ತೆಗೆದುಕೊಂಡಾಗ ನನ್ನ ಕೇಳಲಿಲ್ಲ ಆದರೆ ನಿನಗೆ ಸಮಸ್ಯೆ ಬಂದಾಗ ನನ್ನ ಬಳಿ ಓಡಿ ಬರುತ್ತೀಯ" ಎಂದಾಗ ಭೀಷ್ಮ ಕಣ್ಣಲ್ಲಿ ನೀರು ತುಂಬಿಕೊಂಡು "ಸರಿ ಮಾತೆ ಇನ್ನು ನೀನಾಗೆ ಬರುವ ತನಕ ನಾ ನಿನ್ನ ಬಳಿ ಬರುವುದಿಲ್ಲ" ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾನೆ ಗಂಗೆ ಮಾಯವಾಗುತ್ತಾಳೆ. </p><p>ಇಲ್ಲಿ ಗಂಗೆ ಪಾತ್ರಧಾರಿ ಕಿರಣ್ ಜುನೇಜಾ ಅದ್ಭುತಾವಾಗಿ ಮಾತಾಡುತ್ತಾಳೆ.. ಕಣ್ಣಿನ ಹೊಳಪು ಆ ಬಿಳಿ ಪೋಷಾಕು ಅದ್ಭುತವಾಗಿ ಕಾಣುತ್ತಾಳೆ. ಹಾಗೆಯೇ ತಾಯಿಯ ಮಮತೆಪೂರ್ಣ ಮಾತುಗಳು, ಅಭಿನಯ ಗಮನಸೆಳೆಯುತ್ತದೆ. </p><p>ಭೀಷ್ಮನ ಪಾತ್ರಧಾರಿ ಮುಖೇಶ್ ಖನ್ನಾ ಬಗ್ಗೆ ಏನು ಹೇಳುವುದು, ಭೀಷ್ಮರೇ ಧರೆಗೆ ಬಂದರೂ ಮುಖೇಶ್ ಅವರಿಗೆ ಶಭಾಷ್ ಹೇಳದೆ ಹೋಗುವುದಿಲ್ಲ. ಅಷ್ಟು ಅದ್ಭುತ ಅಭಿನಯ. ಭೀಷ್ಮನಾಗಿಯೇ ಜೀವಿಸಿದ್ದಾರೆ. </p><p>ಅವರ ಪ್ರತಿ ಮಾತುಗಳು, ಸಂಭಾಷಣೆಯ ಏರಿಳಿತ ಅದ್ಭುತ. </p><p>ನಾವು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುವ ನಿರ್ಧಾರ ಪರಿಣಾಮ ಎದುರಿಸುವ ಶಕ್ತಿಯೂ ನಮಗೆ ಬರಬೇಕು.. ನಮಗೆ ಇರಬೇಕು.. ನಿರ್ಧಾರ ನಮ್ಮದು ಪರಿಹಾರ ಇನ್ನೊಬ್ಬರು ಕೊಡುವುದು ಎಂದು ಕುಳಿತಾಗ ಸಮಸ್ಯೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ಜಟಿಲವಾಗುತ್ತದೆ. ಭೀಷ್ಮ ತನ್ನ ತಂದೆಗೂ ಹೇಳದೆ ತಾಯಿಯ ಸ್ಥಾನಕ್ಕೆ ಬರಬಹುದಾದ ಸತ್ಯವತಿಯ ತಂದೆಗೆ ಕೊಡುವ ಮಾತು.. ಆದರೆ ಆ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಗಂಗೆಯೂ ಇರುವುದಿಲ್ಲ, ಶಾಂತನೂ ಕೂಡ ಇರುವುದಿಲ್ಲ. ಆ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಸರಿ ಅನಿಸುವ ನಿರ್ಧಾರ ಭೀಷ್ಮ ತಳೆಯುತ್ತಾನೆ ಆದರೆ ಅದರ ಪರಿಣಾಮ ಶರಶಯ್ಯೆಗೆ ತಂದು ನಿಲ್ಲಿಸುತ್ತದೆ. </p><p><b>ಎರಡನೆಯ ದೃಶ್ಯ </b></p><p>ಭೀಷ್ಮ ಇಚ್ಚಾಮರಣಿ, ಅವ ಇರುವ ತನಕ ಪಾಂಡವರು ಕುರುಕ್ಷೇತ್ರದ ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಏನೂ ಸಾಧಿಸಲಾಗದೆ ಚಿಂತಾಕ್ರಾಂತರಾಗಿರುತ್ತಾರೆ. ಆಗ ಕೃಷ್ಣನ ಮಾತಿನಂತೆ ಭೀಷ್ಮರ ಹತ್ತಿರ ಬಂದಾಗ ತಾನು ನಾರಿಯ ಮುಂದೆ ಯುದ್ಧ ಮಾಡುವುದಿಲ್ಲ ಎಂದು ತನ್ನನ್ನು ರಣರಂಗದಿಂದ ದೂರಮಾಡುವ ಉಪಾಯ ಹೇಳಿಕೊಡುತ್ತಾನೆ. ಆಗ ರಾತ್ರಿ ಭೀಷ್ಮ ಕುರುಕ್ಷೇತ್ರಕ್ಕೆ ಬರುತ್ತಾನೆ.. ಒಂದು ಹೆಂಗಸು ಭೂಮಿಯಲ್ಲಿನ ಸಣ್ಣ ಸಣ್ಣ ಕಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಆರಿಸುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ಕಂಡು.. ಹತ್ತಿರ ಬಂದಾಗ ಗೊತ್ತಾಗುತ್ತದೆ ಇದು ತನ್ನ ತಾಯಿ ಗಂಗೆ ಎಂದು. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNufc1BFXY0N1r858BPFeT2LkZ3AsaFGX82Pc9cqoldhfkcPuYKhqECY_pihXLdo74hOwa2I9QQQk_Pvtb02ipUJ-VJBdnifvDEUFbWEvtAE2aZiq6uDwY1ahYasIcB9zsZn_G1GV2Qzj5z2jqSGV0iB0ipgptv0rxcKs0juhcRNgXlSHL3RCuX6lRA8c/s1328/Bheeshma.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1328" height="217" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNufc1BFXY0N1r858BPFeT2LkZ3AsaFGX82Pc9cqoldhfkcPuYKhqECY_pihXLdo74hOwa2I9QQQk_Pvtb02ipUJ-VJBdnifvDEUFbWEvtAE2aZiq6uDwY1ahYasIcB9zsZn_G1GV2Qzj5z2jqSGV0iB0ipgptv0rxcKs0juhcRNgXlSHL3RCuX6lRA8c/s320/Bheeshma.jpg" width="320" /></a></div><p>ಅತೀವವಾದ ಖುಷಿಯಿಂದ ಹತ್ತಿರ ಬಂದು ಮಾತಾಡಿಸಿದಾಗ.. ಗಂಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾಳೆ ನೆಲವನ್ನು ಸ್ವಚ್ಛಗೊಳಿಸುತ್ತಿದ್ದೆ.. ನೀನು ಇಲ್ಲಿ ಮಲಗಿಕೊ, ತುಂಬಾ ದಣಿದಿದ್ದೀಯ.. ನಿನಗೆ ವಿಶ್ರಾಂತಿ ಬೇಕು" ಎಂದಾಗ ಭೀಷ್ಮ ಎಲ್ಲಾ ಋಣವನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ಮುಗಿಸಿದೆ.. ಆದರೆ ಅಂಬಾಳ ಋಣವೊಂದಿದೆ.. ನಾಳೆ ಅದನ್ನು ತೀರಿಸುತ್ತೇನೆ.."</p><p>ಬಂದು ಬಿಡು ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಎಂದು ಗಂಗೆ ಹೇಳಿದಾಗ.. ಹಸ್ತಿನಾಪುರ ನಾಲ್ಕು ದಿಕ್ಕುಗಳಿಂದ ಸುರಕ್ಷಾ ಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿದೆ ಎಂದು ಅರಿವಾದಾಗ ಖಂಡಿತ ಬರುತ್ತೇನೆ ಎಂದು ಹೇಳಿ ಗಂಗೆಯನ್ನು ಕಳಿಸುತ್ತಾನೆ. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-32CMm4CwPgXIkR_nXMqwK2wYVgueE4Fo4Vhp9B45MMHIGgNQ5s_A51GvUOWLO8ldqT9orE6rJCBRb7YYgckftGEWZgYqtG_HZ9d0aE1ETNWL3WEQWSJjACLlDPZVAIU1V2vEAIgYXlLFZLpbI_smAkS-fXyWRNLP-MbrjnI9K7wSkd6KYgL-tLRBd3E/s1406/Screenshot%202024-01-13%20123847.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="920" data-original-width="1406" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-32CMm4CwPgXIkR_nXMqwK2wYVgueE4Fo4Vhp9B45MMHIGgNQ5s_A51GvUOWLO8ldqT9orE6rJCBRb7YYgckftGEWZgYqtG_HZ9d0aE1ETNWL3WEQWSJjACLlDPZVAIU1V2vEAIgYXlLFZLpbI_smAkS-fXyWRNLP-MbrjnI9K7wSkd6KYgL-tLRBd3E/s320/Screenshot%202024-01-13%20123847.jpg" width="320" /></a></div><br /><p>ನಿಜ ನಾವು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುವ ನಿರ್ಧಾರದ ಫಲಿತಾಂಶ ನಮಗೆ ಗೊತ್ತಾಗಿ ಬಿಟ್ಟರೆ, ನಿರ್ಧಾರ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುವ ಗಟ್ಟಿ ಮನಸ್ಸು ಪೊಳ್ಳಾಗಿಬಿಡುತ್ತದೆ. ತನ್ನ ಒಂದು ನಿರ್ಧಾರ ಕುರುಕ್ಷೇತ್ರದ ಶರಶಯ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ಕೊನೆಗೊಳ್ಳುತ್ತದೆ ಎಂದು ತಿಳಿದಿದ್ದಿದರೆ ಭೀಷ್ಮ ಅವರ ನಿರ್ಧಾರ ಖಂಡಿತ ಅಷ್ಟೊಂದು ಭೀಷಣವಾಗಿ ಇರುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ ಅಲ್ಲವೇ. </p><p>ಆ ಸಮಯಕ್ಕೆ ಸರಿ ಅನ್ನೊದು ನಾವು ನಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನ ಸ್ಥಿತಿಯ ಮೇಲೆ ಅವಲಂಬಿತ. </p><p>ಅದ್ಭುತ ಸನ್ನಿವೇಶಗಳು.. </p><p>ಭೀಷ್ಮ ಉತ್ತರಾಯಣ ಪುಣ್ಯ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಈ ಭುವಿಯನ್ನು ಬಿಡುವ ನಿರ್ಧಾರ ಮಾಡಿದ ಸಮಯವಿದು.. ಸಂಕ್ರಾಂತಿ ನಮ್ಮ ಬದುಕಲ್ಲಿ ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಕ್ರಾಂತಿಯನ್ನು ತರುವ ಒಂದು ನಿರ್ಧಾರ ನಮ್ಮದಾಗಿದೆ ಎಂದರೆ ಅದೇ ಅಲ್ಲವೇ Someಕ್ರಾಂತಿ. </p><p>ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಮಕರ ಸಂಕ್ರಾಂತಿಯ ಶುಭಾಶಯಗಳು!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-91484744374256968852024-01-12T14:38:00.005+05:302024-01-12T14:41:53.702+05:30ಹೃದಯದಲಿ ಇದೇನಿದು ನದಿಯೊಂದು ಓಡಿದೆ!!!<p><span style="font-size: x-small;"> </span><span>ಪುಟ್ಟ ವಯಸ್ಸಿನಲ್ಲಿಯೇ ಪಾರು ಮತ್ತೆ ಪರಮು ಅರ್ತಾತ್ ಪಾರ್ವತೀ ಮತ್ತು ಪರಮೇಶ ತಂದೆತಾಯಿಯನ್ನು ಕಳೆದುಕೊಂಡಿದ್ದರು.. ಬಂಧು ಬಳಗ ಎಲ್ಲರೂ ಇವರನ್ನು ದೂರವಿಟ್ಟಿದ್ದರು.. ಇವರಿಬ್ಬರೂ ಒಂದೇ ಬೀದಿಯಲ್ಲಿ ಆಡಿ ಬೆಳೆದವರು.. ಪ್ರೀತಿ ಪ್ರೇಮ ಎಂಬ ಹಂಗಿಗೆ ಹೋಗಿರಲಿಲ್ಲ ಆದರೆ ಪರಿಚಯ ಚೆನ್ನಾಗಿದ್ದರಿಂದ, ಜೊತೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಹೆಗಲಿಗೆ ಹೆಗಲು ಕೊಟ್ಟು ಬೆಳೆದರು. </span></p><p><span>ತುಂಡು ಭೂಮಿ ಇಬ್ಬರಿಗೂ ಇತ್ತು.. ಬದುಕಲು ಆಶ್ರಯ ಕೊಡುವ ಸಣ್ಣದಾದ ಮನೆಯೊಂದಿತ್ತು.. ಹೇಗೋ ಬಂಧು ಮಿತ್ರರು ಇವರನ್ನು ದೂರವಿಟ್ಟಿದ್ದರಿಂದ, ಅಸ್ತಿ ಅದು ಇದು ಅನ್ನುವ ತಗಾದೆ ಇರಲಿಲ್ಲ.. ಎತ್ಲಾಗಾದರೂ ಹೋಗಿ ಸಾಯಲಿ ಎಂದು ಎಲ್ಲರೂ ದೂರ ಇಟ್ಟಿದ್ದು ಒಂದು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಒಳ್ಳೆಯದೆ ಆಗಿತ್ತು.. </span></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXI08IfXH-v2BIdCz_V-oHI_l0m7iwZ6w5KNF6QTelTMOrQmClIzmuYs29Sh7tcJrvYz7ZPlTkYNZD8y75Cu_qurdyT8gJfnRPW9zJ1ParFXgnaG22divPru1ZYkWEJyn_MhUSg5V_Tp0FlWzzNPdN0KG3s-7iFSOp9U97Gz6keeJmp28-qds4CdhKze4/s1300/indian-tribal-village-at-bolpur-west-bengal-india-with-view-of-mud-hut-and-unpaved-village-road-2AT52BJ.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span><img border="0" data-original-height="956" data-original-width="1300" height="235" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXI08IfXH-v2BIdCz_V-oHI_l0m7iwZ6w5KNF6QTelTMOrQmClIzmuYs29Sh7tcJrvYz7ZPlTkYNZD8y75Cu_qurdyT8gJfnRPW9zJ1ParFXgnaG22divPru1ZYkWEJyn_MhUSg5V_Tp0FlWzzNPdN0KG3s-7iFSOp9U97Gz6keeJmp28-qds4CdhKze4/s320/indian-tribal-village-at-bolpur-west-bengal-india-with-view-of-mud-hut-and-unpaved-village-road-2AT52BJ.jpg" width="320" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>ಚಿತ್ರಕೃಪೆ - ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </span></td></tr></tbody></table><span></span><p></p><p><span>ಹೊಲದಲ್ಲಿ ಕಷ್ಟಪಟ್ಟು ಏನು ಸಾಧ್ಯವೋ ಅದನ್ನು ಬೆಳೆಯುತ್ತಿದ್ದರು, ಸೊಪ್ಪು, ತರಕಾರಿ, ಬೆಳೆ, ಶುಂಠಿ, ಭತ್ತ, ರಾಗಿ ಹೀಗೆ ಆ ಕಾಲಕ್ಕೆ ಏನು ಫಸಲು ಬರಲು ಸಾಧ್ಯವೋ ಅದನ್ನೇ ಆ ತುಂಡು ಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಬೆಳೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.. ಊಟಕ್ಕೆ ಮೋಸವಿರಲಿಲ್ಲ.. ಜೊತೆಗೆ ಬೆಳೆದ ಸಂಪನ್ನದಿಂದ ಅದನ್ನು ಮಾರಿ ಒಂದಷ್ಟು ದುಡ್ಡು ಕೂಡಿಡುತ್ತಿದ್ದರು.. </span></p><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi161l9xQQyd_YGG1SqjxkjC3ulVTJTEHsItH6Ob890tdhtad_GyKJW5qgvaD7MEuRkGy5ZtR3c8WTYwAREh5a1Ad31Lnqh_uC4zSCvhLfGGvvILgcqA27Hxymg8O_eWCyUramyxjLcNpVa8obZHnudmE8SP1z6ZqFBlBDUlH3bKPkvK0nq149oFWhb0EU/s1600/9f0775d4f236cf33ba98b9186ca4a6fc.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi161l9xQQyd_YGG1SqjxkjC3ulVTJTEHsItH6Ob890tdhtad_GyKJW5qgvaD7MEuRkGy5ZtR3c8WTYwAREh5a1Ad31Lnqh_uC4zSCvhLfGGvvILgcqA27Hxymg8O_eWCyUramyxjLcNpVa8obZHnudmE8SP1z6ZqFBlBDUlH3bKPkvK0nq149oFWhb0EU/s320/9f0775d4f236cf33ba98b9186ca4a6fc.jpg" width="320" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>ಚಿತ್ರಕೃಪೆ - ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </span></td></tr></tbody></table><span><br /></span><p></p><p><span>ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ಓದು ಸಾಗಿತ್ತು.. ಬೆಳೆದ ನಂತರ ಮುಂದಕ್ಕೆ ಓದಬೇಕು ಎಂಬ ಇಚ್ಛೆಯಿದ್ದರೂ, ಸರಸ್ವತಿ ಕೊಂಚ ನಾಚಿಕೊಂಡು ಲಕ್ಷ್ಮಿಗೆ ದಾರಿ ಮಾಡಿ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದಳು, ಅಂದರೆ ಜೀವನೋಪಾಯಕ್ಕೆ ದುಡಿಯಬೇಕಿದ್ದರಿಂದ, ಹೊಲದಲ್ಲಿ ದುಡಿಯುವುದೇ ಮುಖ್ಯವಾಗಿತ್ತು.. </span></p><p><span>ಹೀಗೆ ಬೆಳೆದಂಗೆ.. ಇವರಿಬ್ಬರ ಮಧ್ಯೆ ವಯೋಸಹಜವಾದ ಆಕರ್ಷಣೆ ಬೆಳೆಯಿತು.. ಒಂದಾಗೋಕೆ ಏನೂ ಅಡ್ಡಿಯಿರಲಿಲ್ಲ.. ಒಂದು ದಿನ ಪರಮು ಹೊಲದಲ್ಲಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತಿದ್ದಾಗ "ಪಾರು ಬಾರೆ ಇಲ್ಲಿ ಒಂದು ಚೂರು ಮಾತಾಡಬೇಕು" ಎಂದ </span></p><p><span>"ಪರಮು ಹೊಲಕ್ಕೆ ಬಿಡ್ತಾ ಇದ್ದೀನಿ. ಊಟದ ಸಮಾಯವಾಗ್ತಾ ಇದೆ.. ಅಲ್ಲಿ ಮಾವಿನ ಮರದ ನೆರಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ಕೂತ್ಕೊಂಡಿರು. .ನೀರು ಬಿಟ್ಟು ಬರ್ತೀನಿ.. ಊಟ ಮಾಡ್ತಾ ಮಾತಾಡೋಣ"</span></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXJoaN2N02h1cbFupZ_qBvBsjpVq3YoOyZwEoXG6qUV-ZmFg-a1CIUqLNGtyNxpkq95AT3lB6Y2ideDv5dl1yvP_NlsQ35vBV9wjDBzOWohRoAQJKxf848_6_IGr3PV5xHwEalkj__YbqOnDGtHdAUJgSzqOCDSiKEQq4sXDTZdbrCfuR9NVYCbwnyGxc/s880/17623530.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span><img border="0" data-original-height="657" data-original-width="880" height="239" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXJoaN2N02h1cbFupZ_qBvBsjpVq3YoOyZwEoXG6qUV-ZmFg-a1CIUqLNGtyNxpkq95AT3lB6Y2ideDv5dl1yvP_NlsQ35vBV9wjDBzOWohRoAQJKxf848_6_IGr3PV5xHwEalkj__YbqOnDGtHdAUJgSzqOCDSiKEQq4sXDTZdbrCfuR9NVYCbwnyGxc/s320/17623530.jpg" width="320" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>ಚಿತ್ರಕೃಪೆ - ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </span></td></tr></tbody></table><span>'ಸರಿ ಕಣೆ" </span><p></p><p><span>ಊಟದ ಸಮಯವಾಯಿತು.. ಪಾರು ನೆಡೆದುಕೊಂಡು ಬರುತ್ತಿದ್ದನ್ನು ಕಂಡು ಅವಳನ್ನೇ ದೃಷ್ಟಿಸಿ ನೋಡಿದ.. ಎಂದೂ ಆ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ನೋಡಿರಲಿಲ್ಲ .. ಇಂದೇಕೋ ವಿಶೇಷ ಅನಿಸಿತು.. </span></p><p><span>ಹತ್ತಿರ ಬಂದ ಪಾರು ತನ್ನನ್ನೇ ನೋಡುತ್ತಿದ್ದ ಪರಮುವನ್ನು "ಏನು ಸಾಹೇಬರು ನೋಡ್ತಾನೆ ಇದ್ದೀರಾ ಏನು ಸಮಾಚಾರ"</span></p><p><span>ಅಷ್ಟೊತ್ತಿಗೆ ಪರಮು ಡಬ್ಬಿಯಲ್ಲಿ ತಾನು ಮಾಡಿದ್ದ ರಾಗಿ ಮುದ್ದೆಯನ್ನು ತೆಗೆದು ಇಬ್ಬರಿಗೂ ತಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಹಾಕಿ, ಅದಕ್ಕೆ ಪಾರು ಮಾಡಿದ್ದ ಅವರೆಕಾಳಿನ ಹುಳಿ ಹಾಕಿ, ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಈರುಳ್ಳಿ, ಹಸಿರು ಮೆಣಸಿನ ಕಾಯಿ ಇಟ್ಟಿದ್ದ" </span></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJjfa0XsBjO6z9YUKE7Wu3H94MCPTzFB2LBCh68nKli96iu24FLhKHqwN731qEhIQNZm2-9k0WY8A_Dqk-O8xuLLtKxvE7L9h0dFUuvhGA6ttJszlyA9gpgmEpMZjLIKC-uE-9zVVJMd8jV0KUXU4EVRfspVVtysmxgAESs21WrkrurcxYmD2artQHh3U/s1280/maxresdefault.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJjfa0XsBjO6z9YUKE7Wu3H94MCPTzFB2LBCh68nKli96iu24FLhKHqwN731qEhIQNZm2-9k0WY8A_Dqk-O8xuLLtKxvE7L9h0dFUuvhGA6ttJszlyA9gpgmEpMZjLIKC-uE-9zVVJMd8jV0KUXU4EVRfspVVtysmxgAESs21WrkrurcxYmD2artQHh3U/s320/maxresdefault.jpg" width="320" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>ಚಿತ್ರಕೃಪೆ - ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </span></td></tr></tbody></table><span><br /></span><p></p><p><span>ದಿನವೂ ಹೀಗೆ ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದರು, ಒಬ್ಬರು ಒಂದು ಅಡಿಗೆ ಮಾಡಿದರೆ ಅದಕ್ಕೆ ಪೂರಕವಾಗಿ ಇನ್ನೊಬ್ಬರು ಅಡಿಗೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಬರುತ್ತಿದ್ದರು.. ಉಳಿದದ್ದು ಅನ್ನುವ ಪ್ರಶ್ನೆಯೇ ಬರುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.. ಯಾಕೆ ಅಂದರೆ ಎಷ್ಟು ಬೇಕೋ ಅಷ್ಟೇ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಬರುತ್ತಿದ್ದರು.. ರಾತ್ರಿಗೆ ಹೊಸ ಅಡಿಗೆ.. ಹೀಗೆ ಸಾಗುತಿತ್ತು ಅವರ ಬದುಕು.. </span></p><p><span>ಮತ್ತೆ ಕತೆಗೆ ಮರಳಿದರೆ .. ಪಾರು ಕೇಳಿದ ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿ ಒಮ್ಮೆ ಮೈಜಾಡಿಸಿಕೊಂಡು.. "ಪಾರು.. ಪಾರು" </span></p><p><span>"ಪರಮು ನನ್ನ ಹೆಸರು ಪಾರು ಅಂತ ಗೊತ್ತು ..ವಿಷಯ ಹೇಳು"</span></p><p><span>"ಪಾರು ಪಾರು ಪಾರು.. ನನ್ನ ಮದುವೆ ಆಗ್ತೀಯೇನೇ"</span></p><p><span>ಕೈಯಲ್ಲಿದ್ದ ತಟ್ಟೆಯನ್ನು ಮೆಲ್ಲಗೆ ಕೆಳಗೆ ಇಟ್ಟಳು.. ಪಾರು.. ಆಕಾಶ ನೋಡುತ್ತಾ ಕೆಲವು ಕಾಲ ಹಾಗೆ ಕೂತಳು!!!</span></p><p><span>ಪರಮು ಮನಸ್ಸಲ್ಲಿ "ಹೃದಯದಲಿ ಇದೇನಿದು ನದಿಯೊಂದು ಓಡಿದೆ" ಹಾಡು ಸಾಗುತಿತ್ತು!!!</span></p><p><span>ಮುಂದೆ....... </span></p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-35567512860885835412023-11-21T12:37:00.006+05:302023-11-21T12:37:59.371+05:30PSLV-C57/Aditya-L1 - ಆದಿತ್ಯ ಕಶ್ಯಪ್<p> ಪೇಪರ್ ಅಂತ ಕೂಗುತ್ತಾ ಟಪ್ ಅಂತ ಮನೆ ಮುಂದೆ ಸದ್ದಾಯಿತು.. </p><p>ಮನೆ ಮುಂದೆ ರಂಗೋಲಿ ಹಾಕಲು ಮನೆ ಬಾಗಿಲು ತೆಗೆದು ಹೊರಗೆ ಬಂದರು.. ಬಗ್ಗಿ ಪೇಪರ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಒಮ್ಮೆಲೇ ಹೆಡ್ ಲೈನ್ ನೋಡಿ.. ಹರುಷದಿಂದ ರೀ ಅಂತ ಕೂಗುತ್ತಾ ಒಳಗೆ ಬಂದರು.. </p><p>ಆಗ ತಾನೇ ಸಂಧ್ಯಾವಂದನೆ ಮುಗಿಸಿದ್ದರು.. ಮಡದಿಯ ಕೂಗಿಗೆ ಏನು ಅಂತ ಕಣ್ಣಲ್ಲೇ ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿದರು.. </p><p style="text-align: center;"><i><b><span style="font-size: large;">PSLV-C57/Aditya-L1 Mission launched and it is safe in the orbit...am so happy.... </span></b></i></p><p style="text-align: center;"><i><b><span style="font-size: large;">Bharath is really doing great...under Modi ji!</span></b></i></p><p>ಒಂದು ಕ್ಶಣ ಅವಕ್ಕಾದರು ಮಡದಿಯ ಇಂಗ್ಲಿಷ್ ಭಾಷೆ ಕೇಳಿ.. ಕೊಂಚ ಕ್ಷಣದಲ್ಲಿಯೇ ಅರಿವಾಯಿತು.. ಅಕ್ಟೋಬರ್ ೨೦೨೦ ರಲ್ಲಿ ಇಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದ ಮೇಲೆ ಓದುವ ಹಂಬಲ ಜಾಸ್ತಿಯಾಗಿ ಸರಸ್ವತಿ ವಿದ್ಯಾಲಯದಲ್ಲಿ ಪದವಿ ಓದುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಇದೆ ಅಕ್ಟೋಬರ್ ೨೦೨೩ ರಲ್ಲಿ ಅಂತಿಮ ಪರೀಕ್ಷೆ ಇದ್ದು.. ಯಾವುದೇ ವಿಷಯ ಬಾಕಿ ಉಳಿಸಿಕೊಳ್ಳದೆ ವಿಶಾಲಾಕ್ಷಿ ಬಿ ಎ ಅಂತ ಬೋರ್ಡ್ ಕೂಡ ಬರೆಸಿಕೊಂಡು ಇಟ್ಟುಕೊಂಡಿದ್ದು ನೆನಪಾಯಿತು.. . ಇಂಗ್ಲೀಷಿನಲ್ಲಿ ನಿರರ್ಗಳವಾಗಿ ಮಾತಾಡುತ್ತಿದ್ದಳು . ದೇಶ, ಭಾಷೆ, ರಾಜಕೀಯ, ಕ್ರೀಡೆ, ಸಿನಿಮಾ ಎಲ್ಲವೂ ಕರತಲಾಮಲಕವಾಗಿತ್ತು..ಯಾವುದೇ ವಿಷಯ ಅವಳಿಗೆ ಎಟುಕುತ್ತಿತ್ತು.. ಪರೀಕ್ಷಾ ಕಾಲ.. ಪದವಿ ಪರೀಕ್ಷೆಗೆ ಬಿಟ್ಟು ಬೇರೆ ಯಾವುದೇ ವಿಷಯವನ್ನು ಗಮನಿಸುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.. ಅಷ್ಟು ಉತ್ಸಾಹ ಓದಿನಲ್ಲಿ.. ಪರೀಕ್ಷೆ ಮುಗಿದಿತ್ತು.. ಹಾಗಾಗಿ ಹಿಂದಿನ ಮಾಸದ ದಿನಪತ್ರಿಕೆಗಳನ್ನು ಒಂದೊದಾಗಿ ಓದುತ್ತಿದ್ದಳು.. </p><p>ಹೌದು ಕಣೆ.. ನಿಜಕ್ಕೂ ನಮ್ಮ ಭಾರತ ಪುಣ್ಯ ಮಾಡಿದೆ.. ಆದರೆ ನನ್ನ ದುರಾದೃಷ್ಟ ನಾನು ಮೋದಿಗೆ ಮತದಾನ ಮಾಡಲು ಆಗಲಿಲ್ಲ ನೀನೆ ಪುಣ್ಯವಂತೆ ೨೦೧೪ ಮತ್ತು ೨೦೧೯ ರ ಲೋಕಸಭೆ ಚುನಾವಣೆಯಲ್ಲಿ ಮುರುಳಿ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಿ ಮತದಾನ ಮಾಡಿಸಿದ್ದ.. ಮೋದಿ ಗೆಲುವಲ್ಲಿ ನಿನ್ನ ಮತದ ಪಾತ್ರವೂ ಇದೆ ಎಂದು ಖುಷಿಯಾಗಿದೆ... </p><p>ಹೌದು ಕಣ್ರೀ ನೀವು ಹೇಳೋದು ಸರಿ.. ಭಾರತ ನಿಜಕ್ಕೂ ಪುಣ್ಯ ಮಾಡಿದೆ.. ಮೋದಿಯಂತಹ ನಾಯಕತ್ವ ದೊರಕಿರುವುದು.. ನಿಮಗೆ ಇನ್ನೊಂದು ವಿಷಯ ಗೊತ್ತೇ.. ?</p><p>ಅಪ್ಪ ಮಾತಾಡುತ್ತಿದ್ದದ್ದು ಕಡಿಮೆ ಆದರೆ ಕಿವಿ ಮಂದವಾಗಿದ್ದರೂ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಅರಿಯುತ್ತಿದ್ದರು.. ಎಲ್ಲಾ ವಿಚಾರಗಳೂ ಗೊತ್ತಾಗುತಿತ್ತು.. </p><p>ಏನು ವಿಚಾರ.. </p><p>ನೀವು ಕಳ್ಳರು ಎಲ್ಲವೂ ಗೊತ್ತಿದೆ ಸುಮ್ಮನೆ ಕತೆ ಬಿಡ್ತಾ ಇದ್ದೀರಾ.. ಕೃಷ್ಣವೇಣಿ ದಿನವೂ ದೇವರ ದೀಪ ಹಚ್ಚಿ ಪೂಜೆ ಮಾಡುವಾಗ ಅವಳ ಪ್ರಾರ್ಥನೆ ಕೇಳಿಸಿಕೊಂಡು ಆಶೀರ್ವಾದ ನೀಡಿದ್ದೀರಾ ಸುಮ್ಮನೆ ಕತೆ ಬಿಡ್ತೀರಾ.. ನೀವೇ ಹೇಳಿ.. </p><p>ಇಲ್ಲ ಕಣೆ ನೀನು ಹೇಳು.. ಆ ಖುಷಿ ನಿನ್ನಿಂದಲೇ ಅರಿವಾಗಲಿ.. ನಿನ್ನ ನಗು ಮೊಗ ನೋಡುವುದು ಒಂದು ಖುಷಿ.. </p><p>ರೀ ನಮ್ಮ ಮೊಮ್ಮಗ ಆದಿತ್ಯ ಹೆಚ್ಚಿನ ಓದಿಗಾಗಿ ಇಂಗ್ಲೆಂಡಿನ ಕಾರ್ಡಿಫ್ ಪ್ರದೇಶದ ಕಾಲೇಜಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ . ನನಗೊಂತು ಬಹಳ ಖುಷಿ.. ಇಂಗ್ಲೆಂಡಿನ ಲಂಡನ್ ಸಮೀಪ ಇರುವ ಊರಿನಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚಿನ ವಿದ್ಯಾಭ್ಯಾಸ ಅವನ ಬದುಕಿಗೆ ಉತ್ತಮ ಅಡಿಪಾಯ ಹಾಕಿಕೊಡುವುದು.. ಕೃಷ್ಣವೇಣಿ ತನ್ನ ಬದುಕನ್ನೇ ಮಗನಿಗೆ ಮುಡಿಪಾಗಿಟ್ಟಿದ್ದಾಳೆ... ಅದು ನಿಜಕ್ಕೂ ಸಾರ್ಥಕ ಕ್ಷಣ.. </p><p>ಹೌದು ಕಣೆ.. ಪಾಪ ಆ ಮಗು ನಮ್ಮ ಮನೆಗೆ ತನ್ನ ಬದುಕನ್ನೇ ಮೀಸಲಿಟ್ಟಿದೆ.. ವಿಜಯ, ಶ್ರೀಕಾಂತ, ಮುರುಳಿ ಎಲ್ಲರ ವೃತ್ತಿ ಬದುಕಿನ ಆರಂಭಕ್ಕೆ ಅವಳೇ ಕಾರಣಕರ್ತೆ.. ಇಂದು ಎಲ್ಲರೂ ಬದುಕಿನಲ್ಲಿ ಒಂದು ಹಂತ ತಲುಪಿ ಗುರಿ ಸಾಧಿಸಿದ್ದಾರೆ ಎಂದರೆ ಅವಳ ಶ್ರಮ ಬಹಳ ಇದೆ.. </p><p>ಹೌದು ಕಣ್ರೀ.. ಆದಿತ್ಯ ಕೂಡ ತುಂಟ ಹುಡುಗ. ಆದರೆ ವಿಮಾನ ನಿಲ್ದಾಣದಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಜವಾಬ್ಧಾರಿಯಿಂದ ನೆಡೆದುಕೊಂಡ.. ತನ್ನ ಅಮ್ಮನನ್ನ ತಬ್ಬಿ ಹಿಡಿದು.. ಅಳಬಾರದು.. ಓದುತ್ತೇನೆ, ಬರುತ್ತೇನೆ... ಒಂದು ಕರೆ ಮಾಡು ಸಾಕು ಏನೇ ಸಮಸ್ಯೆ ಇದ್ದರೂ ನಾನಿದ್ದೇನೆ.. ಎಂದು ಹೇಳಿದಾಗ ನಿಜಕ್ಕೂ ಇಲ್ಲಿಂದ ನನಗೆ ಕಣ್ಣು ತುಂಬಿ ಬಂದಿತ್ತು.. ಕೃಷ್ಣವೇಣಿ ಅಳಲಿಲ್ಲ.. ಆದರೆ ಅವಳ ಕಣ್ಣಲ್ಲಿ ನೀರಿತ್ತು.. ಆದರೆ ಅದು ದುಃಖದ ಕಣ್ಣೀರಲ್ಲ ಬದಲಿಗೆ ಅವಳ ಜೀವನ ಪರಿಶ್ರಮದ ಬೆವರು ಕಣ್ಣುಗಳಲ್ಲಿ ಕಂಡಿತ್ತು. ಸಾಧಿಸಿದ ಮುಖಭಾವ.. ಸಾಧಿಸಿದ ಸಂತೃಪ್ತಿ ....!</p><p>ನಿಜಕ್ಕೂ ಅನುಗ್ರಹ ಸದನದ ಅನುಗ್ರಹಿತ ಕ್ಷಣಗಳು ಅಂದ್ರೆ ಇವೆ ಕಣೆ. </p><p>ಪುಟ್ಟ ಮಗುವಾಗಿದ್ದಾಗ ಯಾರಾದರೂ ಎತ್ತಿಕೊಂಡರೆ ಅಮ್ಮನ ಹತ್ತಿರ ಹೋಗಬೇಕು ಎನ್ನುವುದನ್ನು ಮುದ್ದು ಮುದ್ದಾಗಿ ಅಮ್ಮತ್ತಾ ಅಮ್ಮತ್ತಾ ಎಂದು ತೊದಲು ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದ ಇಂದು ಅಮ್ಮನಿಂದ ಸಾವಿರಾರು ಮೈಲಿಗಳು ದೂರಕ್ಕೆ ಹೋಗಿ ಅಲ್ಲಿ ಓದಲು ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ.. ಅವನೇ ಬಟ್ಟೆ ಒಗೆದುಕೊಂಡು, ಅಡಿಗೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಜವಾಬ್ಧಾರಿಯಿಂದ ನೆಡೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದಾನೆ.. </p><p>ಆದಿತ್ಯ ಮಗು.. ನಮ್ಮ ಮನೆಯಿಂದ ಓದಲು ವಿದೇಶಕ್ಕೆ ಹಾರಿದ್ದೀಯಾ.. ನಿನ್ನ ಗುರಿ ಮುಟ್ಟುವ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿ ಯಾವುದೇ ಅಡೆತಡೆಗಳು ಬರಬಾರದು.. ಯಾವುದೇ ಅಡಚಣೆಗಳು ನಿನಗೆ ಅಡ್ಡಿಯಾಗಬಾರದು.. ನಿನ್ನ ಗಮನ ನಿನ್ನ ಅಮ್ಮನ ಗುರಿ ತಲುಪುವುದಷ್ಟೇ ಮುಖ್ಯವಾಗಿರಬೇಕು.. ಇನ್ಯಾವುದೇ ಅಡ್ಡಿ ಆತಂಕಗಳು ಬರಬಾರದು.. ಅದೇನೇ ಬಂದರೂ ನಿನ್ನ ಅಜ್ಜಿ ತಾತನನ್ನು ನೆನೆಸಿಕೋ.. ಆ ಕ್ಷಣದಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು ದೂರ ಮಾಡುತ್ತೇವೆ.. </p><p>ಹೌದು ಕಣ್ರೀ ಒಳ್ಳೆಯ ಮಾತು.. ಸೆಪ್ಟೆಂಬರ್ ಮಾಸದಲ್ಲಿ ಆದಿತ್ಯನ ಕಡೆ ಪ್ರಪಂಚವೇ ನೋಡುತ್ತಿತ್ತು.. </p><p style="text-align: center;"><b><i><span style="font-size: large;">ಒಂದು PSLV-C57/Aditya-L1 </span></i></b></p><p style="text-align: center;"><b><i><span style="font-size: large;">ಇನ್ನೊಂದು ಆದಿತ್ಯ ಕಶ್ಯಪ್</span></i></b> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtSkresY7-5gh-CRyeWJ0D-CezdiiEPSFmr2ebWftoo5qXSPSL8wTwNHJSGel_9GBhtlKNEOywX7a2CGBmB3dA86cEJKRBfKgRZCEyiD8odz4E6Rg99VCkA09oEK941kI2OZTbd9oPytIfP-Vc6GgyhjmrGjU9IoJ8wqMA8-97I8ZA9zjUTgAd94qDEqY/s3385/20231001_193750.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3385" data-original-width="2079" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtSkresY7-5gh-CRyeWJ0D-CezdiiEPSFmr2ebWftoo5qXSPSL8wTwNHJSGel_9GBhtlKNEOywX7a2CGBmB3dA86cEJKRBfKgRZCEyiD8odz4E6Rg99VCkA09oEK941kI2OZTbd9oPytIfP-Vc6GgyhjmrGjU9IoJ8wqMA8-97I8ZA9zjUTgAd94qDEqY/s320/20231001_193750.jpg" width="197" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLMGhFfWvcNA8rdY1yW3mpG-o79maishvKH19KYeuR71AmnUkIffCgo403JVPAjW3a1YTHWB4y2eJNbpG9U26srXI_kkXOFW8uQk5BQ8MBSKFy24AuRlFMCoAFmGJ0kj9cXe9dRfFYIMFXXnAAL624xIK9MdQjB_0n5PJ7tZ2DIOxn4r6pUsqyWdUtTUo/s1024/IMG-20230919-WA0078.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1024" data-original-width="768" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLMGhFfWvcNA8rdY1yW3mpG-o79maishvKH19KYeuR71AmnUkIffCgo403JVPAjW3a1YTHWB4y2eJNbpG9U26srXI_kkXOFW8uQk5BQ8MBSKFy24AuRlFMCoAFmGJ0kj9cXe9dRfFYIMFXXnAAL624xIK9MdQjB_0n5PJ7tZ2DIOxn4r6pUsqyWdUtTUo/s320/IMG-20230919-WA0078.jpg" width="240" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhKAF1myMGfZlFwuiiz7z3PS7EpgM92k-u6WzPBBCfWLhEw-juoXsI6fYFs8ROg6Tbt1mwSeNE9MKvp4Qwui7std13Y4sTfQDql_ai4WdUDB2eImlbatj11YfSRu2kTA8CDHuqkH557I8Vy5wykLDbyP_c_VnIleJr_lM80RhL7b-Bw8KlWnNDkb-W4po/s1280/maxresdefault.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhKAF1myMGfZlFwuiiz7z3PS7EpgM92k-u6WzPBBCfWLhEw-juoXsI6fYFs8ROg6Tbt1mwSeNE9MKvp4Qwui7std13Y4sTfQDql_ai4WdUDB2eImlbatj11YfSRu2kTA8CDHuqkH557I8Vy5wykLDbyP_c_VnIleJr_lM80RhL7b-Bw8KlWnNDkb-W4po/s320/maxresdefault.jpg" width="320" /></a></div><br /><p style="text-align: center;"><span style="text-align: left;">ಆದಿತ್ಯ ಎಲ್ ೧ ಉಡಾವಣೆ .. ಪ್ರಪಂಚವೇ ನಮ್ಮ ಭಾರತದ ಕಡೆ ನೋಡುವಂತೆ ಮಾಡಿದೆ.. ಸೂರ್ಯನ ಹತ್ತಿರ ನಿಂತು ಸೂರ್ಯನ ವಲಯದಲ್ಲಿ ಆಗುವ ಬದಲಾವಣೆಗಳನ್ನು ನೋಡುವುದಕ್ಕೆ ಈ ಉಡಾವಣೆ ಉಪಯೋಗಕ್ಕೆ ಬರುತ್ತದೆ.. </span></p><p>ಆದಿತ್ಯ ಕಶ್ಯಪ್ ಸಾಗರಗಳನ್ನು ದಾಟಿ ಲಂಡನ್ನಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ .. ತಲುಪಿದ್ದಾನೆ.. ಬೆಳೆಯುತ್ತಿದ್ದಾನೆ. ಅವನ ಬೆಳೆವಣಿಗೆಯನ್ನು ಕೋರವಂಗಲ ಕುಟುಂಬ ಎದುರು ನೋಡುತ್ತಿದೆ.. </p><p>ಎರಡೂ ಯೋಜನೆಗಳಿಗೆ ಯಶಸ್ಸಾಗಲಿ ಎಂದು ನಮ್ಮ ಶುಭಹಾರೈಕೆಗಳು.. </p><p>ಶುಭವಾಗಲಿ ಮಗು ಹೋಗಿ ಬಾ.. ಜಯಶಾಲಿಯಾಗಿ ಹಿಂದಿರುಗು... ಅಮ್ಮನ ಆಶೀರ್ವಾದ ಸದಾ ಇದೆ. !!!</p><p>ಜೊತೆಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆಗಳು ನಿನಗೆ.. !</p><p>ಇಂತಿ ನಿನ್ನ ಅಜ್ಜಿ ತಾತಾ!!!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-60266660237838658932023-11-14T12:47:00.004+05:302023-11-14T13:31:33.791+05:30 ಕುಮಾರ ಸಂಭವ.. !!! ಎಪ್ಪತೈದರ ಸಂಭ್ರಮ!!!<p><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಅದೊಂದು ಸಣ್ಣ ಹಳ್ಳಿ ... ಹೊಯ್ಸಳರ ಆಳ್ವಿಕೆಗೆ ಒಳಗಾಗಿದ್ದ ಪ್ರದೇಶ.ನೂರಾರು ಕುಟುಂಬಗಳು ಬಾಳಿ ಬದುಕಿದ್ದ ಹಳ್ಳಿಯದು.. ಹತ್ತಾರು ವಕ್ಕಲುಗಳು ವ್ಯವಸಾಯವನ್ನೇ ದುಡಿಮೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿತ್ತು.. ಕೆಲವಾರು ಕುಟುಂಬಗಳು ಶಾನುಭೋಗಿಕೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿದ್ದವು.. </span></p><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLU4Dk8dKconcty4-IAF-rWe-hV1EG-GfF2TMpyxP6G6ZAsV_UwpoJs5Lt5LI7jLLS15NLV2LCluhTC_Q9d-XjM2LB0y9hOCxU8mO2CSb92pUVDm9-bdvc1YKhCRlDeZm1O3RXbdICsthBaYKSbK8wogyh1YsuFfbSURNG3mWcPt2JFid9CDTi4jomEE/s960/FB_IMG_1699687944978.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="960" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLU4Dk8dKconcty4-IAF-rWe-hV1EG-GfF2TMpyxP6G6ZAsV_UwpoJs5Lt5LI7jLLS15NLV2LCluhTC_Q9d-XjM2LB0y9hOCxU8mO2CSb92pUVDm9-bdvc1YKhCRlDeZm1O3RXbdICsthBaYKSbK8wogyh1YsuFfbSURNG3mWcPt2JFid9CDTi4jomEE/s320/FB_IMG_1699687944978.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">ಹಾಸನದ ಬಳಿಯ ಕೋರವಂಗಲ <br /><br /></span></td></tr></tbody></table>ಅಂತಹ ಒಂದು ಕುಟುಂಬ ರಂಗಸ್ವಾಮಿ ಅವರದ್ದು.. ಶಾನುಭೋಗರಾಗಿ ಬಹಳ ಹೆಸರುವಾಸಿ .. ಅವರಿಂದ ಲಿಖಿತವಾದ ಅನೇಕ ದಾಖಲೆ ಪತ್ರಗಳು, ಒಕ್ಕಣೆಗಳು, ಅನೇಕಾನೇಕ ಮಾರ್ಗಸೂಚಿಗಳು, ಅಹವಾಲು ಪತ್ರಗಳು ಮರು ತಿದ್ದುಪಡಿ ಕಂಡಿದ್ದ ಉದಾಹರಣೆಗಳೇ ಇರಲಿಲ್ಲ.. ಶಾನುಭೋಗರು ರಂಗಸ್ವಾಮಿಗಳ ಪತ್ರ ಎಂದರೆ ಮರು ಮಾತಿಲ್ಲದೆ ಮುಂದಿನ ಹಂತಕ್ಕೆ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಅಲಿಖಿತ ಸಂಪ್ರದಾಯದವಿದ್ದ ಕಾಲವದು ಅಂದರೆ ಅವರ ಬರವಣಿಗೆ, ಅದರ ಸಾರ, ಅದರಲ್ಲಿ ಅಡಕವಾಗಿದ್ದ ಕಾನೂನು ರೀತಿಯ ಪದಗಳು, ಅದರ ತಿರುಳು ಎಲ್ಲವೂ ಅರ್ಥಗರ್ಭಿತವಾಗಿದ್ದು ಸಂದರ್ಭವನ್ನು ವಿವರಿಸುವಂತಾಗಿದ್ದದ್ದು ಅವರ ಶಕ್ತಿಶಾಲಿ ಬರವಣಿಗೆಗೆ ಸಿಕ್ಕಿದ್ದ ಗೌರವ. . </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS_NwnZuGE-8iIniXfqZuywgCFvPEwA8DoCJiplw4WpI_MV8lrG8xKDc3EFSKtjd7xOO32JpDiWty70FVEsBfMauykBM0ykTAiutXTY-gkq7Iwopbcy85S-mKRgqOXtdIzpwgSF0jm6E54XnbDESP_ANDKJfSsEt1MzyB2j5esxgZaQ1JKv8oNeWjq-sk/s960/FB_IMG_1699688195836.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="960" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS_NwnZuGE-8iIniXfqZuywgCFvPEwA8DoCJiplw4WpI_MV8lrG8xKDc3EFSKtjd7xOO32JpDiWty70FVEsBfMauykBM0ykTAiutXTY-gkq7Iwopbcy85S-mKRgqOXtdIzpwgSF0jm6E54XnbDESP_ANDKJfSsEt1MzyB2j5esxgZaQ1JKv8oNeWjq-sk/s320/FB_IMG_1699688195836.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">ಕೋರವಂಗಲದ ಅದ್ಭುತ ಕಲೆ - <br />ಬುಚೇಶ್ವರಾ ದೇವಾಲಯ </span></td></tr></tbody></table></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಅವರ ಶ್ರೀಮತಿ ಸುಬ್ಬನರಸಮ್ಮನವರು ಬಹಳ ಹೆಸರುವಾಸಿ ನರಸಮ್ಮ ಅಂತಾನೆ ಅವರು ಎಲ್ಲರಲ್ಲೂ ಜನಜನಿತವಾಗಿದ್ದು.. ಅವರ ಮನೆ ಎಂದರೆ ಹೊಟ್ಟೆ ಹಸಿವಿಗೆ ಜಾಗವಿಲ್ಲ ಆದರೆ ಕರುಣೆಗೆ, ಮಮತೆಗೆ ದೇವಾಲಯವಾಗಿತ್ತು.. ಒಮ್ಮೆ ಆ ಊರಿನ ಒಂದು ಹೆಬ್ಬಾಗಿಲಿನ ಬಳಿಯಲ್ಲಿರುವ ಅರಳಿ ಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಒಂದು ಮಗುವನ್ನು ಕೂರಿಸಿಕೊಂಡು, ಅರಳಿಯ ಎಲೆಯಲ್ಲಿ ತಟ್ಟಿದ ರೊಟ್ಟಿಯನ್ನು ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಮಗುವಿಗೆ ತಿನಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.. ಆ ಊರಿನ ತಿಳುವಳಿಕಸ್ಥರಾಗಿದ್ದವರೊಬ್ಬರು ಲಿಂಗಾಚಾರಿಗಳು.. ಅವರ ಮಾತಿನಂತೆ ಸುಬ್ಬನರಸಮ್ಮನವರು ಆ ಮಗುವಿಗೆ ರೊಟ್ಟಿಯನ್ನು ತಿನಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಆಗ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದ ಜೋಗಿ ಸಿದ್ಧರೊಬ್ಬರು.. ಏನಮ್ಮ ಈ ಮಗು.. ಏನಮ್ಮ ಈ ಮಗುವಿನ ಕತೆ... ಶಾಲೆಗೆ ಹೋಗುತ್ತಿಲ್ಲ.. ಆಡುತ್ತಿಲ್ಲ.. ಮಾತಿಲ್ಲ ಕತೆಯಿಲ್ಲ ಬರಿ ರೋಮಾಂಚನ ಅನಿಸುವಂತೆ ಸುಮ್ಮನೆ ಇರುವ ಈ ಮಗುವಿನ ಭವಿಷ್ಯ ನಿಮಗೆ ಕಾಣಿಸುತ್ತಿದೆಯೇ ಅಂದರು.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಸುಬ್ಬನರಸಮ್ಮನವರು ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿಯೇ ಇದ್ದ ಒಂದು ಮಡಕೆಯಲ್ಲಿ ಇದ್ದ ನೀರನ್ನು ಕುಡಿದು.. ಒಮ್ಮೆ ಆಗಸ ನೋಡಿ ಕುಮಾರ ಸಂಭವ ಅಂದರು..</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಏನಮ್ಮ ಕುಮಾರ ಸಂಭವವೇ ಇದು ಕಾಳಿದಾಸ ಬರೆದ ಮಹಾಕಾವ್ಯದ ಹೆಸರು . ಅದನ್ನು ಈಗ ಏತಕ್ಕೆ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದೀರಾ..? </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಕಾಳಿದಾಸ ಬರೆದದ್ದು ಕುಮಾರ ಸಂಭವ.. ಈಗ ನಾನು ಹೇಳೋದು ಕುಮಾರನಲ್ಲಿ ಸಂಭವಿಸೋದು..ಕುಮಾರನಿಗೆ ಸಂಭವಾಗೋದು .. ಅಂದರೆ ಕುಮಾರನಿಗೆ ಅಸಂಭವ ಅನ್ನೋದು ಇಲ್ಲ .. ಮಗುವಿಗೆ ಮಾತೆ ಪ್ರಬಲ ಅಸ್ತ್ರವಾಗುತ್ತದೆ.. ಈತನನ್ನು ಕಾಯುವುದೇ ಮಾತು., ಇದು ಅವನ ಮಾತೆಯಾದ ನಾನು ಹೇಳುವ ಮಾತೆ ಇದು .. ! </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಈ ಮಗು. ಶಾಲೆಗೇ ತಡವಾಗಿ ಸೇರುತ್ತೆ.. ಮಗುವಿಗೆ ಕಣ್ಣಿನ ತೊಂದರೆ.. ಕಿವಿಯ ತೊಂದರೆ.. ಒಂದು ಮಗುವಿಗೆ ಏನು ತೊಂದರೆ ಇರಬಾರದೋ ಅದೆಲ್ಲವೂ ಇತ್ತು.. ಹಳ್ಳಿಯ ಹುಡುಗರ ಹಾಗೆ ಮೂಲೆಗುಂಪಾಗುವ ಎಲ್ಲಾ ಸಾಧ್ಯತೆಗಳಿದ್ದರೂ, ಕುಮಾರನ ಅಕ್ಕ ನಾಗಲಕ್ಷ್ಮಿಯ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನದಲ್ಲಿ ವಿದ್ಯಾವಂತನಾಗುತ್ತಾನೆ.. ನಾಗಲಕ್ಷ್ಮಿ ಒಂದನೇ ಪಾಠ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದರೆ ಈ ಮಗು ಅದರ ಮುಂದಿನ ಪಾಠಗಳನ್ನು ಓದಿ ಒಪ್ಪಿಸುವ ಪರಿಯನ್ನು ಕಂಡು ನನ್ನ ಮಗಳು ನಾಗಲಕ್ಷಿ ಬೆರಗಾಗುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಈ ಮನೆ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ಏನೇ ಇದ್ದರೂ ಈತನ ಓದಿಗೆ ಏನೂ ಧಕ್ಕೆ ಬರುವುದಿಲ್ಲ.. ಇವನ ಒಬ್ಬ ಅನುಜಾಗ್ರ ಓದಿನ ಮುಖ್ಯ ಹಂತಕ್ಗೆ ಸಹಾಯ ಮಾಡುತ್ತಾನೆ..ಬರೆಯಲು ಕಾಗದದ ಕೊರತೆ ಕಂಡಾಗ.. ಶಾಲೆ ಮೈದಾನದಲ್ಲಿ ಸಿಕ್ಕುವ ಸಿಗರೇಟ್ ಬಾಕ್ಸ್ ಉಲ್ಟಾ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಖಾಲಿ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ಬರೆದು ಬರೆದು ಅಭ್ಯಾಸ ಮಾಡುತ್ತಾನೆ.. ಶಾಲಾ ಕಾಲೇಜುಗಳಲ್ಲಿ ಬಿಡುವಿನ ತರಗತಿಗಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ಅಲ್ಲಿನ ಕಪ್ಪು ಹಲಗೆಯ ಮೇಲೆ ಸೀಮೆ ಸುಣ್ಣದಿಂದ ಬರೆದು ಲೆಕ್ಕಗಳನ್ನು, ವಿಜ್ಞಾನದ ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಸಮೀಕರಣಗಳನ್ನು ಬಿಡಿಸುತ್ತಾ ಅಭ್ಯಾಸ ಮಾಡುತ್ತಾ ವಿದ್ಯಾಭ್ಯಾಸದಲ್ಲಿ ಹಂತ ಹಂತವಾಗಿ ಏರುತ್ತಾನೆ.. ವಿದ್ಯಾಭ್ಯಾಸದ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಬಳುವಳಿಯಾಗಿ ಬಂದ ಚಿತ್ರಕಲೆ ಕೈ ಹಿಡಿಯುತ್ತದೆ.. ನೋಡಿದ್ದನ್ನು, ಕಲ್ಪಿಸಿದ್ದನ್ನು, ಹಾಗೆ ಕಾಗದದ ಮೇಲೆ ಮೂಡಿಸುವ ಕಲೆ ಕರಗತವಾಗುತ್ತದೆ.. ಶ್ರೇಷ್ಠ ಕಲಾಕಾರನಾಗುವ ಎಲ್ಲಾ ಅರ್ಹತೆಗಳು ಇದ್ದರೂ, ಕಾರಣಾಂತಗಳಿಂದ.. ಬದುಕಲ್ಲಿ ಗೆಲ್ಲುವ ಛಲದಲ್ಲಿ, ಕಲೆಯನ್ನು ಮುಂದುವರೆಸಲಾಗದಿದ್ದರೂ, ಅವಕಾಶ ಸಿಕ್ಕಿದಾಗೆಲ್ಲ, ಕೋರವಂಗಲದ ಕುಟುಂಬ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿಯೇ ಆಗಲಿ, ಬಂಧು ಮಿತ್ರರ ಮನೆಯ ಸಂಭ್ರಮದಲ್ಲಿಯೇ ಆಗಲಿ ತಮ್ಮ ಚಿತ್ರಕಲೆಯ ಹಸಿವನ್ನು ಬಿಂಬಿಸಿ, ಆ ಸಂಭ್ರಮಕ್ಕೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ಹೊಳಪು ನೀಡುತ್ತಾನೆ.. ಹಾಗೆಯೇ ಚಿತ್ರಕಲೆಯಲ್ಲಿ ಬೆಳಕಿಗೆ ಬರುತ್ತಿರುವವರಿಗೆ ಉತ್ಸಾಹ ಹುಮ್ಮಸ್ಸು ಸ್ಪೂರ್ತಿಯ ಸೆಲೆಯಾಗಿದ್ದಾನೆ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇದಕ್ಕೆ ನಾ ಮೊದಲೇ ಹೇಳಿದ್ದು ಕುಮಾರ ಸಂಭವ ಅಂತ :-)</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇದು ಒಂದು ಹಂತದ ಕುಮಾರ ಸಂಭವ..ಇದು ಕುಮಾರನಲ್ಲಿ ಸಂಭವಿಸೋದು.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಮುಂದೆ ಮಾಯಾನಗರಿ ಬೆಂಗಳೂರಿನಲ್ಲಿ ಕೆಲಸ ಸಿಕ್ಕಾಗ ಕೂಡ, ಬರುವ ಅಲ್ಪ ಆದಾಯದಲ್ಲಿ ಹೊಟ್ಟೆ ಬಟ್ಟೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ತನ್ನ ಬದುಕಿಗೂ ಒಂದು ಗುರಿ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು.. ಮುಂದೆ ಒಂದು ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಸಾರ್ವಜನಿಕ ಸಂಸ್ಥೆಯಲ್ಲಿ ಸೇರಿಕೊಂಡು ಉತ್ತಮ ಅವಕಾಶಗಳನ್ನು ಮೇಳೈಸಿಕೊಂಡು ಬೆಳೆದ.. ಇವನ ಮ್ಯಾನೇಜರ್ ಏನಪ್ಪಾ ಕುಮಾರ್ ಆ ಮಾಹಿತಿ ಬೇಕಿತ್ತು ನಾಳೆ ಕೊಡಬೇಕು ಎಂದರೆ.. ಆಗಲೇ ಬರೆದಿಟ್ಟುಕೊಂಡಿದ್ದ ಮಾಹಿತಿಯನ್ನು ರಪ್ಪನೆ ಕೊಟ್ಟು ಶಭಾಷ್ ಗಿರಿ ಗಳಿಸುತ್ತಿದ್ದನು..ಇದೆ ಇವನ ಜಾಣ್ಮೆ.. ಆಫೀಸಿನ ಎಲ್ಲಾ ಟೆಲೆಫೋನಿನ ಸಂಖ್ಯೆಗಳು, ಫ್ಯಾಕ್ಟರಿಯಲ್ಲಿ ಉತ್ಪಾದಿಸಲು ಉಪಯೋಗಿಸುತ್ತಿದ್ದ ವಸ್ತುಗಳ ಪಾರ್ಟ್ ನಂಬರ್ ಎಲ್ಲವೂ ಅಂಗೈ ರೇಖೆಯಷ್ಟೇ ಚಿರಪರಿಚಿತ.. ಹಾಗಾಗಿ ಇವರ ತಂಟೆಗೆ ಮ್ಯಾನೇಜ್ಮೆಂಟ್ ಹೋಗುತ್ತಲೇ ಇರಲಿಲ್ಲ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ತನಗೆ ಬರುವ ಚೂರು ಪಾರು ಸಂಪಾದನೆಯಲ್ಲಿ ಅಲ್ಪ ಸ್ವಲ್ಪ ಉಳಿಸುತ್ತಾ ತನ್ನ ಅಕ್ಕ ಗೌರಿಯ ಮನೆಗೆ ಆಗಾಗಿ ಹೋಗಿ ಬರುತ್ತಾ ತನ್ನ ಕೈಲಾದಷ್ಟು ಸಹಾಯ ಮಾಡುತ್ತಲೇ ಇರುತ್ತಾನೆ.. </span><br /></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇನ್ನು ಮುಂದಿನ ಹಂತ ಸಂಭವ ಆಗಲೇ ಬೇಕು ಎಂದು ಹಠ ತೊಟ್ಟು ಒಂದು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ವಿಧಿಗೆ ಸವಾಲೆಸೆದು ಸಂಭವಿಸಿಕೊಂಡ ಕುಮಾರನ ಸಾಹಸಗಾಥೆಯಿದು .. ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ತಿಳಿದವರಿಗೂ ಸವಾಲಸೆದು ಗೆಲ್ಲುವ ಛಲಗಾರ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಮುಂದೆ ಇನ್ನು ಒಂದು ಹಂತದ ಸಂಭವ ನೆಡೆಯುತ್ತದೆ.. ಇವನ ಬಾಳಿನಲ್ಲಿ ಉಷೋದಯವಾಗುತ್ತದೆ.. ಸರ್ಕಾರಿ ಸ್ವಾಮ್ಯ ಸಂಸ್ಥೆಯಲ್ಲಿ ಲೆಕ್ಕಾಚಾರ ವಿಭಾಗದಲ್ಲಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುವ .. ಚೆಲುವೆ.. ದಕ್ಷಿಣ ಭಾರತದ ಚಿತ್ರ ಪ್ರಪಂಚದ ತಾರೆ ಸರಿತಾ .. ಈ ನಮ್ಮ ಉಷಾಳನ್ನು ಹೋಲುತಿದ್ದದ್ದು ವಿಶೇಷ... ಅವಳ ಅಪ್ಪನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಅನೇಕ ಮಂದಿ ಇವಳನ್ನು ಸರಿತಾ ಅಂತ ಗುರುತಿಸುತ್ತಿದ್ದದ್ದು ಉಂಟು.. ಆದರೆ ಈ ಮಗಳು ನನ್ನ ಕುಟುಂಬದವಳು.. ಇವಳು ಸರಿತಾಳನ್ನು ಹೋಲುತ್ತಿದ್ದಳು ಎಂದರೆ ನನ್ನ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಕಷ್ಟ.. ಸರಿತಾ ಇವಳನ್ನು ಹೋಲುತಿದ್ದಳು ಎನ್ನುವುದು ನನಗೆ ಸರಿ ಕಾಣುತ್ತೆ.... </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಅರಳಿ ಕಟ್ಟೆಯ ಸುತ್ತಲೂ ನೆರೆದಿದ್ದ ಹಳ್ಳಿಯ ಮಂದಿ ಒಮ್ಮೆ ನಕ್ಕರೂ .. ಅದ್ಭುತವಾದ ನಾಳಿನ ಬದುಕನ್ನು ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಟ್ಟುವಂತೆ ವಿವರಿಸುತ್ತಿದ್ದ ನರಸಮ್ಮನವರ ಮುಂದಿನ ಮಾತುಗಳು ಮಿಸ್ ಆಗಬಾರದೆಂದು ಮತ್ತೆ ಗಮನವಿಟ್ಟು ಕೇಳತೊಡಗಿದರು.. ಜೋಗಿ ಸಿದ್ದರು ಯಾವುದೋ ಮಾಯಾಜಾಲದಲ್ಲಿ ಇರುವವರಂತೆ ಅರಳಿ ಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಮೈ ಮರೆತು ಕೂತುಬಿಟ್ಟಿದ್ದರು. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಕಿರಿಯರ ಜೊತೆ ಕಿರಿಯರಾಗಿ.. ಹಿರಿಯರ ಜೊತೆ ಹಿರಿಯರಾಗಿ.. ಮಕ್ಕಳ ಜೊತೆ ಮಕ್ಕಳಾಗಿ ಜಗತ್ತಿನ ಎಲ್ಲಾ ವಿಷಯಗಳ ಬಗ್ಗೆ ನಿರರ್ಗಳವಾಗಿ ಮಾತಾಡುವ. .ತನ್ನ ಜೊತೆ ಬೆಳೆದ ತಮ್ಮಂದಿರನ್ನು, ತಂಗಿಯರನ್ನು ತನ್ನ ಮಕ್ಕಳಂತೆ ಪೋಷಿಸಿದ ತಾಯಿ ನನ್ನ ಸೊಸೆ ಉಷಾ. ನೋಡಲು ಸುಂದರಿ.. ನಗುವಾಗ ಅವಳ ಮೊಗವನ್ನು ನೋಡಲು ಚೆನ್ನ.. ಕುಮಾರ ಈ ಚಲುವೆಗೆ ಮನಸೋತಿದ್ದರಲ್ಲಿ ಯಾವುದೇ ಅನುಮಾನವಿಲ್ಲ. ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರೂ ಓದುವ ಹಸಿವು ಇಂಗಿರಲಿಲ್ಲ.. ಸ್ಪರ್ಧಾತ್ಮಕ ಪರೀಕ್ಷೆಗಳು, ಮತ್ತಿತರ ಪರೀಕ್ಷೆಗಳು ಹೀಗೆ ಯಾವುದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಓದುವುದು ಪ್ರಶ್ನೆಗಳನ್ನು ಮನೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಕೂತು ಉತ್ತರಿಸುವುದು, . ಅಂಚೆ ಮೂಲಕ ಕಳಿಸುವುದು.. ಹೀಗೆ ಓದುವುದರ ಹಸಿವು ಸಾಗಿತ್ತು.. ಪದರಂಗ, ಪದಬಂಧ ನೆಚ್ಚಿನ ಹವ್ಯಾಸ.. ಸಂಗೀತದಲ್ಲಿ ಅಪಾರ ಆಸಕ್ತಿ, ಕಾನಡ, ಹಂಸ, ಶಿವರಂಜಿನಿ, ದರ್ಬಾರಿ ಹೀಗೆ ಅನೇಕಾನೇಕ ರಾಗಗಳನ್ನು ಗುರುತಿಸುವುದು ಈಕೆಯ ವಿಶೇಷತೆ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಈ ಮುದ್ದು ಕುಟುಂಬ ಮಾಯಾನಗರಿಯಲ್ಲಿ ಇಬ್ಬರೂ ತಮ್ಮತಮ್ಮ ಬದುಕನ್ನು ರೂಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಹೊರಟಾಗ ಸಂಭವಿಸಿದ್ದು ಎರಡು ನಕ್ಷತ್ರಗಳು. ಒಂದು ಮನೋಜವಂ ಮಾರುತ ತುಲ್ಯ ವೇಗಂ ಎನ್ನುವಂತೆ ಹುಟ್ಟಿದ ಮಗು ಮನೋಜ ಅರ್ಥಾತ್ ದೀಪಕ್.. ಇನ್ನೊಂದು ಮಗು ಹಿಂದೂಗಳ ಹಬ್ಬಗಳಿಗೆ ಬೆಳಕು ನೀಡುವ..ತಮಸ್ಸು ಕಳೆಯುವ ಕಾರ್ತಿಕ ಮಾಸದ ಹೆಸರು ಹೊತ್ತ ಕಾರ್ತಿಕ್.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಎರಡು ಮುದ್ದಾದ ಗೊಂಬೆಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಸಂಸಾರವೂ ಬೆಳೆಯಿತು. .ಹಾಗೆಯೇ ಕಂಡ ಕನಸ್ಸುಗಳು ನನಸಾಯಿತು... ಮಕ್ಕಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಸಣ್ಣ ಪುಟ್ಟ ಪಿಕ್ಣಿಕ್. ಹೋಗುವುದು .. ಫೋಟೋಗಳನ್ನು ತೆಗೆಯುವುದು.. ಅದನ್ನು ಮುದ್ರಿಸಿ ಖುಷಿ ಪಡುವುದು.. ಊರೂರು ಪ್ರವಾಸ.. ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಬಂದಾಗ ತಿಂಡಿಗಳನ್ನು.. ಪಾನೀಯಗಳನ್ನು ಚೀಲಕ್ಕೆ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ಹೊರಟರೆ ಮುಗೀತು ವಾಪಸ್ ಬರುವಾಗ ಅದ್ಭುತ ನೆನಪುಗಳನ್ನು ಹೊತ್ತು ತರುತ್ತಿದ್ದರು.. ಇದೆ ಈ ಮುದ್ದು ಕುಟುಂಬದ ಮಂತ್ರವಾಗಿತ್ತು.. ಕುಮಾರನಂತೂ ಹಿಮಾಲಯ ಶ್ರೇಣಿಗಳ ಕಡೆಗೆ ಅನೇಕ ಚಾರಣಗಳನ್ನು ಮಾಡಿ ಅಲ್ಲಿನ ಅನುಭವಗಳನ್ನು ಅವಕಾಶ ಸಿಕ್ಕಿದ ಕಡೆಯೆಲ್ಲಾ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಬೆಂದಕಾಳೂರಿನಲ್ಲಿ ಒಂದು ಸೂರು ನಿಲ್ಲಿಸುವುದು ಎಲ್ಲರ ಕನಸ್ಸು ಹೌದು.. ಅದನ್ನು ನನಸ್ಸು ಮಾಡೋದಕ್ಕೆ ಎಲ್ಲರೂ ಪ್ರಯತ್ನಿಸುವುದು ಹೌದು.. ಉಳಿದುಕೊಂಡದ್ದು, ಉಳಿಸಿಕೊಂಡದ್ದು. . ಜೊತೆ ಮಾಡಿದ್ದು ಎಲ್ಲವನ್ನು ಸೇರಿಸಿ ಒಂದು ಸೂರು ಮಾಡಿಕೊಂಡರು ನಮ್ಮ ಕುಮಾರ-ಉಷಾ..ಕುಮಾರ-ಉಷಾರ ಮಕ್ಕಳು ಬೆಳೆದವು ವಿದ್ಯಾವಂತರಾದವು.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಒಬ್ಬ ವೃತ್ತಿಪರತೆಯಿಂದ ಕ್ರೀಡಾಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿ ಬೆಳಗುತ್ತಿದ್ದಾನೆ.. ಅವನೇ ದೀಪಕ್.. ಅವನ ಮುದ್ದಿನ ಮನೋರಮೆ ರಮ್ಯಾ.. ಅವಳು ಬಂದಳು ರಮ್ಯಾ ಚೈತ್ರ ಕಾಲ ಶುರುವಾಯಿತು.. ಆ ಚೈತ್ರಕಾಲದಲ್ಲಿ ಮಾವಿನ ಹೂವು ಹಣ್ಣಾಗಿ ಸಂಭವವಾಗಿದ್ದು ಶಾರ್ವರಿ.. ನನ್ನ ಮಗನ ಸೊಸೆ ತನ್ನ ಎತ್ತರದಷ್ಟೇ ಎತ್ತರ ನಿಂತು ಹೆಗಲಿಗೆ ಹೆಗಲು ಕೊಟ್ಟು ಜೊತೆ ನಿಂತು ಗಟ್ಟಿಯಾಗಿಸಿದ್ದು ಈ ಜೋಡಿಯ ಮುದ್ದಾದ ಸಂಸಾರ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಸೈಬರ್ ಯುಗದೊಳ್ ಒಂದು ಮಧುರ ಪ್ರೇಮ ಕಾವ್ಯ….ಮಾಹಿತಿ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದಲ್ಲಿ ಬೆಳೆದ ಕಾರ್ತಿಕ್ ಬದುಕನ್ನು ಪ್ರೇಮಮಯಗೊಳಿಸಿದವಳು ಮಧುರ.. ಬ್ಯೂಟಿ ವಿಥ್ ಬ್ರೈನ್ ಎನ್ನುವ ಮಾತು ಇವಳಿಗೆ ಅನ್ವಯಿಸುತ್ತದೆ ... ಮಧುರ ತನ್ನ ಮುದ್ದಾದ ಪತಿರಾಯನ ಜೊತೆ ಬದುಕಿನ ಸಮೀಕರಣ ಬಿಡಿಸುತ್ತಾ ಮುದ್ದಾದ ಮಕ್ಕಳು ಪ್ರೀತಿಯ ಸಿಂಚನ.. ಮಧುರ ಮಾತಿನ ಇಂಪನಳಲ್ಲಿ ಬದುಕಿನ ಸಾರ್ಥಕತೆಯನ್ನು ಅನುಭವಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.. .. </span></div><div class="gmail_default"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwZ97LawZ7SJwY-fLy-_VTZaqQS709fPNOahPjZs8SgpcnxgnnP9c7Kh-QqKEccQ9z7o-n8gHev5QqkYG0F57NhFrBNwqu7pY4q1_SyU0O0Mz0GOEMh3wdW-R7gyofZwr-mTwRsVnfnZ_kUmxMDauuBEQB0Ch0vMISB-AZJXQSLMy3sAiA7SvuA9PD_OE/s960/FB_IMG_1699357570544.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="947" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwZ97LawZ7SJwY-fLy-_VTZaqQS709fPNOahPjZs8SgpcnxgnnP9c7Kh-QqKEccQ9z7o-n8gHev5QqkYG0F57NhFrBNwqu7pY4q1_SyU0O0Mz0GOEMh3wdW-R7gyofZwr-mTwRsVnfnZ_kUmxMDauuBEQB0Ch0vMISB-AZJXQSLMy3sAiA7SvuA9PD_OE/s320/FB_IMG_1699357570544.jpg" width="316" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEeSBMtZzaQMNQAKw7nTz9iJ1Ta4cGksILCK6RkfwvfpUaXsOUadWHT58F4hvQcZDhi0dmclqYDQWPKu62I3USINOD6roAKaHyyHNDFhgaY8oTNMgBTp17VKifvVG9pvIa8Gsmz1Vgj6DoJRv4Iq14kycCrGHr70euhmdur1hWzac-gzIBdwG6di3wZjU/s960/FB_IMG_1699357605279.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEeSBMtZzaQMNQAKw7nTz9iJ1Ta4cGksILCK6RkfwvfpUaXsOUadWHT58F4hvQcZDhi0dmclqYDQWPKu62I3USINOD6roAKaHyyHNDFhgaY8oTNMgBTp17VKifvVG9pvIa8Gsmz1Vgj6DoJRv4Iq14kycCrGHr70euhmdur1hWzac-gzIBdwG6di3wZjU/s320/FB_IMG_1699357605279.jpg" width="320" /></a></div><br /><br /><br /><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇಂತಹ ಅಮರ ಮಧುರ ಪ್ರೇಮ ತುಂಬಿದ ಕುಟುಂಬ ಬೆಂದಕಾಳೂರಿನಲ್ಲಿ ಕಾಲೂರಿ ನಿಂತಿದ್ದು.. ಬೆಳೆದದ್ದು.. ಬೆಳೆಯುವುದು.. ಹರಡುವುದು ನೋಡುವುದೇ ಒಂದು ಭಾಗ್ಯ.. </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇದೆಲ್ಲ ಒಂದು ಟ್ರಾಕಿನಲ್ಲಿ ಓಡುತ್ತಿದ್ದರೆ ... ಚಟುವಟಿಕೆಯ ಕುಮಾರ ಇದರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಗ್ರಹಗತಿಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಮಾಹಿತಿ ಕಲಿತು.. ಅದರಲ್ಲಿ ಉನ್ನತ ಮಟ್ಟದಲ್ಲಿ ವಿದ್ಯಾರ್ಹತೆ ಸಂಪಾದಿಸಿ. ಅನೇಕ ಕಿರಿ ಹಿರಿಯರಿಗೆ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನ ಮಾಡುತ್ತಾ.. ಅನೇಕಾನೇಕ ಬದುಕಿಗೆ ಬೆಳಕಾಗಿದ್ದಾನೆ .. ನನ್ನ ಮಗಳು ನಾಗಲಕ್ಷ್ಮಿಯ ಮಗ ನಾಗಭೂಷಣ ಮುಂದೆ ಜ್ಯೋತಿಶ್ಯಾಸ್ತ್ರದಲ್ಲಿ ಅದ್ಭುತ ಸಾಧನೆ ಮಾಡುತ್ತಾ ಹಾಗೂ ಆಧ್ಯಾತ್ಮಿಕ ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ತನ್ನದೇ ಒಂದು ಸ್ಥಾನ ಕಂಡುಕೊಳ್ಳುತ್ತಾ ಇರುವ.. ಅವನ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಕುಮಾರನು ನೆಡೆಯುತ್ತಾ ತನಗೆ ತಿಳಿದ ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಹರಡುತ್ತ್ತಾ ಬೆಳೆಯುತ್ತಿದ್ದಾನೆ .. ಬೆಳೆಸುತಿದ್ದಾನೆ… </span><br /></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಸುಬ್ಬನರಸಮ್ಮನವರು ಆಗಸ ನೋಡುತ್ತಾ "ನೋಡಿ ಚಾರಿಗಳೇ ಮೇರಾ ನಾಮ್ ಜೋಕರ್ ಚಿತ್ರದ ಹಾಡಿನಂತೆ.. ಕಲ್ ಖೇಲ್ ಮೇ ಹಮ್ ಹೊ ನಹೋ ಗರ್ಧಿಶ್ ಮೇ ತಾರೆ ರಹಂಗೆ ಸದಾ ಎನ್ನುವಂತೆ.. ಕುಮಾರ ಸಂಭವಂ ಲೇಖನದಿ ಹೇಳಿರುವಂತೆ ಕುಮಾರನ ಕುಟುಂಬದ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಮಜಲನ್ನು ನಾವು ಭುವಿಯಿಂದ ನೋಡದೆ ಇರಬಹದು ಆದರೆ ಧ್ರುವ ನಕ್ಷತ್ರದ ಹಾಗೆ ಆಗಸದಿಂದ ಖಂಡಿತ ನೋಡುತ್ತಿರುತ್ತೇವೆ ... ಹರಸುತ್ತಿರುತ್ತೇವೆ.. ಅವನ ಹಠ ಸಾಧನೆಯಂತೆ ಸದಾ ಶುಭವೇ ಆಗುತ್ತದೆ.. ಆಗುತ್ತಿರುತ್ತದೆ.. "</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಕುಮಾರ ಸಂಭವಂ </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಉಷಾ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನಂ </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ರಮ್ಯಾ ಚೈತ್ರ ಕಾಲದಿ ದೀಪಕ ರಾಗ ಹಾಡಿತಂ </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಸೈಬರ್ ಯುಗದೊಳ್ ಅಮರ ಮಧುರ ಕಾರ್ತಿಕ ಪ್ರೇಮಂ </span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಇವರುಗಳೆಲ್ಲ ಕೈಜೋಡಿಸಿರುವಾಗ ಎಲ್ಲವೂ ಸಂಭವಂ ಸಂಭವಂ ಸಂಭ್ರಮಂ !!!!</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಕುಮಾರನಿಗೆ ಎಪ್ಪತ್ತೈದರ ಸಂಭ್ರಮಂ!!!</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCL08Pg1TtKasnDLJ1J5M9YKx33Hcc72CIFaMYogtRwz0XAKNSF66hde7i0G48s__w3FrGhUqF-e34ypp0BXJJNRjta1NiR_DLq1fcB1GcBLfYVjiPWAkOEdpCNT7wGMcWJaHLjVjX-CobjVUavmwy_-nKibjNyrdwjvjtuJVz2cqAaye0Q_J4A1VwdBc/s474/OIP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="266" data-original-width="474" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCL08Pg1TtKasnDLJ1J5M9YKx33Hcc72CIFaMYogtRwz0XAKNSF66hde7i0G48s__w3FrGhUqF-e34ypp0BXJJNRjta1NiR_DLq1fcB1GcBLfYVjiPWAkOEdpCNT7wGMcWJaHLjVjX-CobjVUavmwy_-nKibjNyrdwjvjtuJVz2cqAaye0Q_J4A1VwdBc/s320/OIP.jpg" width="320" /></a></div><br /><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif">ಅಂದು ಕಾಳಿದಾಸ ಬರೆದದ್ದು ಕುಮಾರ ಸಂಭವಂ ,, ನನ್ನ ಕಿರಿಮಗನಿಗೆ ನಾ ಭವಿಷ್ಯ ರೂಪಿಸಿ ಅವನಿಗೆ ಹೇಳಿದ್ದು ಕುಮಾರನಿಗೆ ಎಲ್ಲವೂ ಸಂಭವಂ!!!</span></div><div class="gmail_default"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><br /></span></div><div class="gmail_default"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTIcoSnvipwUhbz8782G0rX9eCw_wTv03TBwIjinlr9d7S-iNLRNwEH9VzDQh3TZ9ufIFVDq6_UUiBKYzDsNxZM8DR2dM1Zj5Gx-EP3uUL-4PVzs-HnwiFQ4SNLxSL-kScOKGRaR-X_1FGDylKZoHPuSTH3RiqWKBoZ9oyH9jSRFFL2hArkEq3PUkt-Lc/s1190/IMG-20231113-WA0015.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1190" data-original-width="850" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTIcoSnvipwUhbz8782G0rX9eCw_wTv03TBwIjinlr9d7S-iNLRNwEH9VzDQh3TZ9ufIFVDq6_UUiBKYzDsNxZM8DR2dM1Zj5Gx-EP3uUL-4PVzs-HnwiFQ4SNLxSL-kScOKGRaR-X_1FGDylKZoHPuSTH3RiqWKBoZ9oyH9jSRFFL2hArkEq3PUkt-Lc/s320/IMG-20231113-WA0015.jpg" width="229" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">ಅಂದದ ಬದುಕಿಗೆ ಚಂದದ ಚೌಕಟ್ಟು <br />ಎಪ್ಪತೈದರ ಸಂಭ್ರಮ !!!</span></td></tr></tbody></table><br /></div><div class="gmail_default" style="text-align: center;"><span face="arial, helvetica, sans-serif"><b><i>(ಮಾತೃ ದೇವೋಭವ ಶ್ರೀಮತಿ ಸುಬ್ಬನರಸಮ್ಮನವರ ನಿರೂಪಣೆಯಾಗಿರುವುದರಿಂದ ಏಕವಚನದ ಉಪಯೋಗವಾಗಿದೆ.. ಮತ್ತೆ ಭೂತ ಭವಿಷ್ಯತ್ ವರ್ತಮಾನದಲ್ಲಿ ಓಡಾಡುತ್ತಾ ನಿರೂಪಣೆ ಮಾಡಿರುವುದರಿಂದ ಎರಡು ಆಯಾಮದಲ್ಲಿ ಈ ಲೇಖನ ಮೂಡಿ ಬಂದಿದೆ.. )</i></b></span></div><div style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: center;"><br style="background-color: white; color: #222222;" /></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-28259382946771274502023-10-28T20:03:00.005+05:302023-10-28T20:03:53.277+05:30ಕೆರೆಯ ಹತ್ತಿರ ಕುದುರೆಯೋ .. ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರ ಕೆರೆಯೋ <div>ಮಧುರ ಮಕ್ಕಳೇ.. </div><div><br /></div><div>ಇನ್ನೂ ಮುರಳಿ ಓದಲು ಶುರು ಮಾಡಿರಲಿಲ್ಲ.. </div><div><br /></div><div>ಒಬ್ಬ ಬಿಳಿವಸ್ತ್ರ ಧಾರಿ ಎದ್ದು ನಿಂತ.. ಕುರುಚಲು ಫ್ರೆಂಚ್ ಗಡ್ಡ .. ಹಣೆಯಲ್ಲಿ ಚಂದನದ ಜೊತೆ ಕುಂಕುಮ.. ನೀಟಾಗಿ ಕ್ರಾಪ್ ತೆಗೆದು ಬಾಚಿದ್ದ ತಲೆಗೂದಲು.. ಎಡಗೈಗೆ ಒಂದು ಬೆಳ್ಳಿಯ ಬಳೆ .. ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ವಾಚ್.. ಜೊತೆಗೆ ಆತನ ತಂಗಿ ಕಟ್ಟಿದ್ದ ರಕ್ಷಾ ಬಂಧನದ ರಾಖಿ.. </div><div><br /></div><div>"ಅಜ್ಜ ಇವತ್ತು ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಕಥೆ ಹೇಳ್ತೀಯ.. ನಿನ್ನ ಬಾಯಲ್ಲಿ ಚಂದದ ಕತೆ ಚೆನ್ನಾಗಿರುತ್ತೆ.. ಮತ್ತು ನೀತಿಯುಳ್ಳ ಕಥೆಯಾಗಿರುತ್ತೆ.. ಹೇಳು ಅಜ್ಜ"</div><div><br /></div><div>"ಮಧುರ ಮಕ್ಕಳೇ.. ..ನಿಮ್ಮ ನಡುವಿನಿಂದ ಎದ್ದು ಬಂದ ಈ ಹುಡುಗ ಹೇಳಿದಂತೆ ಇಂದು ಜ್ಞಾನ ಕೊಡುವ ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಘಟನೆ ಹೇಳುತ್ತೇನೆ ಕೇಳಿ.. "</div><div><br /></div><div><b>ಪ್ರಶ್ನೆ: </b>ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರವೇ ಯಾವಾಗ ಕೆರೆ ಬರುತ್ತದೆ?.. ಬರಲು ಸಾಧ್ಯವೇ?</div><div><br /></div><div><b>ಉತ್ತರ: </b>ಭಗವಂತನಿಗೆ ಸಂಪೂರ್ಣ ಶರಣಾದಾಗ ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರವೇ ಕೆರೆ ಬರುತ್ತದೆ!!!</div><div><br /></div><div><b>ಗೀತೆ :</b> ನಾನೂ ನೀನು ನೆಂಟರಯ್ಯ ನಮಗೆ ಭೇದ ಇಲ್ಲವಯ್ಯಾ.. ವಿಠಲ ರಂಗಾ.. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/qfWRkh3MjAY" width="320" youtube-src-id="qfWRkh3MjAY"></iframe></div><div><br /></div><div>ಓಂ ಶಾಂತಿ.... ಮಕ್ಕಳೇ ಮಹಾರಾಷ್ಟ್ರದಲ್ಲಿರುವ ಪಂಡರಾಪುರದ ವಿಠಲನ ಪರಮ ಭಕ್ತ ..ಗೋರಾ ಎನ್ನುವ ಕುಂಬಾರ ಅರ್ಥಾತ್ ಮಣ್ಣಿನಿಂದ ಮಡಕೆ ಕುಡಿಕೆ ಮಣ್ಣಿನ ಸಾಮಾನುಗಳನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಾ ಸಂತೆಯಲ್ಲಿ ಮಾರಿ ಕುಟುಂಬವನ್ನು ನೆಡೆಸುತ್ತಿದ್ದ ಪರಮ ಭಕ್ತ.. ಸದಾ ಭಾವಂತನ ನಾಮಸ್ಮರಣೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಪ್ರತಿ ಕ್ಷಣವನ್ನು ಕಳೆಯುತ್ತಿದ್ದ ಮಹಾನ್ ಭಕ್ತ.. </div><div><br /></div><div>ಕತೆಯನ್ನು ಪುಟ್ಟದಾಗ ಮೊಟಕು ಮಾಡಿ ಹೇಳುತ್ತೇನೆ.. ಗೋರನನ್ನು ಪುಟಕ್ಕೆ ಇಟ್ಟ ಚಿನ್ನ ಮಾಡಬೇಕು ಎಂಬ ಸಂಕಲ್ಪದಿಂದ ಭಗವಂತ ಗೋರನಿಗೆ ನಾನಾ ಪರೀಕ್ಷೆ ಒಡ್ಡಿ ಆತನ ಎರಡು ಕೈಗಳನ್ನೂ ಕಳೆದುಕೊಳ್ಳುವ ಹಾಗೆ ಮಾಡುತ್ತಾನೆ.. ನಂತರ ಆತನ ಸೇವೆಗಾಗಿ ಸಾಕ್ಷತ್ ವಿಠಲನೇ ಆತನ ಮನೆಗೆ ರಂಗ ಎಂಬ ಹೆಸರಿನಿಂದ ಸೇವಕನಾಗಿ ಬರುತ್ತಾನೆ.. </div><div><br /></div><div>ಸ್ವಲ್ಪ ಸಮಯದ ನಂತರ.. ಗುಡಿಯಲ್ಲಿ ವಿಠಲನನ್ನು ಕಾಣದೆ ಪರಿತಪಿಸುವ ಸಂತ ನಾಮದೇವರು ಅಲ್ಲಿದ್ದ ವಿಠಲನ ಮೂರ್ತಿಯ ಮುಂದೆ ನನ್ನ ವಿಠಲ ಎಲ್ಲಿ ಎಂದು ಪ್ರಶ್ನಿಸಿದಾಗ.. ಮೂರ್ತಿಯಿಂದ ವಿಠಲನ ರಾಣಿ "ನಾಮದೇವ ಭಕ್ತ ವತ್ಸಲ ತನ್ನ ಭಕ್ತರ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಸೇವೆ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ ಎಂದು ಉತ್ತರ ಬರುತ್ತದೆ.. " ಅಚ್ಚರಿಗೊಂಡ ನಾಮದೇವರು ಎಲ್ಲಿ ಮನೆ ಎಂದು ವಿಚಾರಿಸಿದಾಗ ಗೋರನ ಮನೆ ಎಂದು ಉತ್ತರ ಬರುತ್ತದೆ.. </div><div><br /></div><div>ಅಲ್ಲಿಂದ ಕಟ್ ಮಾಡಿ ಗೋರನ ಮನೆಗೆ ಬರುವ ನಾಮದೇವರು.. ಗೋರಣ್ಣ ನನ್ನ ವಿಠಲನನ್ನು ತೋರಿಸು ಎಂದಾಗ... "ಇಲ್ಲೆಲ್ಲಿ ವಿಠಲ ಸ್ವಾಮೀ.. ಪಂಡರಾಪುರದಲ್ಲಿ.. ಎಷ್ಟೋ ವರ್ಷಗಳ ಅಸೆ .. ಪಂಡರಾಪುರದಲ್ಲಿ ವಿಠಲನ ದರ್ಶನ ಮಾಡಬೇಕು.. "</div><div><br /></div><div>ನೀನೇಕೆ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಬೇಕು ಗೋರಣ್ಣ ವಿಠಲನೇ ನಿನ್ನ ಮನೆಗೆ ಬಂದಿದ್ದಾನೆ.. ಎಲ್ಲಿ ತೋರಿಸು.. ಎಲ್ಲಿ ತೋರಿಸು.. </div><div><br /></div><div>"ನನ್ನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ನಾನು, ನನ್ನ ಮಡದಿಯರು ರಂಗಣ್ಣ ಇಷ್ಟೇ" ಅಂತ ಇನ್ನೂ ಪೂರ್ಣ ಮಾಡಿರಲಿಲ್ಲ ಅಷ್ಟಕ್ಕೇ ಸಂತ ನಾಮದೇವರು. ರಂಗಣ್ಣನೇ ನನ್ನ ವಿಠಲ.. ತೋರಿಸು ತೋರಿಸು.. ಎಂಥ ಅಂದಾಗ ಅಚ್ಚರಿ, ಗಾಬರಿ, ಸಂತಸ. .ದುಃಖ ಹತಾಶೆ ಎಲ್ಲವೂ ಒಮ್ಮೆಲೇ ಗೋರನಿಗೆ</div><div><br /></div><div>ಮಕ್ಕಳೇ.. ನಾನು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿದ್ದೆ ಕುದುರೆ ಕೆರೆಯ ಹತ್ತಿರಕ್ಕೆ ಹೋಗಬೇಕು ಇಲ್ಲವೇ ಕೆರೆಯೇ ಕುದುರೆ ಹತ್ತಿರ ಬರಬೇಕು.. ಇಂದು ಕುದುರೆಯೇ ಕೆರೆಯ ಹತ್ತಿರಕ್ಕೆ ಬಂದಿದೆ.. ಇದೆ ಭಕ್ತರ ಪುಣ್ಯ.. </div><div><br /></div><div>ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಸಂತಸ.. ಮತ್ತೆ ಆ ಹುಡುಗ ಎದ್ದು ನಿಂತು.. "ಅಜ್ಜ ಭಕ್ತರ ಪುಣ್ಯವೇ ಭಗವಂತ ನೀಡುವ ಪರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿ ತೇರ್ಗಡೆಯಾಗುವ ಹಾಗೆಮಾಡುತ್ತದೆ .. ಹಾಗೆಯೇ ಗೋರನ ಅಪರಿಮಿತ ಭಕ್ತಿ. .ಭಗವಂತನನ್ನೇ ಅವನ ಮನೆಗೆ ಕರೆಸಿತು.. ಅಲ್ಲವೇ ಅಜ್ಜ"</div><div><br /></div><div>"ಹೌದು ಮಗು.. ಇಂದು ಕೂಡ ಹಾಗೆಯೇ ಆಯಿತು ನೋಡು.. ಒಬ್ಬರು ನನ್ನ ಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿ ಸೇವೆ ಮಾಡುತ್ತಾ ಮೂವತ್ತು ವರ್ಷಗಳು ಕಳೆದಿದ್ದಾರೆ.. ಅವರ ಸಂಪರ್ಕಕ್ಕೆ ಬಂದ ಯಾರನ್ನೂ ಸುಮ್ಮನೆ ಕೂರಲು ಬಿಡದೆ ಒಂದಲ್ಲ ಒಂದು ಸೇವೆಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ತೊಡಗಿಸುವ ಮುಗ್ಧ ಹೆಣ್ಣು ಮಗು ... ಅವರ ಪತಿರಾಯ ತನ್ನದೇ ಆದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ತಾನು ನಂಬಿದ ಸರಿ ದಾರಿಯಲ್ಲಿ ನೆಡೆಯುತ್ತಾ ತನ್ನ ಬರವಣಿಗೆಯಿಂದ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಇಷ್ಟವಾಗುವ ಹುಡುಗ.. ಅವರ ಮಗಳು ಗರ್ಭದಲ್ಲಿದ್ದಾಗಲೇ ಈ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಬಳುವಳಿಯಾಗಿ ಪಡೆದವಳು. ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಮಗಳು ತಾವರೆ ಎಲೆಯ ಮೇಲಿನ ನೀರಿನ ಬಿಂದುವಿನ ಹಾಗೆ ಅಂಟಿಕೊಂಡು ಇರದೇ.. ಬಿಟ್ಟು ನಿಲ್ಲದೆ.. ತನ್ನದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಜ್ಞಾನ ಮಾರ್ಗದಲ್ಲಿ ನೆಡೆಯುವಳು.. ಇಂತಹ ಸುಂದರ ಪರಿವಾರಕ್ಕೆ ನನ್ನ ಮುದ್ದು ಮಕ್ಕಳು ಸೌಭಾಗ್ಯಾ ದೀದಿ, ಇಂದ್ರಾಣಿ ದೀದಿ, ರಾಜ್ ಭಾಯ್, ಆನಂದ್ ಭಾಯ್ ಇವರೆಲ್ಲ ನನ್ನ ನಿಮ್ಮೆಲ್ಲರ ನೆಚ್ಚಿನ ಮಧುವನಕ್ಕೆ ಬಂದು ತಮ್ಮದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಸೇವೆ ಮಾಡುವ ಮಕ್ಕಳು.. ಇವರೆಲ್ಲ ತಮ್ಮ ಕೆಲಸದ ನಡುವೆ ಕೂಡ ರಾಜರಾಜೇಶ್ವರಿ ನಗರದ ರಾಜ ಯೋಗ ಕೇಂದ್ರದಲ್ಲಿ ಅಪಾರ ಶ್ರಮ ವಹಿಸಿ, ಇಂದು ಈ ಕೇಂದ್ರ ಹೆಸರು ಮಾಡಿದೆ ಎಂದರೆ ಇದಕ್ಕೆ ಇವರು ಕಾರಣ.. ಇವರುಗಳು ಸಂಪಾದಿಸಿದ ಪುಣ್ಯದ ಒಂದು ದೃಷ್ಟಿಯನ್ನು ಈ ದಂಪತಿಗಳ ಮನೆಗೂ, ಮನೆಯವರಿಗೂ ಕೊಟ್ಟು ಸಕಲವೂ ಅನುಗ್ರಹವಾಗಲಿ ಎಂದು ಆಶೀರ್ವಾದ ಮಾಡಿ ಬಂದ ಸುಂದರ ಕ್ಷಣವದು.. ಈ ಮುದ್ದು ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಆ ಭಗವಂತ ಸದಾ ಒಳ್ಳೆಯದನ್ನೇ ಮಾಡುತ್ತಾನೆ.. ಇವರಿಂದ ರಾಜರಾಜೇಶ್ವರಿ ನಗರದ ರಾಜಯೋಗ ಕೇಂದ್ರ ಇನ್ನಷ್ಟು ಬೆಳೆಯುತ್ತದೆ.. ಇನ್ನಷ್ಟು ಬೆಳಗುತ್ತದೆ.. ಇಡೀ ಪ್ರದೇಶಕ್ಕೆ ಇದು ಒಂದು ಮಾದರಿ ರಾಜಯೋಗ ಕೇಂದ್ರವಾಗುತ್ತದೆ.. ಸೌಭಾಗ್ಯ ಅಕ್ಕನವರ ನೇತೃತ್ವದಲ್ಲಿ ಈ ಕೇಂದ್ರ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಸೇವೆ ಮಾಡುವ ಕೇಂದ್ರವಾಗಿ ಹೆಸರು ಮಾಡುತ್ತದೆ.. ಈ ಕೇಂದ್ರದ ಯಶಸ್ಸಿಗೆ ಇದು ನನ್ನ ಆಶೀರ್ವಾದ .. </div><div><br /></div><div>ಆ ಹುಡುಗನಿಗೆ ಮಧುವನ ನೋಡಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಆಸೆ ಇದೆ.. ಅದಕ್ಕಿಂತಲೂ ಹೆಚ್ಚು ತನ್ನ ಕ್ಯಾಮೆರಾದಲ್ಲಿ ಅಲ್ಲಿನ ಪ್ರತಿ ದೃಶ್ಯವನ್ನು ಸೆರೆಹಿಡಿಯಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಕಾತುರ.. ಜೊತೆಗೆ ಅವನ ಇಷ್ಟದ ನಿರ್ದೇಶಕರ ಒಂದು ಚಿತ್ರ ನಮ್ಮ ತಾಣದಲ್ಲಿಯೇ ಚಿತ್ರೀಕರಣ ವಾಗಿರೋದು.. ಮತ್ತೆ ಅದೇ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ತಾನೂ ಕೂತು ಫೋಟೋ ತೆಗೆಯಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಆಸೆ.. ಇದೆ ಇವ ಕುದುರೆಯಾದರೆ.. ಮಧುವನದ ಮಂದಿ ಕೆರೆ.. ಇಂದು ಕೆರೆಯೇ ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರ ಬಂದಿದೆ.. ಅದೇ ಅಲ್ಲವೇ ಈ ಮನೆಯ ಪುಣ್ಯ.. </div><div><br /></div><div>ಸಕಲವೂ ಸಕಾಲಕ್ಕೂ ಒಳೆಯದಾಗಲಿ ಎಂದು ಹಾರೈಸುತ್ತೇನೆ.. ಆಶೀರ್ವದಿಸುತ್ತೇನೆ.. </div><div><br /></div><div>ಮಧುರಾತಿ ಮಧುರ ... ಅಗಲಿ ಹೋಗಿ ಮರಳಿ ಸಿಕ್ಕಿರುವಂತಹ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ... ಪ್ರೀತಿಯ ಮಾತಾ-ಪಿತಾ ಅಜ್ಜನ ನೆನಪು ಪ್ರೀತಿ ಹಾಗೂ ಸುಪ್ರಭಾತ. ಆತ್ಮೀಯ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಆತ್ಮೀಯ ಅಜ್ಜನ ನಮಸ್ತೇ!!!</div><div><br /></div><div><b>ಧಾರಣೆಗಾಗಿ ಮುಖ್ಯಸಾರ:</b></div><div><br /></div><div>೧. ಭಗವಂತನ ಸ್ಮರಣೆ ಸದಾ ಇರಲಿ.. ಭಗವಂತನಿಂದ ಪರೀಕ್ಷೆ ಖಂಡಿತ ಇರುತ್ತದೆ.. ಆದರೆ ಆ ಪರೀಕ್ಷೆಗೆ ಉತ್ತರವನ್ನು, ಪರಿಹಾರವನ್ನು ಆತನೇ ಕೊಡುತ್ತಾನೆ.. </div><div><br /></div><div>೨. ನಂಬಿದವರಿಗೆ ಭಗವಂತ ಎಂದಿಗೂ ಕೈ ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ..</div><div><br /></div><div><b>ವರದಾನ:</b></div><div>ಭಕ್ತಿ ಎಂಬುದು ಭಗವಂತ ಜನರಿಗೆ ಕೊಟ್ಟಿರುವ ವರದಾನ.. ಅದನ್ನು ನಂಬಿದಾಗ. ಅದನ್ನು ಕೈ ಹಿಡಿದಾಗ ಎಲ್ಲವೂ ಸರಳ.. ಎಲ್ಲವೂ ಸುಂದರ </div><div><br /></div><div><b>ಸ್ಲೋಗನ್:</b></div><div>ನಂಬಿದ ದಾರಿಯನ್ನು ಎಂದಿಗೂ ಮರೆಯಬಾರದು.. ಎಂದಿಗೂ ಬದಲಿಸಬಾರದು.. ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರವೇ ಕೆರೆ ಬರಲು ಆಗ ಮಾತ್ರ ಸಾಧ್ಯ.. </div><div><br /></div><div>ಆ ಮರೆತಿದ್ದೆ ಕೆರೆಯೇ ಕುದುರೆಯ ಹತ್ತಿರ ಬಂದದ್ದಕ್ಕೆ ಒಂದಷ್ಟು ಚಿತ್ರಗಳಿವೆ ನೋಡಿ "<b>ಆನಂದ</b>" ಪಡಿ.. ನೀವೇ "<b>ರಾಜ"</b> ಎಂದು ಕೊಳ್ಳಿ.. ಸ್ವರ್ಗದ "<b>ಇಂದ್ರ</b>" ನೀವೇ ಅಂದುಕೊಳ್ಳಿ.. ಜೊತೆಗೆ ಇದು ನಿಮಗೆ ನಾನು ಆಶೀರ್ವದಿಸಿದ <b>"ಸೌಭಾಗ್ಯ" </b></div><div><b><br /></b></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9mrM93yYURSycUg35al11NdweVL9hVk5Ys23qyprti1sV7XPLV93zW1kNpFbRBqi2e3nFkmpOECgQF3XSxrd0qQItcNi7zUUd_dziCmG3HSimjK0mJOoO6bZmw5y-ZXUTmv4hwubyHm-19rs7e7zF0cq7EtklT4KG0rgPEqwOk_YWyk15dl5OEs9QOEQ/s1032/IMG-20231025-WA0000.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="581" data-original-width="1032" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9mrM93yYURSycUg35al11NdweVL9hVk5Ys23qyprti1sV7XPLV93zW1kNpFbRBqi2e3nFkmpOECgQF3XSxrd0qQItcNi7zUUd_dziCmG3HSimjK0mJOoO6bZmw5y-ZXUTmv4hwubyHm-19rs7e7zF0cq7EtklT4KG0rgPEqwOk_YWyk15dl5OEs9QOEQ/s320/IMG-20231025-WA0000.jpg" width="320" /></a></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlL0cTAkFM9x1HZvpgi1zp627IVQSIFPv6LbX0KNJT01bCWznZAXNtEXGtR_-8eM7rBfvZy1DvMHb9xUZnnzNfUDIc27bEMSOqwKNOABoDAp6ATL0GDfWluuAQ-ca8QCPOTYk17e3XIw_hnupSkTETONixfIJl4A6_twAnMHtV172kW1Vy-YON9bUT250/s1280/IMG-20231025-WA0001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1280" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlL0cTAkFM9x1HZvpgi1zp627IVQSIFPv6LbX0KNJT01bCWznZAXNtEXGtR_-8eM7rBfvZy1DvMHb9xUZnnzNfUDIc27bEMSOqwKNOABoDAp6ATL0GDfWluuAQ-ca8QCPOTYk17e3XIw_hnupSkTETONixfIJl4A6_twAnMHtV172kW1Vy-YON9bUT250/s320/IMG-20231025-WA0001.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಕುದುರೆಗಳು </td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhazFI6ADsyA5MviAlpBDRXIJMLU3zzFI1n952PAn2Ps3NmaG-8jBe4qy-8khqhrEPcxUofuZTomN8WDyCWfK4VjAnRatfEBcaT-QTHKQblm-8uVt0Ov5caFlSERNW0zORoJAPDTFDB3F7qbOdf4L5K4fgObhM2DYmhZIYpSg8ijY2PZD4C62WDZHcNhdM/s1280/IMG-20231025-WA0002.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1280" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhazFI6ADsyA5MviAlpBDRXIJMLU3zzFI1n952PAn2Ps3NmaG-8jBe4qy-8khqhrEPcxUofuZTomN8WDyCWfK4VjAnRatfEBcaT-QTHKQblm-8uVt0Ov5caFlSERNW0zORoJAPDTFDB3F7qbOdf4L5K4fgObhM2DYmhZIYpSg8ijY2PZD4C62WDZHcNhdM/s320/IMG-20231025-WA0002.jpg" width="320" /></a></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDTIKiYK8g6gIpzUr2ZG4VJKMi67eeKuoi1UZ1uK22b6oa3RL3Vj63W9qsjtUHLMlZ1qTIBrpWrr8_fGbEI4gPf3xzWvYc_dsNxA8YEeViQoBJQ2rCe9iHefRiG-DYsJuOEUU2w0MxsnIgDYbYLLkFDfGWKiVD_uRegmlQNFpOkSfGllGlbtU_1tX03IY/s1280/IMG-20231025-WA0003.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1280" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDTIKiYK8g6gIpzUr2ZG4VJKMi67eeKuoi1UZ1uK22b6oa3RL3Vj63W9qsjtUHLMlZ1qTIBrpWrr8_fGbEI4gPf3xzWvYc_dsNxA8YEeViQoBJQ2rCe9iHefRiG-DYsJuOEUU2w0MxsnIgDYbYLLkFDfGWKiVD_uRegmlQNFpOkSfGllGlbtU_1tX03IY/s320/IMG-20231025-WA0003.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಕುದುರೆಗಳು ಕೆರೆಗಳ ಸಂಗಮ </td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-66858599954438244772023-08-28T11:34:00.004+05:302023-08-28T11:34:45.970+05:30ಸ್ವರ್ಗ ಸೀಮೆಯ ಕೌಸ್ತುಭ ಹಾರ ...!<p></p><div style="text-align: center;">ಸಂತಸ ಲೀಲೆಯ ಹಂಸವಿಹಾರ</div><div style="text-align: center;">ಸ್ವರ್ಗ ಸೀಮೆಯ ಕೌಸ್ತುಭ ಹಾರ</div><div style="text-align: center;">ಸೌಂದರ್ಯ ಲಹರಿಯ...</div><div style="text-align: center;">ಲಹರಿ ಲಹರಿ ಲಹರಿ ಲಹರಿ</div><div style="text-align: center;">ಮಧುರ ಸಂಚಾರ</div><div style="text-align: center;">ವೇದಮಾತೆಯು ನಲಿಯುವ ತೀರ</div><div style="text-align: center;">ಮಾನಸ ಸರೋವರ....</div><div style="text-align: center;">ಈ.....ನಿನ್ನಾ ಮನಸೇ...ಮಾನಸ ಸರೋವರ</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಬೆಳಿಗ್ಗೆಯಿಂದಲೂ ಅಣ್ಣ (ಅಪ್ಪ) ಇದೆ ಹಾಡಿನ ಸಾಲುಗಳನ್ನು ತಮ್ಮ ಇಷ್ಟವಾದ ಟೇಪ್ರೆಕಾರ್ಡರಿನಲ್ಲಿ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ಮತ್ತೆ ಮತ್ತೆ ತಿರುಗಿಸಿ ಮುರುಗಿಸಿ ಅದನ್ನೇ ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದರು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಅಮ್ಮನಿಗೆ ಕಾರಣ ಗೊತ್ತಿತ್ತು.. ಸುಮ್ಮನೆ ತಮ್ಮ ಪಾಡಿಗೆ ತಮ್ಮ ದಿನ ನಿತ್ಯದ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಸುಮಾರು ಸಂಜೆ ಏಳು ಘಂಟೆ .. ಅಣ್ಣ ಶುಭ್ರವಾದ ರೇಷ್ಮೆ ಮಗುಟ ತೊಟ್ಟು ತೊಟ್ಟು.. ಹಣೆಗೆ ವಿಭೂತಿ ಹಚ್ಚಿಕೊಂಡು. ಸಂಧ್ಯಾವಂದನೆ ಮಾಡುತ್ತಾ ಕುಳಿತರು.. </div><div style="text-align: left;">ಅಮ್ಮನೂ ಕೂಡ ಅದೇ ಮಗುಟದ ರೇಷ್ಮೆ ಸೀರೆಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದರು.. ಸಂಭ್ರಮದಿಂದ ಬೀಗುತ್ತಿದ್ದರು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಗಣಾಧಿಪನನ್ನು ಕರೆಸಿ ಪೂಜೆ ಶುರು ಮಾಡಿದ್ದು.. ನಂತರ ಕುಲದೇವತಾ ಪ್ರಸನ್ನ.. ನಂತರ ನವಗ್ರಹ.. ನಂತರ ರಾಕ್ಷೋಜ್ಞ ಯಜ್ಞ.. ಅಂತಹ ಅಂದವಾದ ಮನೆಯನ್ನು ಧೂಮದಿಂದ ಸಿಂಚನ ಮಾಡಲು ಯಜ್ಞಕ್ಕೆ ಬೇಕಾದ ಆಜ್ಯಗಳಾದ ಸಮಿತ್ತುಗಳು, ತುಪ್ಪ, ನಾರು ಬೇರುಗಳು ಸಿದ್ಧವಾಗಿದ್ದವು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾದ ಹೋಮ ಹವನಗಳು ಶುರುವಾದವು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಜೀವನದ ಪ್ರತಿ ಹೆಜ್ಜೆಯಲ್ಲೂ ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾಗಿ ಬದುಕನ್ನು ನಿಭಾಯಿಸಿದ್ದರಿಂದ ಈ ಪೂಜಾ ಕೈಂಕರ್ಯ ಹೊಸದೇನು ಆಗಿರಲಿಲ್ಲ.. ಹಾ ಹೌದು ಕಾಲುನೋಯುತ್ತಿತ್ತು .. ಆದರೆ ಸಾಧಿಸಿದ ಸಂತಸದ ಮುಂದೆ ಇದ್ಯಾವ ಲೆಕ್ಕ.. ಅದು ಅವರ ಮನಸ್ಥಿತಿಯಾಗಿತ್ತು </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಮನೆಯೆಲ್ಲ ಧೂಮದಿಂದ ಸಿಂಚನವಾಗಿ.. ಮನೆಗೊಂದು ಶಕ್ತಿ, ರಕ್ಷಣೆ ಸಿಕ್ಕಿದೆ ಎನ್ನುವ ಸಂತಸ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಬ್ರಾಹ್ಮೀ ಮಹೂರ್ತದಲ್ಲಿ ಮತ್ತೆ ಮುಂದುವರೆದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ.. ಗೋ ಪ್ರವೇಶದಿಂದ ಮುಂದೆ ಸಾಗಿತು.. ಗೋವು ತನ್ನ ಮುದ್ದಿನ ಕರುವಿನ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಮನೆಯೊಳಗೇ ಓಡಾಡಿ ಕೊಟ್ಟ ಆಹಾರವನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸಿದ ಎಲ್ಲರ ಮನಸ್ಸು ಧನ್ಯತಾಭಾವದಿಂದ ಶರಣಾದವು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ತ್ರಯಂಬಕಂ ಯಜಾಮಹೆ ಸುಗಂಧಿಂ ಪೃಷ್ಟಿವರ್ಧನಂ.... </span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ಗಣಾನಾಂತ್ವ ಗಣಪತಿಮ್ ಹವಾಮಹೇ ಕವಿಂಕವೀನಾಂ ಉಪಮ ಶ್ರವಸ್ತಮಂ</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ತತ್ಪುರುಷಾಯ ವಿದ್ಮಹೇ ಮಹಾದೇವಾಯ ಧೀಮಹಿ | ತನ್ನೋ ರುದ್ರ: ಪ್ರಚೋದಯಾತ್</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ನಾರಾಯಣಾಯ ವಿದ್ಮಹೇ ವಾಸುದೇವಾಯ ಧೀಮಹಿ | ತನ್ನೋ ವಿಷ್ಣು: ಪ್ರಚೋದಯಾತ್</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ಏಕದಂತಾಯ ವಿದ್ಮಹೇ ವಕ್ರತುಂಡಾಯ ಧೀಮಹಿ | ತನ್ನೋ ದಂತೀ ಪ್ರಚೋದಯಾತ್</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ಭಾಸ್ಕರಾಯ ವಿದ್ಮಹೇ ಮಹದ್ಯುತಿಕರಾಯ ಧೀಮಹಿ | ತನ್ನೋ ಆದಿತ್ಯ ಪ್ರಚೋದಯಾತ್</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><i><b><span style="font-size: x-small;">ಓಂ ಮಹಾಲಕ್ಷ್ಮೀಚ ವಿದ್ಮಹೇ ವಿಷ್ಣುಪತ್ನೀಚ ಧೀಮಹಿ | ತನ್ನೋ ಲಕ್ಷ್ಮೀ: ಪ್ರಚೋದಯಾತ್</span></b></i></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಹೀಗೆ ಗಾಯತ್ರಿ ಮಂತ್ರಗಳು.. ವೇದ ಘೋಷಗಳು.. ವೇದ ಮಂತ್ರಗಳು ಸ್ಪುರಿಸಿದ ಆ ಸಮಯ ಕರ್ಣಾನಂದಕರ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಈ ರೀತಿಯ ಕಂಪನಗಳು, ತರಂಗಗಳು ಉತ್ಪತ್ತಿಯಾಗುತ್ತಲೇ ಇರಬೇಕು.. ಆಗ ನೋಡು ಮನೆಯ ಬುನಾದಿಯನ್ನು ಯಾವುದೇ ಋಣಾತ್ಮಕ ತರಂಗಗಳು ಮುಟ್ಟಲಾರವು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBqJdUkq59RN3LOPqYYpPtV5d25UbL2M4OW9zhwNiZg3imaHJmmiEN24WN2Z50LZhQD8qs3OCdYKcne76pX1wz_Qb1r34Jwy2sh7CEEiw8b49HhR6XjIqhSIUeQqpUnYyBlsqDKoOcD2yk0nu_xO7HnZvPtnnhCVoEl4VPC6lUyHu-7TVmGsUzUPAJnWA/s1280/IMG-20230827-WA0013.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="960" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBqJdUkq59RN3LOPqYYpPtV5d25UbL2M4OW9zhwNiZg3imaHJmmiEN24WN2Z50LZhQD8qs3OCdYKcne76pX1wz_Qb1r34Jwy2sh7CEEiw8b49HhR6XjIqhSIUeQqpUnYyBlsqDKoOcD2yk0nu_xO7HnZvPtnnhCVoEl4VPC6lUyHu-7TVmGsUzUPAJnWA/s320/IMG-20230827-WA0013.jpg" width="240" /></a></div><br /><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಹೌದು.. ನಿಮ್ಮ ಮಾತು ನಿಜ.. ಆರಂಭಿಕ ಜೀವನದಲ್ಲಿ ಎಡರು ತೊಡರುಗಳಿದ್ದರು.. ಅದನ್ನೇ ಮೀಟಿ ಮೆಟ್ಟಿ ನಿಂತ ಮೇಲೆ.. ನಮ್ಮ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಕಡೇಪಕ್ಷ ಎರಡು ವಸಂತಗಳಿಗೊಮ್ಮೆ ಈ ರೀತಿಯ ಮಂತ್ರ ಘೋಷಗಳಿಂದ ಮನೆ ಮನಗಳು ಸಂಭ್ರಮಿಸಿದ್ದು ನಿಜವಲ್ಲವೇ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhU2HUhDKTOG70nW2_kADa9TgOMX6n-Nuwk4tKUaPXu_4YVSFZ5ThhobA3P7-yMPwfOhCfVC3LD5pa48GWZx42zoPx3S8fLuZ5-PRjkgPID9g8PHI3ImanCKzQBjBmysmHB8jq7HMc-QA-rxmF18awySd33OTH7NmpilYxZS6D4W18wjEJtHOLwqqYzOzw/s1280/IMG-20230827-WA0011.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="960" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhU2HUhDKTOG70nW2_kADa9TgOMX6n-Nuwk4tKUaPXu_4YVSFZ5ThhobA3P7-yMPwfOhCfVC3LD5pa48GWZx42zoPx3S8fLuZ5-PRjkgPID9g8PHI3ImanCKzQBjBmysmHB8jq7HMc-QA-rxmF18awySd33OTH7NmpilYxZS6D4W18wjEJtHOLwqqYzOzw/s320/IMG-20230827-WA0011.jpg" width="240" /></a></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಬಂಧು ಮಿತ್ರರು.. ನೆಂಟರಿಷ್ಟರು ಬಂದು ಹರಸಿ ಹಾರೈಸಿ ಸಂತಸ ಭೂರಿ ಭೂಜನ ಉಂಡ ಮೇಲೆ.. ಇನ್ನೊಂದು ಸಂತಸ ಕಾದಿತ್ತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ನಮ್ಮ ದೇಶದ ಹೆಮ್ಮೆಯ ಸಂಸ್ಥೆ ಟಾಟಾ.. ನಮ್ಮ ದೇಶದ ಬಗ್ಗೆ ನಮ್ಮ ಹೆಮ್ಮೆಯ ಪ್ರಧಾನಿ ಯುಗ ಪುರುಷ ಶ್ರೀ ನರೇಂದ್ರ ಮೋದಿಯ ಕಾಳಜಿಯ ಹಾಗೆ ಟಾಟಾ ಸಂಸ್ಥೆಯೂ ಕೂಡ.. ಆ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಇನ್ನೊಂದು ತಯಾರಿಕೆ ನೆಕ್ಸಾನ್ ಕಾರು ತನ್ನನ್ನು ಸಿಂಗರಿಸಿಕೊಂಡು ಬಂದು ನಿಂತಿತ್ತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಮನೆ ಆಯ್ತು.. ಗಾಡಿ ಬಂತು.. ಮಕ್ಕಳು ಸಾಧನೆಯೇ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿದ್ದಾರೆ.. ಇನ್ನೇನು ಬೇಕು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxP9XerIY39U1unY6qv2Qg8vvEaTcqYhQbqYeAdP06Vutkb0LuoEQY6ZCCzVH1g-du5YVj1WNY2qxo7CXNswDPMAlN-ZoGqMUrw0EHH3kkcWiCgzZWNWwR-n6s7a7o1xEbouYhFxHOufiOHIE-5WynkbmvLXqnWU_lBjwcAl2Cumf6jS-AhgUqTyey5RI/s4032/PXL_20230827_111946514.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2268" data-original-width="4032" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxP9XerIY39U1unY6qv2Qg8vvEaTcqYhQbqYeAdP06Vutkb0LuoEQY6ZCCzVH1g-du5YVj1WNY2qxo7CXNswDPMAlN-ZoGqMUrw0EHH3kkcWiCgzZWNWwR-n6s7a7o1xEbouYhFxHOufiOHIE-5WynkbmvLXqnWU_lBjwcAl2Cumf6jS-AhgUqTyey5RI/s320/PXL_20230827_111946514.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಹೌದು ರೀ.. ಇವತ್ತಿಗೂ ಬಸವಪಟ್ಟಣದ ಉಪನಯನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ನೆಡೆದ ಪವಾಡಗಳನ್ನು ನೆನೆದರೆ ಮೈ ಜುಮ್ ಎನ್ನುತ್ತದೆ.. ಅಂತಹ ಯುಗಕ್ಕೆ ಒಮ್ಮೆ ನೆಡೆಯುವ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ನೂರಾರು ಯುಗಪುರುಷರು ಓಡಾಡಿದ ತಪೋ ಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಮರು ಜನ್ಮ ಪಡೆದ ಕ್ಷಣ ಅಸಾಧಾರಣ ಹಾಗೂ ಅದ್ಭುತ.. ಆ ನೆಲದ ಶಕ್ತಿಯೇ ಇಂದು ಒಂದು ಹೆಮ್ಮರವಾಗಿ ಬೆಳೆಸಿದೆ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ನೀವು ನೆಟ್ಟ ಆಲದ ಮರದ ನೆರಳಲ್ಲಿ ಇಂದು ಎಲ್ಲರೂ ಸಂತಸದಿಂದ ಇದ್ದಾರೆ ಎಂದರೆ ಅದಕ್ಕಿಂತ ಇನ್ನೇನು ಬೇಕು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಕೃಷ್ಣವೇಣಿಯ ಸಾಧನೆ ಒಂದು ಅದ್ಭುತ </div><div style="text-align: left;">ವಿಜಯನ ಸಾಧನೆ ಇನ್ನೊಂದು ಅದ್ಭುತ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ನಮ್ಮ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಕಷ್ಟದ ಸವಾಲಿನ ದಿನಗಳನ್ನು ಕಂಡು ಬೆಳೆದ ಮಕ್ಕಳು ಇವರು.. ಎಲ್ಲೋ ಓದಿದ್ದು.. ನನ್ನ ಕಡೆ ಕಲ್ಲೇಸಿಯಿರಿ ಅದನ್ನೇ ಮೆಟ್ಟಿಲು ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಸುದೃಢ ಕೋಟೆಯನ್ನು ಕಟ್ಟಿಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ ಎಂದು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಅದೇ ರೀತಿ ಇವರಿಬ್ಬರು ತಮ್ಮ ಪಾಲಿಗೆ ಬಂದ ಸವಾಲನ್ನು ಮೆಟ್ಟಿ ನಿಂತು.. ತಮಗೆ ಸಮಾಜದಲ್ಲಿ ಒಂದು ಗುರುತನ್ನು ಮೂಡಿಸಿದ್ದಾರೆ.. ಚಂದ್ರಯಾನ -೨ ತನ್ನ ಗುರಿಯನ್ನು ಸಾಧಿಸುವಲ್ಲಿ ತಕ್ಕ ಮಟ್ಟಿಗೆ ಯಶಸ್ಸುಗಳಿಸಿದರೆ ಹೋದರು ..ಅದರಿಂದ ಕಲಿತ ಅನುಭವವನ್ನು <b>ಚಂದ್ರಯಾನ - ೩</b> ಗಗನ ನೌಕೆ ಚಂದ್ರನ ದಕ್ಷಿಣ ತುದಿಯನ್ನು ಮುಟ್ಟಿ "<b>ಶಿವ-ಶಕ್ತಿ</b>" ಬಿಂದುವಾದಂತೆ.. ಆರಂಭಿಕ ಜೀವನದ ಸಾಧಾರಣ ಯಶಸ್ಸಿನ ಅನುಭವವನ್ನು ತಮ್ಮ ದೊಡ್ಡ ಮಟ್ಟದ ಯಶಸ್ಸಿಗೆ ಸೋಪಾನ ಮಾಡಿಕೊಂಡದ್ದು ಇವರ ಹೆಗ್ಗಳಿಕೆ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಹೌದು ಹೌದು.. </div><div style="text-align: left;"><div style="text-align: center;">ಸಂತಸ ಲೀಲೆಯ ಹಂಸವಿಹಾರ</div><div style="text-align: center;">ಸ್ವರ್ಗ ಸೀಮೆಯ <b>ಕೌಸ್ತುಭ</b> ಹಾರ</div><div style="text-align: center;">ಸೌಂದರ್ಯ ಲಹರಿಯ...</div><div style="text-align: center;">ಲಹರಿ ಲಹರಿ ಲಹರಿ ಲಹರಿ</div><div style="text-align: center;">ಮಧುರ ಸಂಚಾರ</div><div style="text-align: center;">ವೇದಮಾತೆಯು ನಲಿಯುವ ತೀರ</div><div style="text-align: center;">ಮಾನಸ ಸರೋವರ....</div><div style="text-align: center;">ಈ.....ನಿನ್ನಾ ಮನಸೇ...ಮಾನಸ ಸರೋವರ</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಈ ಹಾಡಿನ ಸಾಲುಗಳಂತೆ ತಮ್ಮ ಜೀವನದ ಅನುಭವ ಮಣಿಗಳನ್ನು ಪೋಣಿಸಿಕೊಂಡು ಕೌಸ್ತುಭ ಹಾರ ಮಾಡಿಕೊಂಡ ಅದ್ಭುತ ಸಮಯವಿದು .. ಅದಕ್ಕಾಗಿಯೇ ನಾ ಈ ಹಾಡನ್ನು ಮತ್ತೆ ಮತ್ತೆ ಕೇಳಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ನನಗೆ ಗೊತ್ತು ನೀವು ಕಾರಣವಿಲ್ಲದೆ ಏನು ಮಾಡೋದಿಲ್ಲ.. ಕಾರಣವಿಲ್ಲದೆ ಏನೂ ಮಾತಾಡುವುದಿಲ್ಲ.. ಎಷ್ಟು ಸುಂದರವಾಗಿ ವರ್ಣಿಸಿದ್ದೀರಿ.. ತುಂಬಾ ಕುಶಿಯಾಯ್ತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಎಲ್ಲಾ ನಾ ನೋಡಿದ ಅದ್ಭುತ ಸಿನೆಮಾಗಳ ಅನುಭವ.. ಬಂಗಾರದ ಮನುಷ್ಯ, ಬೂತಯ್ಯನ ಮಗ ಅಯ್ಯು, ದೇವರ ದುಡ್ಡು, ಗಾಂಧಿ ನಗರ.. ಹೀಗೆ ಅನೇಕಾನೇಕ ಚಿತ್ರಗಳು ನನಗೆ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ನೀಡಿವೆ ಅದನ್ನೇ ನಾ ಶ್ರೀ ಗೆ ಹೇಳಿದ್ದು.. ಅದನ್ನೇ ಅವನು ಬರೆದದ್ದು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಮಹಾಭಾರತ ಧಾರವಾಹಿ ಕಡೆಯ ಕಂತು .. ಭೀಷ್ಮ ತನ್ನಿಷ್ಟದ ಹಸ್ತಿನಾವತಿ ಎಲ್ಲಾ ದಿಕ್ಕೂಗಳಿಂದಲೂ ಸುರಕ್ಷಿತವಾಗಿದೆ ಎಂದು ಅರಿವಾದ ಸಮಯ.. ಇಹಲೋಕ ಬಿಟ್ಟು ತನ್ನ ಲೋಕಕ್ಕೆ ಹೊರಡುವ ಸಮಯ.. ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣನ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆ ಪಡೆದು ಓಂಕಾರ ಮಾಡುತ್ತಾ ಸ್ವರ್ಗದ ಹೊರಡುತ್ತಾರೆ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಎರಡು ದಿನಗಳಿಂದ ವಿಜಯನಿಗೆ ಮತ್ತು ಆತನ ದನಿಗೆ ಒಡತಿಯಾದ ವಾಣಿಗೆ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ಶಕ್ತಿ ತುಂಬಿ.. ಶಿವ = <b>ಮಂಜುನಾಥ</b>, ಶಕ್ತಿ - <b>ವಿಶಾಲಾಕ್ಷಿ</b>.. <b>ಶಿವ-ಶಕ್ತಿ</b>ಯಾಗಿ ಕೌಸ್ತುಭ ಹಾರದಲ್ಲಿ ಮಣಿಯಾಗಲು ಮೆಲ್ಲನೆ ಹೊರಟರು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಕಾಲುನೋವಿದ್ದರಿಂದ ಅಣ್ಣ ಅರ್ಥಾತ್ ಅಪ್ಪ ಮೆಲ್ಲನೆ ನೆಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು..ಮೆಟ್ಟಿಲುಗಳನ್ನು ಏರುತ್ತ.. ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿಯೇ ಇದ್ದ ಮೂರು ದೀಪಗಳನ್ನು ನೋಡುತ್ತಾ.. ಗೋಡೆಯಲ್ಲಿ ಸ್ಥಿರವಾದರು.. .. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCAHv8eL-hrD3UNlbESPr535KtxTDaP32st4PRN3AWsaupeRtUsncEmLznpNkxOubb4jt5nLrkg2lDrqnRCnQwpIxDHqXL8aAtDksIvbKFMETdRzCfCmeZk-HT-fQTiSrkLKcTzj-lM9NF1G7XvNkiXqcrGt8uPlJS_IEkfWvRf_Rs2OJ0DR9agSut89Y/s1280/IMG-20230827-WA0012.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="960" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCAHv8eL-hrD3UNlbESPr535KtxTDaP32st4PRN3AWsaupeRtUsncEmLznpNkxOubb4jt5nLrkg2lDrqnRCnQwpIxDHqXL8aAtDksIvbKFMETdRzCfCmeZk-HT-fQTiSrkLKcTzj-lM9NF1G7XvNkiXqcrGt8uPlJS_IEkfWvRf_Rs2OJ0DR9agSut89Y/w300-h400/IMG-20230827-WA0012.jpg" width="300" /></a></div><br /><div style="text-align: left;">ಅವರ ಆ ನಗು ಮೊಗ ಶುಭಹಾರೈಕೆ <b>ಕೌಸ್ತುಭ</b>ವನ್ನು ಸಂರಕ್ಷಿಸುತ್ತಿದೆ.. </div></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-71733805060408451002023-08-14T16:30:00.003+05:302023-08-14T16:32:55.671+05:30ಎಪ್ಪತೈದು ವಸಂತಗಳು.. ಕಾಣುವ ದೇವರಿಗೆ ಶುಭಾಶಯಗಳು <p>ಎಲ್ಲೆಡೆ ಆಜಾದಿ ಕಿ ಅಮೃತ್ ಮಹೋತ್ಸವ ಅಂತ ದೇಶವಿಡೀ ಫಲಕಗಳು ಹಾರಾಡುತ್ತಿದ್ದವು.. </p><p>ಎಪ್ಪತ್ತೈದು ವರ್ಷಗಳು.. ಅಬ್ಬಬ್ಬಾ ಅನ್ನಿಸುವ ಸಂಭ್ರಮ ಎಲ್ಲೆಡೆ.. ದೇಶಕ್ಕೆ ಅದ್ಭುತ ಸಂಭ್ರಮದ ಸಮಯ </p><p>ಅದೇ ಸಮಯ ಎಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಕರುನಾಡಿನ ಒಂದು ಹಳ್ಳಿಯಲ್ಲಿ ಬದುಕನ್ನು ಸಂಭ್ರಮಿಸುವ ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಜೀವಿಯ ಉಗಮವಾಗಿತ್ತು.. ದೇವರು ಪುಟ್ಟ ಪೊಟ್ಟಣದಲ್ಲಿ ದೊಡ್ಡ ದೊಡ್ಡ ಕನಸುಗಳನ್ನು, ಪರಿಶ್ರಮವನ್ನು,<b> ಮಾತುಗಾರಿಕೆಯನ್ನು, </b>ಸಂಗೀತವನ್ನು ಆಸ್ವಾದಿಸುವ ದೊಡ್ಡಹೃದಯವನ್ನು ಕೊಟ್ಟಿ ಕಳಿಸಿದ್ದ </p><p>ಆ ಪುಟ್ಟ ಜೀವಿ ಬೆಳದಾಗೆಲ್ಲಾ ದೊಡ್ಡ ದೊಡ್ಡ ಕನಸುಗಳೆಲ್ಲಾ ಇನ್ನಷ್ಟು ಬಲಿಷ್ಠವಾದವು.. ಇನ್ನಷ್ಟು ದೊಡ್ಡದಾದವು.. ಪರಿಶ್ರಮ ಗೌರೀಶಂಕರವಾಯಿತು. </p><p>ದ್ವಾಪರದ ಗೋಪಾಲನ ಕೊಳಲಿನ ಗಾನಕ್ಕೆ ಮನಸೋತ ರಾಧೆಯ ಹಾಗೆ.. ಕಲಿಯುಗದ <b>ಗೋಪಾಲ</b> ಎಂಬ ಇವರಷ್ಟೇ ಸಹೃದಯದ ಜೀವಿಗೆ ಮನಸೋತು ಮಂದ<b>ಸ್ಮಿತ</b>ರಾದರು<b> </b>.. ಅದರ ಫಲಿತಾಂಶ ಸೀಮೆಯಿಲ್ಲದ <b>ಸೀಮಾ</b>.. ಸೋಲಿಲ್ಲದ <b>ಅಜಿತ. </b></p><p>ಒಂದು ಚಹಾದಿಂದ ಶುರುವಾದ ಆಧ್ಯಾತ್ಮಿಕ ಜೀವನ ಇಂದು ಅವರ ಬದುಕಿನ ಮುಖ್ಯ ಭಾಗವಾಗಿದೆ..ಮುಖ್ಯ ಉಸಿರಾಗಿದೆ.. ಮನೆಯ ಮನದ ಬೆಳವಣಿಗೆಗೆ ಸಹಕಾರಿಯಾಗಿದೆ.. ಸ್ಮಿತಾ ಎಂಬಾ ಅಂದಿನ ಪುಟ್ಟ ಬಾಲಕಿ ಇಂದು ಎಪ್ಪತ್ತೈದು ವಸಂತಗಳನ್ನು ಅದರ ಜೊತೆಗೆ ಸಂಸಾರವನ್ನು ಹಿಡಿದಿಟ್ಟು ಅದನ್ನು ಪ್ರಗತಿಯ ಹಾದಿಗೆ ತಂದ ಕೀರ್ತಿ ಈ ದಂಪತಿಗಳಿಗೆ ಸೇರಿದೆ.. </p><p>ಕ್ರಿಕೆಟ್ ನಲ್ಲಿ.. ಒಬ್ಬ ಬ್ಯಾಟ್ಸಮನ್ ರನ್ನುಗಳನ್ನು ಬಾರಿಸುತ್ತಿದ್ದರೆ.. ಆ ಬದಿಯ ಬ್ಯಾಟ್ಸಮನ್ ತಾಳ್ಮೆಯಿಂದ ಆಡುತ್ತಿರುತ್ತಾನೆ.. </p><p>ಸಂಗೀತದಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬ ಗಾಯಕ ಜೋರಾಗಿ ಸ್ವರಗಳನ್ನು ಹಾಡುತ್ತಿದ್ದರೆ.. ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಆ ಸ್ವರಕ್ಕೆ ಜೊತೆಯಾಗಿ ಮೆಲ್ಲನೆ ದನಿಯಲ್ಲಿ ಅದಕ್ಕೆ ಪರಿಣಾಮಕಾರಿಯಾದ ಸ್ಪರ್ಶ ಕೊಡುತ್ತಿರುತ್ತಾನೆ.. </p><p>ಕಟ್ಟಡ ಕಟ್ಟುವಾಗ ಮೇಸ್ತ್ರಿ ಜೋರಾಗಿ ಕೂಗಿ ಕೆಲಸಗಾರರನ್ನು ಹುರಿದುಂಬಿಸಿ ಕಟ್ಟಡ ಕಾಮಗಾರಿಗೆ ಯಶಸ್ಸಿನ ತಿರುವು ಕೊಟ್ಟರೆ.. ಆ ಮೇಸ್ತ್ರಿಯ ಜೊತೆಗೆ ಇರುವವ ಎಲ್ಲರನ್ನು ಸಂಭಾಳಿಸಿಕೊಂಡು ಕೆಲಸದ ಪೂರ್ಣತೆಗೆ ಗಮನ ಕೊಡುತ್ತಿರುತ್ತಾನೆ.. </p><p>ಅಡಿಗೆ ಮಾಡುವವ ಮುಖ್ಯನಾಗುತ್ತಾನೆ.. ಆದರೆ ಅದರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ "<b>ಕೊತ್ತಂಬರಿ</b>" ಸೊಪ್ಪನ್ನು ಹೆಚ್ಚುವ, ತರಕಾರಿಯನ್ನು ಹೆಚ್ಚುವ, ಅಡಿಗೆಗೆ ಸಿದ್ಧಮಾಡಿಕೊಡುವವ ಕೂಡ ಮುಖ್ಯನಾಗುತ್ತಾನೆ.. </p><p>ಇಷ್ಟೆಲ್ಲಾ ಯಾಕೆ ಟಿಪ್ಪಣಿ ಅಂತೀರಾ.. ಯಜಮಾನರು ಮೃದು ಮಾತುಗಾರರು.. ಯಜಮಾನತಿ "ಶೋಲೆ" ಚಿತ್ರದ "ಬಸಂತಿ"ಯ ಹಾಗೆ.. ಅವರದು ಮೃದು ಮಾತು.. ಇವರದ್ದು ಸದಾ ಮಾತು.. ಅದ್ಭುತ ಜೋಡಿಯಿದು.. </p><p>ಇವರ ಬದುಕಿನ ಸಂಪತ್ತನ್ನು ಎಣಿಸಲಾಗದು. ಸಂತೃಪ್ತಿ ಇವರ ಬದುಕಿನ ಮುಖ್ಯ ಭಾಗ.. ಹೊಸದು ವಸ್ತುಗಳು ಬಂದರೆ.. ಆಹಾ ಓಕೆ ಓಕೆ .. ಚಂದ ಇದೆ... ಮಸ್ತ್ ಇದೆ.. ಚಲೋ ಇದೆ.. ಅಷ್ಟೇ.. ಎಲ್ಲವನ್ನು ಒಂದೇ ಒಂದೇ ದೃಶ್ಯದಲ್ಲಿ ನೋಡುವ ಇವರ ಮನಸ್ಥಿತಿಗೆ ಭಗವಂತನೂ ಕೂಡ ಸಲಾಂ ಹೊಡೆದಿದ್ದಾನೆ.. </p><p>ಬರುವ ಸಂಕಷ್ಟದ ಸವಾಲುಗಳು ಮಂಜಿನ ಹಾಗೆ ಕರಗಿ ಹೋಗಿದ್ದನ್ನು ನಾನೇ ನೋಡಿದ್ದೇನೆ.. </p><p>ಕೃಷ್ಣ ಸುಧಾಮ ಅದ್ಭುತ ಸ್ನೇಹಿತರು.. ಸುಧಾಮ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಲು ತನ್ನ ಹರಿದ ಪಂಚೆಯ ಅಂಚಿನಲ್ಲಿ ಒಂದಷ್ಟು ಅವಲಕ್ಕಿ ಕಟ್ಟಿಕೊಂಡು ತಂದಿರುತ್ತಾನೆ.. ಅದನ್ನು ಸುಧಾಮನನ್ನು ಉಪಚರಿಸುವ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ನೋಡಿ ಕೃಷ್ಣ ಸಂತೃಪ್ತಿಯಿಂದ ತಿನ್ನುತ್ತಿರುತ್ತಾನೆ.. ಆಗ ಬರುವ ರುಕ್ಮಿಣಿ ಅರೆ ನಿಮ್ಮ ಸ್ನೇಹಿತ ತಂದ ಉಡುಗೊರೆಯನ್ನು ನೀವೊಬ್ಬರೇ ತಿಂದರೆ ಹೇಗೆ ನನಗೂ ಕೊಡಿ, ಅಂತ ಹೇಳಿ ಒಂದಷ್ಟು ಅವಳಕ್ಕೆ ಆಕೆಯೂ ತಿನ್ನುತ್ತಾಳೆ. </p><p>ಸುಧಾಮ ಕೃಷ್ಣನ ಅರಮನೆಯಿಂದ ಹೊರಡುವಾಗ .. ತನ್ನ ಸಿರಿವಂತ ಸ್ನೇಹಿತ ತಾನು ಕೊಟ್ಟ ಕನಿಷ್ಠವಾದ ಉಡುಗೊರೆಯನ್ನು ಪ್ರೀತಿಯಿಂದ ಸ್ವೀಕರಿಸಿದ ಎಂದು ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಸಂತಸವನ್ನು ಮುಖಭಾವದಲ್ಲಿ ವ್ಯಕ್ತ ಪಡಿಸಿದರೆ.. ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ತನ್ನ ಗೆಳೆಯ ಸುಧಾಮನನ್ನು ಉಪಚರಿಸಿದ್ದು ಹಾಗೆ ತನ್ನ ಆತ್ಮೀಯ ಗೆಳೆಯ ಏನನ್ನು ಕೇಳದೆ ಇದ್ದರೂ ಅವನಿಗೆ ಹೇಳದೆ ಸುಧಾಮನಿಗೆ ಸೇರಬೇಕಾದ ಎಲ್ಲವನ್ನು ಕರುಣಿಸಿದೆ ಎಂಬ ಸಂತಸ.. </p><p>ಗೋಪಾಲ-ಸ್ಮಿತಾ ಕುಟುಂಬವೂ ಈ ಆದ್ಯಾತ್ಮಿಕ ಪರಪಂಚದಲ್ಲಿ ಭಗವಂತನಿಂದ ಏನನ್ನು ಬೇಡದೆ ನಿತ್ಯ ಅವನ ಧ್ಯಾನದಲ್ಲಿ, ಅವನ ಸಂಯೋಗದಲ್ಲಿ, ಅವನ ನೆನಪಿನಲ್ಲಿ, ಅವನ ಸೇವೆಯಲ್ಲಿ ನಿರತವಾಗಿ.. ಈ ಲೌಕಿಕ ಪ್ರಪಂಚದ ಆಸೆ, ನಿರಾಸೆ, ಕೋಪ, ತಾಪ, ಬೇಗೆಗಳು, ಖುಷಿ, ನಲಿವುಗಳು ಯಾವುದೂ ಅವರನ್ನು ಭಾದಿಸದೆ ತಮ್ಮ ಇತಿಮಿತಿಯಲ್ಲಿ ಬಂದವನ್ನು ಆದರಿಸುತ್ತ, ಅಪರಿಮಿತವಾದ ಪ್ರೀತಿ ವಿಶ್ವಾಸ ತೋರುತ್ತಾ,... ವಿಶ್ವಾಸ ತೋರುತ್ತಿರುವ ಈ ಕುಟುಂಬದ ಶಕ್ತಿಗೆ ಇಪ್ಪತ್ತೈದು ವಸಂತಗಳು.. </p><p>ಹೇ ಶ್ರೀ .. ಇದು ತಪ್ಪಲ್ವಾ. ಆಕಿಗೆ ಎಪ್ಪತ್ತೈದು.. ಈಕಿಗೆ ಐವತ್ತು.. ಸರಿಯಾಗಿ ಹೇಳು.. ತಪ್ಪು ತಪ್ಪು ಬರೀಬೇಡ.. </p><p>ಅರೆ ಅಜ್ಜ.. ನಿನ್ನ ಸಂಪರ್ಕಕ್ಕೆ ಬಂದಿದ್ದು ಒಂದು ಚಹಾದ ಮೂಲಕ.. ಆ ಚಹಾದ ಶಕ್ತಿ ಆಕೆಯನ್ನು ಇಪ್ಪತೈದು ವರ್ಷದವಳನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿದೆ.. </p><p>ಬೇಕಾದರೆ <b>ರಾಜೇಂದ್ರ ಕುಮಾರ್</b> ಹಾಡುಗಳು ಬರಲಿ.. ಆಕೆ ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ </p><p>ಲೆಕ್ಕ ಒಪ್ಪಿಸುವಾಗ <b>ಕೊತ್ತಂಬರಿ</b>ಯನ್ನು ಕೇಳು .. ನಾಚುವ ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ </p><p><b>ಟಿವಿ</b>ಯಲ್ಲಿ ಯಾವುದೇ ಹಾಡು ಬರಲಿ ತನ್ನ ಮಗಳ ನಾಟ್ಯ ಮಾಡುತ್ತಾ ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ </p><p>ಟಿವಿ <b>ಧಾರಾವಾಹಿ</b>ಗಳನ್ನು ನಿರ್ದೇಶಕನಿಗಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ನೋಡಿ ಖುಷಿ ಪಡುತ್ತಾರೆ. </p><p>ಯೋಗ ಮಾಡುವಾಗ... ಹೌದು ಅಡೆ ತಡೆಗಳು ಬರುತ್ತವೆ. ಅದರ ಬಗ್ಗೆ ಕೇಳು ನಸು ನಗುವ ಇಪ್ಪತೈದರ ತರುಣಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ </p><p>ಅಜ್ಜನ ಬಗ್ಗೆ ಕೇಳು.. ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿಯ ಹಾಗೆ ಪ್ರತಿಯೊಂದು ವಿಚಾರವನ್ನು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ ..</p><p>ಪ್ರವಾಸಕ್ಕೆ ಹೊರಡು ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿಯಾಗುತ್ತಾರೆ.. </p><p>ಹಾಗಾಗಿಯೇ ಅವರು ಇಪ್ಪತ್ತೈದರ ತರುಣಿ ಅಂತ ಬರೆದಿದ್ದು ಅಜ್ಜ.. </p><p>ಓಹ್ ಹಾಗೆ ಇದು ಸೂಪರ್ ಶ್ರೀ.. ಅಂದರೆ ನೀ ಹೇಳಿದು.. ಇಷ್ಟೆಲ್ಲಾ ಯಾಕೆ ಒಂದೇ ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಹೇಳುವುದಾದರೆ.. </p><p>ಇವರು <b>ಕೊತ್ತಂಬರಿ</b> ಸೊಪ್ಪಿನ ಹಾಗೆ.. </p><p>ತರಕಾರಿ ಅಂಗಡಿಯಲ್ಲಿದ್ದರೂ ಘಮಘಮ.. </p><p>ಕೈ ಚೀಲದಲ್ಲಿದ್ದರೂ ಘಮ ಘಮ </p><p>ಮನೆಯಲ್ಲಿ ರೆಫ್ರಿಜಿರೇಟರ್ ನಲ್ಲಿದ್ದರೂ ಘಮಘಮ </p><p>ಅಡಿಗೆಗೆ ಉಪಯೋಗಿಸಿದಾಗ ಅಡಿಗೆ ಘಮ ಘಮ </p><p>ಅದನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿದ ಕೈಗಳು ಕೂಡ ಘಮ ಘಮ </p><p>ಒಮ್ಮೆ ನೀವು ಈಕಿ ಜೊತೆ ಮಾತಾಡಿದರೆ ಸಾಕು ಆಕಿಯ ಅಕ್ಕರೆ ಸದಾ ಹಸಿರಾಗಿರುತ್ತದೆ.. </p><p>ಅರ್ಜುನ ಕುರುಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿ ಗೊಂದಲದಲ್ಲಿದ್ದಾಗ.. ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣ ಅರ್ಜುನನಿಗೆ ಭಗವಂತ ಉಪದೇಶಿಸಿದ್ದ ಭಗವದ್ಗೀತೆಯನ್ನು ಹೇಳುತ್ತಾನೆ .. ನಂತರ ಗೊಂದಲವನ್ನು ದೂರ ಮಾಡಲು.. ನೋಡು ಈ ಜೀವಿಯನ್ನು ನೋಡು.. ತಾನು ಮಾಡುವ ಕೆಲಸದಲ್ಲಿ, ತಾನು ಆಡುವ ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಎಂದಿಗೂ ಗೊಂದಲ ಇರೋದೇ ಇಲ್ಲ ... ಹಾಗೆ ನೀನು ಇರಬೇಕು ಅರ್ಜುನ.. </p><p>ನಿಜ ಅಜ್ಜ ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣ ಹೇಳಿದಂತೆ.. ಪ್ರತಿನಿತ್ಯ ಮುರುಳಿ ನುಡಿಸಿದಂತೆ.. ಇವರ ಮುರುಳಿಗಾನ.. ಅಮೃತ ಪಾನವೇ ಹೌದು.. </p><p>ಅದಕ್ಕೆ ಈಕಿ ಯಾವಾಗಲೂ ಹಾಡೋದು "ತೆರೆ ಯಾದ್ ಕಿ ಅಮೃತ್ ಪೀತೆ ಹೈ" ನಿಜ ಇವರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕ್ಷಣ ಮಾತಾಡಿದರೂ ಸರಿ .. ಜೊತೆಯಿದ್ದವರೂ "ಆಪ್ ಕಿ ಸಾತ್ ಬಾತ್ ಕರ್ತೆ ಹೇ.. ಓಹ್ ಸದಾ ಯಾದ್ ಮೇ ರೆಹತೇ ಹೈ "</p><p>ನಿಜ ಶ್ರೀ ನಿನ್ನೆ ಇವರ ಮನೆಯನ್ನು ನೋಡಿ ಬಹಳ ಸಂತಸವಾಯಿತು.. ಆಕೆಯ ಎಷ್ಟೊಂದು ಅಭಿಮಾನಿಗಳು, ಬಂಧು ಮಿತ್ರರು ಆಕೆಯನ್ನು ಹಾರೈಸಿದ್ದು, ಶುಭ ಕೋರಿದ್ದು, ಬಗೆ ಬಗೆಯ ಉಡುಗೊರೆಯನ್ನು ನೀಡಿದ್ದು, ಭರ್ಜರಿ ಊಟ, ನೃತ್ಯ.. ಹಾಡುಗಾರಿಕೆ.. ನನ್ನ ಸ್ವೀಟಿ ಮಾಮಿ ಅಂತ ಮುದ್ದು ಮಾಡುವವರು, ನನ್ನ ಸ್ವೀಟ್ ಸಹೋದರಿ, ನನ್ನ ಸ್ವೀಟ್ ಅಮ್ಮ.. ಕಿರಿಯರೆಲ್ಲ ಬಂದು ಆಕೆಯ ಚರಣ ಕಮಲಗಳಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸುತ್ತಾ ಎಲ್ಲರೂ ಅವರ ಮನದಲ್ಲಿ ಕೇಳಿಕೊಂಡಿದ್ದು ಒಂದೇ ಮಾತು.. ಈಕೆಯ ಚಟುವಟಿಕೆಯ ಶಕ್ತಿಯಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕಾಲು ಭಾಗ ನಮಗೆ ಸಿಕ್ಕರೂ ಸಾಕು ನಾವು ಅಸಾಧ್ಯವನ್ನು ಸಾಧ್ಯವನ್ನಾಗಿಸುತ್ತೇವೆ ಎಂದು.. </p><p>ಈಕಿಯ ಕಡೆಯ ಸಹೋದರಿಯರು, ಅವರ ಮಕ್ಕಳು, ನಾದಿನಿಯ ಮಕ್ಕಳು, ಅವರ ಪರಿವಾರ.. ಅಜಿತನ ಸಹೋದ್ಯೋಗಿಗಳು.. ಎಲ್ಲರೂ ಸೇರಿ ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಜಾತ್ರೆಯೇ ಆಗಿತ್ತು.. </p><p>ಪ್ರತಿಕ್ಷಣವನ್ನೂ ಸಂಭ್ರಮಿಸುವ ಪರಿವಾರಕ್ಕೆ ಇದಕ್ಕಿಂತ ಸಂಭ್ರಮಿಸುವ ಕ್ಷಣಗಳು ಬೇಕೇ.. ಒಂದು ಸಾರ್ಥಕ ಕ್ಷಣವನ್ನು ಕಂಡ ಕ್ಷಣವಿದು.. </p><p>ಹೌದು ಅಜ್ಜ.. ಸದಾ ಚಟುವಟಿಕೆಯಲ್ಲಿ ನಿರತರಾಗಿರುವ ಇವರ ಕೆಲಸದಲ್ಲಿರುವ ಶಿಸ್ತನ್ನು ನೀ ನೋಡಬೇಕಾದರೆ "ಬಟ್ಟೆ ಒಣಗಿ ಹಾಕುವ ಕಾಯಕ ನೋಡು... ಅದೇ ಅವರ ವ್ಯಕ್ತಿತವನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತದೆ.. </p><p>ಅದು ಮಾತು ಅಂದರೆ ಶ್ರೀ.. ಈಕಿಗೆ ನನ್ನ ಕಡೆಯಿಂದ ಶುಭಾಶಯ ತಿಳಿಸೋದಷ್ಟೇ ನನ್ನ ಕೆಲಸ ಉಳಿದಿದೆ... ಅಷ್ಟೇ.. ನನ್ನ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆಗಳು ಸದಾ ಈಕಿಗೆ ... ಮತ್ತೆ ಈಕಿಯ ಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggsfcGqwuV3BWo1rjAiTVPVsH9Qr2VgxiFb7XQuXIZ4oq8ziRP_FyfXAUVVKDDUqq2UihIZzkZVdcSzkZtF5MA-J-XrDWn2Af6NvM1etfOlgRHD4wOqTvb3ESFctHl0SQ8Q2-1TaOpvIxiRY6j4Kf9u6f9GVq25TOeCKZbhtZ-k1AMOwJBPlB8dHS0i2U/s2880/20230814_162507.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2880" data-original-width="2880" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggsfcGqwuV3BWo1rjAiTVPVsH9Qr2VgxiFb7XQuXIZ4oq8ziRP_FyfXAUVVKDDUqq2UihIZzkZVdcSzkZtF5MA-J-XrDWn2Af6NvM1etfOlgRHD4wOqTvb3ESFctHl0SQ8Q2-1TaOpvIxiRY6j4Kf9u6f9GVq25TOeCKZbhtZ-k1AMOwJBPlB8dHS0i2U/s320/20230814_162507.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI-ZXBdH5Vkyyj2kynSRsQCGQRXLFWBVl0SF8TB3NuNGJYADwUd1ijlBkP2M4SFdEKt7Bs3jfbe_iCBNlFvhX_0px1G1EI59H120yLlcDLODZFo63PITVX6Mw1Y5iAZH5Pi6Vx9DT0BKW9QAO8p9YgdZKC-sURfV_I17pyCxzGbqgQ3POu_vDtXvhqENw/s2400/Screenshot_20230814_162238_WhatsApp.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2400" data-original-width="1080" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI-ZXBdH5Vkyyj2kynSRsQCGQRXLFWBVl0SF8TB3NuNGJYADwUd1ijlBkP2M4SFdEKt7Bs3jfbe_iCBNlFvhX_0px1G1EI59H120yLlcDLODZFo63PITVX6Mw1Y5iAZH5Pi6Vx9DT0BKW9QAO8p9YgdZKC-sURfV_I17pyCxzGbqgQ3POu_vDtXvhqENw/w288-h640/Screenshot_20230814_162238_WhatsApp.jpg" width="288" /></a></div><p><br /></p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-40381239580711973952023-03-21T22:18:00.007+05:302023-03-22T00:21:55.925+05:30Lights...Camera... Reaction.... Golden Moments<p> ಒಂದು ಬಿಂದು.. ಅದರ ಸುತ್ತಲೂ ಅನೇಕ ಕಿರಣಗಳು ... ಬೆಳ್ಳಗಿದ್ದವು...ಈಗ ಕೆಂಪಗಾಗಿದ್ದವು.. ನಾಚಿ ಕೆಂಪಾಗಿದ್ದವೋ.. ಬೆಳಕನ್ನು ಹರಿಸಿ ಹರಿಸಿ ನೆತ್ತರಿನ ವರ್ಣ ಬಂದಿತ್ತೋ ಗೊತ್ತಿಲ್ಲ.. ಒಟ್ಟಿನಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೆಲ್ಲೂ ಕೆಂಪು ಕೆಂಪು.. ಕಂಪು ಕಂಪು </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibKKuTlraWKBkz0HGbFaFQGNYCmp7SZqXU7aAusla4ZCUnrSjShlUL4Za4XB98kfA8ZkP_kyUIvZVpqvo-Qd85aWqZHsIfG6B9537lRIEA7U_HQ9-krToxAHQgFiqMEi1Wa6Qj4pbMIZWXo3JPJT0RTE3WwgzlJqkBBowwSJ4qB0FbDBzP-GQbDUny/s1689/white-red-rays-background-140406544.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1689" data-original-width="1600" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibKKuTlraWKBkz0HGbFaFQGNYCmp7SZqXU7aAusla4ZCUnrSjShlUL4Za4XB98kfA8ZkP_kyUIvZVpqvo-Qd85aWqZHsIfG6B9537lRIEA7U_HQ9-krToxAHQgFiqMEi1Wa6Qj4pbMIZWXo3JPJT0RTE3WwgzlJqkBBowwSJ4qB0FbDBzP-GQbDUny/s320/white-red-rays-background-140406544.jpg" width="303" /></a></div><p>ಅದೊಂದು ಅರಳಿ ಕಟ್ಟೆ.. ಸುತ್ತಲೂ ಅನೇಕಾನೇಕ ಜೋಪಡಿಗಳು.. ಎಲ್ಲರಲ್ಲೂ ಶಾಂತಿ "ಶಾಂತಿ" ನೆಲೆಸಿದ್ದ ಪರಿಣಾಮ ಆ ಜಗತ್ತೇ ಶುಭ್ರವಾಗಿತ್ತು... ಹದಿನಾರು ಕಲೆಗಳು ತುಂಬಿದ್ದ ಆ ಜಗತ್ತು ಮನಮೋಹಕವಾಗಿತ್ತು. ಅರಳೀಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರು ಗುಮಾಸ್ತರ ರೀತಿ ಪತ್ರಗಳನ್ನು ಬರೆದು ಬರೆದು ಒಂದು ಕಡೆ ಇಡುತ್ತಿದ್ದರು..ಅರ್ಧ ಶತಮಾನ ದಾಟಿ ಹತ್ತಾರು ವರ್ಷಗಳೇ ಕಳೆದಿತ್ತು.. ಆದರೆ ಮೊಗದಲ್ಲಿ ಏರು ಪ್ರಾಯದ ಲಕ್ಷಣ... ಅಪಾರ ಸಂಪತ್ತನ್ನು ಸಾಕು ಎಂದು ಆಪತ್ತಿಗೆ ಎಷ್ಟು ಬೇಕು ಅಷ್ಟು ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು ಮಿಕ್ಕಿದ್ದನ್ನು ಇದ್ದ, ಇರುವ.. ಮುಂದೂ ಇರುವ ಜಗತ್ತಿಗೆ ಮೀಸಲಾಗಿತ್ತಿದ್ದರು.. ಹಾಗಾಗಿ ನಿನ್ನೆಯ ಯೋಚನೆಯಿಲ್ಲ.. ನಾಳಿನ ಬಗ್ಗೆ ಚಿಂತೆಯಿಲ್ಲ.. ಸುಖ ದುಃಖಗಳು ಸಂಗಮವಾಗಿದ್ದ ಸಮಯವದು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAtLFB63t5OqTcH0DJfnRgcL95YzgPQMEglNFzIW-uPb9O6NEzhufizmDQB3JHWM5fnxOVNm_b7M46YCAIqe3YECZ9Azggo_O4jmsHWgwwiC1PMXlX97IR-0pPuj3Uq-IMtIz5OAlaQRXhTlZ2WOEBx4G0-NIMa5DPt97DsDvaEb1g8ZrVmA3KUNq5/s1024/Writing.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="683" data-original-width="1024" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAtLFB63t5OqTcH0DJfnRgcL95YzgPQMEglNFzIW-uPb9O6NEzhufizmDQB3JHWM5fnxOVNm_b7M46YCAIqe3YECZ9Azggo_O4jmsHWgwwiC1PMXlX97IR-0pPuj3Uq-IMtIz5OAlaQRXhTlZ2WOEBx4G0-NIMa5DPt97DsDvaEb1g8ZrVmA3KUNq5/s320/Writing.jpg" width="320" /></a></div><br /><p>ಅಜ್ಜ ಕೆಲವು ಪ್ರಶ್ನೆಗಳು ನಿಮಗೆ... ?</p><p>ಅನೀರೀಕ್ಷಿತವಾಗಿ ಬಂದ ದನಿಯತ್ತ ತಿರುಗಿದರು ಅಜ್ಜ... </p><p>ತಲೆಯ ಮೇಲೊಂದು ಕಿರೀಟ.. ಹಣೆಯಲ್ಲಿ ಕುಂಕುಮ..ಎಡ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಕಡಗ.. ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ಕೈಗಡಿಯಾರ.. ತುಸು ಶ್ಯಾಮಲಾ ವರ್ಣ.. ನೀಟಾಗಿದ್ದ ಕ್ರಾಪಿನ ತಲೆ.. ಒಟ್ಟಿನಲ್ಲಿ ಒಮ್ಮೆ ನೋಡಿದರೆ ಎಲ್ಲಿ ಸಿಕ್ಕರೂ ಹಲ್ಲು ಬಿಡುವಷ್ಟು ಸುಮಾರಾದ ಗುಣವುಳ್ಳ ಆ ಹುಡುಗ.. ಮೆಲ್ಲನೆ ತನ್ನ ಕೈಲಿದ್ದ ತನ್ನ ಮೂರನೇ ಕಣ್ಣಿನಿಂದ ಒಂದಷ್ಟು ಚಕ ಚಕ ಅಜ್ಜನ ಫೋಟೋ ತೆಗೆದು.. ಅಜ್ಜನ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿಯೇ ಕೂತ... </p><p>ಏನಪ್ಪಾ ಶ್ರೀ.. ಎಲ್ಲರೂ ಬಾಬಾ ಅಂದರೆ ನೀನು ಅಜ್ಜ ಅಂತೀಯಲ್ಲ... </p><p>ಅಜ್ಜ ಚಿನ್ನವನ್ನು ಚಿನ್ನ ಎಂದು ಹೇಳಿ ಅಭ್ಯಾಸ.. ಎಲ್ಲರೂ "ಬಾಬಾ" "ಬಾಬಾ" "ಬಾ .... ಬಾ... ಬಾಬಾ ಬಾಬಾ... " ಅಂದಾಗ ನೀವು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಿ ಬಿಡುತ್ತೀರಿ ... ನನ್ನ ಪ್ರಶ್ನೆಗಳು ನನ್ನಲ್ಲಿಯೇ ಉಳಿದು ಬಿಡುತ್ತದೆ.. ಅದಕ್ಕೆ ಅಜ್ಜ ಎಂದರೆ ಏನೋ ಸಂತೋಷ.. ಅಪ್ಪನಿಗಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಕಾಲ ನೋಡಿದವರು ಅಜ್ಜ.. ಹಾಗಾಗಿ ಬಾಬಾ ಎಂದರೆ ಅಪ್ಪ ಆಗುತ್ತಾರೆ.. ಆಗ ಜ್ಞಾನದ ಭಂಡಾರ ಒಂದು ನದಿಯಾದರೆ.. ಅಜ್ಜ ಎಂದಾಗ ಜ್ಞಾನದ ಹರಿವು ಸಮುದ್ರದಷ್ಟು ಹಾಗಾಗಿ ಅಜ್ಜ ಅಂತ ಕರೆದಾಗ ಜ್ಞಾನದ ಸಾಗರವೇ ಬಂದ ಹಾಗೆ ಅನುಭವ ಆಗುತ್ತದೆ.... </p><p>ಸರಿ ಶ್ರೀ ಮಾತಲ್ಲಿ ನಿನ್ನ ಗೆಲ್ಲೋಕೆ ಆಗುತ್ತಾ.. ಸರಿ ಮುಂದುವರೆಸು.. </p><p> ಈ ಮಾತಿಗೆ ಅಜ್ಜನ ಕಾಲಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿ "ಅಜ್ಜ ನಿಮಗೆ ಮೂರು ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತೇನೆ.. ಆ ಮೂರು ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ಹೆಣೆದು ನನಗೆ ಇದರ ಒಳ ಅರ್ಥ ಹೇಳಬೇಕು.. ಆ ಆ ಅರ್ಥಗಳಲ್ಲಿಯೇ ನನ್ನ ಪ್ರಶ್ನೆಗಳು ಅಡಗಿ ಕೂತಿರುತ್ತವೆ.. ಅದೇ ನನಗೆ ಉತ್ತರವಾಗುತ್ತದೆ.. ಓಕೇ ನಾ ಅಜ್ಜ</p><p>ಕಮಾನ್ ಗೋ ಆನ್ ಶ್ರೀ.. </p><p>ಅಜ್ಜ ನನ್ನನ್ನು ಆತ್ಮೀಯ ಅಂತ ಅಂದುಕೊಂಡವರು ನನ್ನನ್ನು ಶ್ರೀ ಅಂತ ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ.. ಅದಕ್ಕೆ ನಿಮಗೆ ಧನ್ಯವಾದಗಳು... </p><p>ಶ್ರೀ ಮುಂದುವರೆಸು</p><p>******</p><p><b>ದೃಶ್ಯ ೧ : </b></p><p>ತುಂಬಿದ್ದ ಸಭಾಂಗಣ.. ವೇದಿಕೆಯ ಮೇಲೆ ಕೂತಿದ್ದವರು ಕೆಲವರು.. ಎಲ್ಲರ ಮೊಗದಲ್ಲಿ ಮಂದಹಾಸ... ಏನೋ ಸಾಧಿಸಿದ ಖುಷಿ.. ಏನೋ ಮನದಲ್ಲಿ ನೆಮ್ಮದಿ .. ಓಂ ಶಾಂತಿ ಎನ್ನುತ್ತಿದ್ದ ತುಟಿಗಳು.. ಶ್ರೀ ಅಣ್ಣ ನೀವು ಹಾ ನೀವೇ ನೀವೇ ಬನ್ನಿ ಬನ್ನಿ.. ಕರುನಾಡ ತಾಯಿ <b>ಭುವನೇಶ್ವರಿ</b>ಯವರ ಅಶರೀರವಾಣಿ.. ಸುಮ್ಮನೆ ಕೂತಿದ್ದವರನ್ನು ಬಿಡದೆ.. ವೇದಿಕೆಗೆ ಕರೆಸಿ.. ಒಂದು ಶಾಲು.. ಆಶೀರ್ವಾದ ಪೂರಕ ತಿಲಕ.. ಪುಷ್ಪವೃಷ್ಟಿ.. ... ಮನದಲ್ಲಿಯೇ ಕಣ್ಣು ಮುಚ್ಚಿಕೊಂಡು ಎಲ್ಲಾ ನಿನ್ನ ಚರಣಕಮಲಗಳಿಗೆ ಅರ್ಪಿತಾ ಬಾಸ್.. ... ಆ ಸಭಾಂಗಣದಲ್ಲಿದ್ದ ಬಾಸ್ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿದ್ದ ಚಿತ್ರದಿಂದ ಕೊಳಲ ನಾದ ಕೇಳಿ ಬಂತು.. </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuskiyg3Tw2GC_jPgBbCUxymQI6FhZFqrwesIuk498HrhcoXROzXvGJcGGI2WrABqysfiFvzxlSYxCNTdujIZ015SWd9HvSBTLKACritE1hrW6PNhUBK5HjH1kcCqJ3V1uTU-lkGCnx4pO1lN0uLelVlTM8peRIqBnerysL1fGUxuYp6xsEHPrquwA/s1600/IMG-20230309-WA0000.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuskiyg3Tw2GC_jPgBbCUxymQI6FhZFqrwesIuk498HrhcoXROzXvGJcGGI2WrABqysfiFvzxlSYxCNTdujIZ015SWd9HvSBTLKACritE1hrW6PNhUBK5HjH1kcCqJ3V1uTU-lkGCnx4pO1lN0uLelVlTM8peRIqBnerysL1fGUxuYp6xsEHPrquwA/s320/IMG-20230309-WA0000.jpg" width="144" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqE_Flaow0wT_aosSCA9oBLZbv1QO1NcFS-VQ2l4i2DT06OUEq-60wWWn4-VyujKu5RonOLkBE_AGyWR0dLksk6-5GomidGntBpeVStj37IgiSOsClPbTq85Trof4eKWDOBWoWQWXm7ehT9G_gdSCWTvK1Cy9k2OQTPE8zPi4RyL7h7zYtsUW1TcZL/s1000/IMG-20230309-WA0001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="1000" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqE_Flaow0wT_aosSCA9oBLZbv1QO1NcFS-VQ2l4i2DT06OUEq-60wWWn4-VyujKu5RonOLkBE_AGyWR0dLksk6-5GomidGntBpeVStj37IgiSOsClPbTq85Trof4eKWDOBWoWQWXm7ehT9G_gdSCWTvK1Cy9k2OQTPE8zPi4RyL7h7zYtsUW1TcZL/s320/IMG-20230309-WA0001.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAvLsC5ug4N0OG3tRugDLxurQhkV-znVuhIB65TDYlbNvpwwUOT-zDGhCifLFTAd5aJdl9heQ4dlCImbYXvrevT_gVf-0md2yaFsgVUiiLn5vBt83F53yO629_gXlfIJHcKblJRpB9knl5beb2zbn5LflpXIIbH5h2gz-XvxzdBCZo4adbJIxepZeR/s4624/20230226_115734.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="3468" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAvLsC5ug4N0OG3tRugDLxurQhkV-znVuhIB65TDYlbNvpwwUOT-zDGhCifLFTAd5aJdl9heQ4dlCImbYXvrevT_gVf-0md2yaFsgVUiiLn5vBt83F53yO629_gXlfIJHcKblJRpB9knl5beb2zbn5LflpXIIbH5h2gz-XvxzdBCZo4adbJIxepZeR/s320/20230226_115734.jpg" width="240" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxtDB6wVjFwi1smYXgSdmsq8fjA-VlBowpVLXnAfjZ94GxmHt47qNwV-9xggLkp_1I9oz-ZarWPWVAC8FZP9SCCb9LProaYT-d1zOxs3fRMUNB4DyaNVSmoEQG7IiK4wtuLZS_LUfhuR3eDmiOHHO7RY3YAy191HUqat2hJ5_h6N2w_8vAvHPDQcYm/s1600/IMG-20230226-WA0006.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxtDB6wVjFwi1smYXgSdmsq8fjA-VlBowpVLXnAfjZ94GxmHt47qNwV-9xggLkp_1I9oz-ZarWPWVAC8FZP9SCCb9LProaYT-d1zOxs3fRMUNB4DyaNVSmoEQG7IiK4wtuLZS_LUfhuR3eDmiOHHO7RY3YAy191HUqat2hJ5_h6N2w_8vAvHPDQcYm/s320/IMG-20230226-WA0006.jpg" width="240" /></a></div><br /><p><b>ದೃಶ್ಯ ೨</b></p><p> ರಾತ್ರಿ ಹನ್ನೊಂದು ಐವತ್ತೊಂಭತ್ತು... ಹನ್ಯಾ.. ಹನ್ಯಾ.. ಬನ್ನಿ ಬನ್ನಿ.. ಅಪ್ಪ ಅಪ್ಪ ಬಾರಪ್ಪ.. ಚಿಕ್ಕಮಕ್ಕಳಂತೆ ಕುಣಿಯುತ್ತ ಬಂದು ಪ್ರೀತಿಗೆ ಸೀಮೆಯೆ ಇಲ್ಲಾ ಎಂದು ತೋರಿಸಿದ ಮನೋನಾಯಕಿ.. ನಿಮ್ಮಂತೆ ನಾನು ಯಾವಾಗಲೂ ಶೀತಲ ಎಂದು ಬಂದ ತನುಜಾತೆ ... ಅವರ ಪ್ರೀತಿ ಪೂರ್ವಕವಾಗಿ ತಮಗೆ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಸಂಭ್ರಮಾಚರಣೆ ಮಾಡಿದರು .. ಈ ಪ್ರೀತಿಯೇ ಏನು ಹೇಳಲಿ.. ಬಾಸ್ ಇದೆಲ್ಲವೂ ನೀ ಕೊಟ್ಟ ವರ ಎಂದೇ... ದೇವರ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಅರ್ಜುನನಿಗೆ ದಾರಿ ತೋರಿಸುವ ಚಿತ್ರದಿಂದ ನವಿಲು ಗರಿ ಗಾಳಿ ಬೀಸಿತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiThmEfPnXkABPkJMOniY_Wgjes6o3zpFAKa2b5b_MfUpcGyOda4U4VQe6oyJqArtRSwnf_tQutctMdIbouqoYLOsNzSYgSKhDcsbJtOB3PeSLQrgmzDukR5mB0h3VJic3Qb5WilJSzbklBdjaG3By6cR1qWRMIVBj7XWCuZ37C2Ao4M8mU5tAUME34/s1600/IMG-20230302-WA0001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiThmEfPnXkABPkJMOniY_Wgjes6o3zpFAKa2b5b_MfUpcGyOda4U4VQe6oyJqArtRSwnf_tQutctMdIbouqoYLOsNzSYgSKhDcsbJtOB3PeSLQrgmzDukR5mB0h3VJic3Qb5WilJSzbklBdjaG3By6cR1qWRMIVBj7XWCuZ37C2Ao4M8mU5tAUME34/s320/IMG-20230302-WA0001.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2kGbRCNhtsO23Z6w7XCQMyCgSo-05pE6hjCqu1a20O_Ak5LFEHUwuM6Iyvq8w62Nfr58xe87PislH-tDnfPkt53pH48uppgf8SgB8QJa7rcp6SlSk4gAv0tJ_TrstcgRuZttgWdH9DAJX8mmvbvaYaUI_Q05U42efV3uksujifmbynrEukycrrIjU/s1600/IMG-20230302-WA0005.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2kGbRCNhtsO23Z6w7XCQMyCgSo-05pE6hjCqu1a20O_Ak5LFEHUwuM6Iyvq8w62Nfr58xe87PislH-tDnfPkt53pH48uppgf8SgB8QJa7rcp6SlSk4gAv0tJ_TrstcgRuZttgWdH9DAJX8mmvbvaYaUI_Q05U42efV3uksujifmbynrEukycrrIjU/s320/IMG-20230302-WA0005.jpg" width="240" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhb_dpv18Jw37Ee1EY0ciWgJAXwDTUB4kd7UTxtxzppbmSegqCoex-PrcDNeOdwrRG_w6SLlkatfbl4V4PlaDlEiuMubPpxMlpkM0ANKTYqbWBMmhxGi4SsYyfm6eusOM4n866Gwdjk1Xx9ANv2OljUcP5QuooMVnLPpfV0vcGHJ6ApkTBD3FLcUOV8/s1600/IMG-20230302-WA0009.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="739" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhb_dpv18Jw37Ee1EY0ciWgJAXwDTUB4kd7UTxtxzppbmSegqCoex-PrcDNeOdwrRG_w6SLlkatfbl4V4PlaDlEiuMubPpxMlpkM0ANKTYqbWBMmhxGi4SsYyfm6eusOM4n866Gwdjk1Xx9ANv2OljUcP5QuooMVnLPpfV0vcGHJ6ApkTBD3FLcUOV8/s320/IMG-20230302-WA0009.jpg" width="148" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZz17cYGfU-TI0jkE3DIu08X2ZMqz0_oFjSeHgTEtnCOXEX-J3gTrlkgX7iIHLtdfZHeu7cpXBDupCLO-IOG_oy79rKD7gWN8ko8EKw4EyOv0XxOZQxYhoA8gAy_W-7QapQJ-_uufeGDIj6PkD9qtJmxw8UvEbvPLIx9Iq9RfnDJXAY0eUYmNEFgld/s1600/IMG-20230302-WA0017.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="901" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZz17cYGfU-TI0jkE3DIu08X2ZMqz0_oFjSeHgTEtnCOXEX-J3gTrlkgX7iIHLtdfZHeu7cpXBDupCLO-IOG_oy79rKD7gWN8ko8EKw4EyOv0XxOZQxYhoA8gAy_W-7QapQJ-_uufeGDIj6PkD9qtJmxw8UvEbvPLIx9Iq9RfnDJXAY0eUYmNEFgld/s320/IMG-20230302-WA0017.jpg" width="180" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfk32X-9ad_I6Wgb9QLe_Hub76GDvTl1KugwJtxbgi3OWMPMp_1NrXq-86y6EQeJSZyxHn4FTzgDlFIm89RoajRS5RRxakHXFhYlKvhI2KllJGBNzwPdnlCT0kcK_Y60kS4gAw4aZuQ2cm5fNWs_1I5QWUzouMa3UsYAdc9NTLJDqEH2Em91sPdzc6/s1600/IMG-20230302-WA0029.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfk32X-9ad_I6Wgb9QLe_Hub76GDvTl1KugwJtxbgi3OWMPMp_1NrXq-86y6EQeJSZyxHn4FTzgDlFIm89RoajRS5RRxakHXFhYlKvhI2KllJGBNzwPdnlCT0kcK_Y60kS4gAw4aZuQ2cm5fNWs_1I5QWUzouMa3UsYAdc9NTLJDqEH2Em91sPdzc6/s320/IMG-20230302-WA0029.jpg" width="144" /></a></div><br /><p><b>ದೃಶ್ಯ ೩ </b></p><p>ಆಗಲೇ ಎಂಟೂವರೆ ಆಗಿತ್ತು.. ವಯಸ್ಸು ದೇಹಕ್ಕೆ ಹೌದು.. ಆದರೆ ವಯಸ್ಸನ್ನು ಮೀರಿದ ಉತ್ಸಾಹ.. ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಹತ್ತಾರು ಅಡೆತಡೆಗಳು, ತೊಂದರೆಗಳು, ಕಷ್ಟ ಕಾರ್ಪಣ್ಯಗಳಿದ್ದರೂ.. ಒಬ್ಬರಲ್ಲೂ ಕುಂದದ ಉತ್ಸಾಹ.. ತಡವಾದರೇನಂತೆ ಕಾಯುತ್ತೀವಿ ಎನ್ನುವ ಪ್ರೀತಿಯ ಹಠ.. ಮೆಟ್ಟಿಲನ್ನು ದುಡುದುಡು ಹತ್ತುತ್ತ ಬಂದ... ಶ್ರೀಕಾಂತಣ್ಣ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು... ಶ್ರೀಕಾಂತ್ ಭಾಯ್ ಜನುಮ್ ದಿನ್ ಮುಬಾರಕ್.. ಶ್ರೀ ಭಾಯ್ ಸದಾ ಖುಷಿಯಾಗಿರಿ.. ಶ್ರೀಕಿ ಹ್ಯಾಪಿ ಬರ್ತಡೇ .. ಅಣ್ಣಯ್ಯ ಹ್ಯಾಪಿ ಬರ್ತಡೇ.. ಶ್ರೀಕಾಂತವರೇ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. ಈ ಶುಭಾಶಯಗಳ ಮಳೆ ತುಸು ಹೆಚ್ಚಾಗಿಯೇ ಬಂದಿತ್ತು.. </p><p>ಈಗ ನಾವೆಲ್ಲರೂ ಈ ಮಹಾನ್ ಆತ್ಮ ಶ್ರೀಕಾಂತಣ್ಣ ಅವರಿಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳನ್ನು ಕೋರೋಣ.. ನಿಮಗೆ ಭಗವಂತ ಎಲ್ಲಾ ಸುಖ ಸಂತೋಷ ನೆಮ್ಮದಿಗಳನ್ನು ಸದಾ ಅಂತ ಹಾರೈಸುತ್ತೇವೆ... ಇದು ಶ್ರೀಕಾಂತಣ್ಣ ಅವರ ಐವತ್ತನೇ ಹುಟ್ಟು ಹಬ್ಬ.. ಇಂತಹ ಸುಂದರ ದಿನವನ್ನು ನಮ್ಮ ಜೊತೆ ಕಳೆಯುತ್ತಾ ಇರುವುದು ನಮಗೆ ಸಂತೋಷ .. ಅಂತ ಹೇಳಿ ತಲೆಗೆ ಒಂದು ಪೇಟಾ ಅರ್ಥಾತ್ ಕಿರೀಟ.. ಕುತ್ತಿಗೆಗೆ ಹಾರ.. ಹೆಗಲುಗಳಿಗೆ ಶಾಲು .. ಹಣೆಗೆ ಪ್ರೀತಿಯ ತಿಲಕ.. ಹೂವಿನ ಮಳೆ... </p><p>ಇಂತಹ ಸುದಿನವನ್ನು ಕಂಡ ಮನಸ್ಸು ಇದು ನನ್ನ ಭಾಗ್ಯವೇ.. "<b>ಸೌಭಾಗ್ಯ"</b>ವೇ .. ಮನಸ್ಸು ತುಂಬಿ ಬಂದಿತ್ತು.. ಎಲ್ಲರೂ ಒಬ್ಬೊಬ್ಬರಾಗಿ ಬಂದು ಮತ್ತೊಮ್ಮೆ ಶುಭಾಶಯಗಳನ್ನು ಕೋರಿದ್ದು ಮನದಲ್ಲಿ ಪ್ರೀತಿಯ ಸಾಗರವೇ ಹರಿಯುತಿತ್ತು.. ಯಾರಿಗೂ ಶ್ರೀ ತಡವಾಗಿ ಬಂದ ಎಂಬ ಬೇಸರವಿರಲಿಲ್ಲ.. ಇವತ್ತು ತಡವಾದರೂ ಸರಿ ಶ್ರೀಕಾಂತಣ್ಣ ಅವರಿಗೆ ಶುಭ ಕೋರಿಯೇ ಹೋಗೋದು ಅಂತ ಹಿರಿಯ ಸಹೃದಯಗಳು, ಸಹೋದರಿಯರು ಹಠ ಹಿಡಿಡಿದ್ದರು ಎನ್ನುವ ಸುದ್ದಿ ಕೇಳಿದಾಗ ಮನಸ್ಸು ಮೂಕವಾಗಿತ್ತು.. ಬಾಸನ್ನು ನೋಡಬೇಕು ಎಂದು ಸುತ್ತಮುತ್ತಲೂ ನೋಡಿದೆ.. ಮುರುಳಿಧಾರಿಯಾಗಿ ಒಂದು ಟೇಬಲಿನ ಮೇಲೆ ಕಾಲುಗಳನ್ನು ಅಡ್ಡವಾಗಿ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ನಸುನಗುತ್ತಾ ನಿಂತಿದ್ದ ಬಾಸನ್ನು ನೋಡಿ... "ಬಾಸ್ ಏನಿದು ನಿನ್ನ ಲೇಲೆ.. " ಎಂದ.. </p><p>ಬಾಸ್ ಹ್ಯಾಪಿ ಬರ್ತ್ ಡೇ ಶ್ರೀ.. ಅರ್ಜುನ ಆದ ಮೇಲೆ ನನ್ನನ್ನು ಇಷ್ಟು ಹಚ್ಚಿಕೊಂಡ ಕೆಲವರಲ್ಲಿ ನೀನು ಒಬ್ಬ.. ಯೋಚನೆ ಬೇಡ ನಿನ್ನ ಸುವರ್ಣ ವರ್ಷ ಸುವರ್ಣಮಯವಾದ ಸಂತಸಗಳನ್ನು ತಂದು ಕೊಡುತ್ತದೆ.... ಇದು ನನ್ನ ಮಾತು ಹಾಗೂ ಆಶೀರ್ವಾದ </p><div style="text-align: left;">ಬಾಸ್ ಎಲ್ಲ ನಿನ್ನ ಕೃಪೆ.. <br />ಕೊಡೋನು ನೀನೆ.. <br />ತಗೋಳ್ಳೋನು ನೀನೆ <br />ಕೊಟ್ಟು ಮತ್ತೆ ಉದ್ಧರಿಸುವವನು ನೀನೆ... !!! </div><div style="text-align: left;">ನಾ ನಿನ್ನ ಮುಂದೆ ಹುಲುಮಾನವ ... ಧನ್ಯೋಸ್ಮಿ ಬಾಸ್.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3TECMriy-SPt083fbrKAYwj6NBGXEpD6tunu5PHZV9Fk0SZ0p_23ckPx6wp0jYBi2J0f3OA21pjAJMW4CAV92rMR1QTfXJ1P44gWPbqg8uWI6vVV-pBNu_3aw1rGBcB_XPBbLxmLl9SvWoV7IIZn28wbTxeCyh7wdEMrshand9EW3PGODsrqJxrh/s1280/IMG-20230302-WA0049.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="813" data-original-width="1280" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3TECMriy-SPt083fbrKAYwj6NBGXEpD6tunu5PHZV9Fk0SZ0p_23ckPx6wp0jYBi2J0f3OA21pjAJMW4CAV92rMR1QTfXJ1P44gWPbqg8uWI6vVV-pBNu_3aw1rGBcB_XPBbLxmLl9SvWoV7IIZn28wbTxeCyh7wdEMrshand9EW3PGODsrqJxrh/s320/IMG-20230302-WA0049.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizYg2ej-dg2fzSr5u8d0On9vVQi9NjJj1v2ef_wuccONa7oxzR_kKr1yaWJ-ZLJn9cW-vzo6gj1IN8u71e5v71mzsB08Ka0i8xzkNIVVjNeEzITtHEFIgSbOdWOge9PA8XSIo3pB5c-pHQnUAYRJGk81mSp5PtMqCefulyNxEWNhYppu5eWO61S_c_/s1600/IMG-20230302-WA0053.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizYg2ej-dg2fzSr5u8d0On9vVQi9NjJj1v2ef_wuccONa7oxzR_kKr1yaWJ-ZLJn9cW-vzo6gj1IN8u71e5v71mzsB08Ka0i8xzkNIVVjNeEzITtHEFIgSbOdWOge9PA8XSIo3pB5c-pHQnUAYRJGk81mSp5PtMqCefulyNxEWNhYppu5eWO61S_c_/s320/IMG-20230302-WA0053.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuvE0jQqf9VmYpt4bvITgyKgiy7RtyelWRyWUbut4lHCjZLt7FWAYBCo4qLDXXh832fYly4_fx7SRsVWRZpzUwQnZdOA1uciT8Gvcw3Nta3xkGtml59Oj_QBuqKe4mwGMpmdB2N1NB1LzTPonn3s--789xIpzmzHs7L8noNiNt9lyxGllV6yVljh_f/s1600/IMG-20230302-WA0054.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuvE0jQqf9VmYpt4bvITgyKgiy7RtyelWRyWUbut4lHCjZLt7FWAYBCo4qLDXXh832fYly4_fx7SRsVWRZpzUwQnZdOA1uciT8Gvcw3Nta3xkGtml59Oj_QBuqKe4mwGMpmdB2N1NB1LzTPonn3s--789xIpzmzHs7L8noNiNt9lyxGllV6yVljh_f/s320/IMG-20230302-WA0054.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc7ahGI4IoKmyBxWJu_CSYxd5L6Wraym81MvWg0a1_RxwQuALvXlb550HQjtuquQzUUlH5fGTWqyRBv-ytWc2DphCY30FvKm88oPd0C07ekUBfUcyvXs51OkhGPKAp9uZTq_ZXfShUPaVDqKs3xOnP7LWvupyawpbzzgurEytdKk4Um6Sc5CzZi4Ei/s1040/IMG-20230302-WA0047.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="1040" height="148" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc7ahGI4IoKmyBxWJu_CSYxd5L6Wraym81MvWg0a1_RxwQuALvXlb550HQjtuquQzUUlH5fGTWqyRBv-ytWc2DphCY30FvKm88oPd0C07ekUBfUcyvXs51OkhGPKAp9uZTq_ZXfShUPaVDqKs3xOnP7LWvupyawpbzzgurEytdKk4Um6Sc5CzZi4Ei/s320/IMG-20230302-WA0047.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEfZ9g6tqFDi-E_p3Ze3nXanvRyxl9dS-B_SfgorJ3r1lBb8YSSW4hZeMNHZDnojYa7IT5uhjxM72f3D--aSNDbG85-C9acHneqUiALiOnXjr5WLFf-_0N4wd9FAUoSoH3i-pPP9Zlxsft8FSjJeEuSysUCBPfCaa4UuDowHkX8nEQi2X9Et0y01To/s1280/IMG-20230302-WA0048.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="885" data-original-width="1280" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEfZ9g6tqFDi-E_p3Ze3nXanvRyxl9dS-B_SfgorJ3r1lBb8YSSW4hZeMNHZDnojYa7IT5uhjxM72f3D--aSNDbG85-C9acHneqUiALiOnXjr5WLFf-_0N4wd9FAUoSoH3i-pPP9Zlxsft8FSjJeEuSysUCBPfCaa4UuDowHkX8nEQi2X9Et0y01To/s320/IMG-20230302-WA0048.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0cX3EDGd0qENN6WGsTsoVHootXIuUGZIZSoVlxGeLhGrzC9QJNvuV3hFF6HxdsQZju7xbKD5CiLKcOkIbDg2eY2ZPEbZdkpJKDZnYTCS4ULD6XZiA6zZqea-gYOymkgs7n_-PEo1obhjF8oY1sZ8YTk2mCS25olNN63isFrJDlNqWsquOgKwi3eVf/s1280/IMG-20230302-WA0049.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="813" data-original-width="1280" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0cX3EDGd0qENN6WGsTsoVHootXIuUGZIZSoVlxGeLhGrzC9QJNvuV3hFF6HxdsQZju7xbKD5CiLKcOkIbDg2eY2ZPEbZdkpJKDZnYTCS4ULD6XZiA6zZqea-gYOymkgs7n_-PEo1obhjF8oY1sZ8YTk2mCS25olNN63isFrJDlNqWsquOgKwi3eVf/s320/IMG-20230302-WA0049.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcIbK0bj26L6bSZyTxHjF9TRru-or6n3NcYRiZkOLRyXGiXMSQZmjIfsDY28tVgKZnnM281a0yVdqyfngAxVupwnOmx9cHhw4dt-69NRc-Xfah6RwMbaIRapOP4IB13ws7wdL9qCaYc37meBD1gPLYwBoPyGeptumKWEDN7FqDEfeH4aPaCTPmO51V/s1280/IMG-20230302-WA0050.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="1280" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcIbK0bj26L6bSZyTxHjF9TRru-or6n3NcYRiZkOLRyXGiXMSQZmjIfsDY28tVgKZnnM281a0yVdqyfngAxVupwnOmx9cHhw4dt-69NRc-Xfah6RwMbaIRapOP4IB13ws7wdL9qCaYc37meBD1gPLYwBoPyGeptumKWEDN7FqDEfeH4aPaCTPmO51V/s320/IMG-20230302-WA0050.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizd1gZRyciE3EMherIc69sDnMPtz0IgTIQ5anKINO3Uw0t4GVLO9XJvqaKwXsDrtqj1-BTCq37VcFaxNEVA8DvT9SskPVczzh3t2weT-v5wLEB_72Tc-Ydhq1yjBqtFwPIaQaOCtQj9BDnbMZ2YFXRnHoUnj_5Xb5zZi2KHdHfjXhxBDEQrgPVmjUC/s1600/IMG-20230302-WA0051.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="739" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizd1gZRyciE3EMherIc69sDnMPtz0IgTIQ5anKINO3Uw0t4GVLO9XJvqaKwXsDrtqj1-BTCq37VcFaxNEVA8DvT9SskPVczzh3t2weT-v5wLEB_72Tc-Ydhq1yjBqtFwPIaQaOCtQj9BDnbMZ2YFXRnHoUnj_5Xb5zZi2KHdHfjXhxBDEQrgPVmjUC/s320/IMG-20230302-WA0051.jpg" width="148" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBJ2OT_dK3Jn-IB-VTDQIBofETOwA8MW7O7PG15SvFKJUW7XYXlD_jkb1afiGkDU9WaJJ2KmpB7nBA145eW4GmleV98pfNOmJYHffJELwFXdYY-CbVSaZCSMIxtmxID8HV9jZ9nrBX0NMR9f4YG2QsaN2UjI2pbT4RIDzlxDGZxZj2DA_bvKgkkMoP/s1600/IMG-20230302-WA0054.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBJ2OT_dK3Jn-IB-VTDQIBofETOwA8MW7O7PG15SvFKJUW7XYXlD_jkb1afiGkDU9WaJJ2KmpB7nBA145eW4GmleV98pfNOmJYHffJELwFXdYY-CbVSaZCSMIxtmxID8HV9jZ9nrBX0NMR9f4YG2QsaN2UjI2pbT4RIDzlxDGZxZj2DA_bvKgkkMoP/s320/IMG-20230302-WA0054.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipnjLimSIFXaxRnTTy499AFMuoAgpa8KL3mW59VhlHx-fqJN9kwE8WbAzprtie_y42l8dc4lzZ4jlMLh5IDp5U3vX2rnlf7vnW_xITORRrpJAOfRf7BQfEcZ21Aw5T63XDi5-gsP7pEEUAyytHwTNZTkoWItQnTZMbKMm4W26bm2MDE5etMrvwIcSO/s1600/IMG-20230302-WA0056.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipnjLimSIFXaxRnTTy499AFMuoAgpa8KL3mW59VhlHx-fqJN9kwE8WbAzprtie_y42l8dc4lzZ4jlMLh5IDp5U3vX2rnlf7vnW_xITORRrpJAOfRf7BQfEcZ21Aw5T63XDi5-gsP7pEEUAyytHwTNZTkoWItQnTZMbKMm4W26bm2MDE5etMrvwIcSO/s320/IMG-20230302-WA0056.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmo25obftGnhYBUlY410c2rEdpJUZTKyWgVRFQzM8Qu_HRY23mFJpos2xSRrBjZsIhlakx1Lin0aUEaOkoF1MhLZ3q43F28IyCuIaiimGNeVZ-NVDarIDH4o4EdOBLlbRlCfDFuaMrcAEnkMt3geLwoUCCVaFlLoMzI4DVQFr4JSu18e93eETcAiLB/s4624/20230302_205221.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2604" data-original-width="4624" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmo25obftGnhYBUlY410c2rEdpJUZTKyWgVRFQzM8Qu_HRY23mFJpos2xSRrBjZsIhlakx1Lin0aUEaOkoF1MhLZ3q43F28IyCuIaiimGNeVZ-NVDarIDH4o4EdOBLlbRlCfDFuaMrcAEnkMt3geLwoUCCVaFlLoMzI4DVQFr4JSu18e93eETcAiLB/s320/20230302_205221.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWDPXOK8iXK-AXVQRQ2TU-vQLOP_c3irAubTVsP5eOBuNjrLS2i9O8E1R6J2ugHOXgegzvNZ4TVfx8DfI1lljSb83yRRO6dTc83dkwB9k8_OMcYFYVZe3NS7FZQthI7phLR8OExdenTzN9Beyht8E0CvQFlyarbr3isixPkb0AHUYK4OyYJLK3QCHO/s4624/20230302_205228.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2604" data-original-width="4624" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWDPXOK8iXK-AXVQRQ2TU-vQLOP_c3irAubTVsP5eOBuNjrLS2i9O8E1R6J2ugHOXgegzvNZ4TVfx8DfI1lljSb83yRRO6dTc83dkwB9k8_OMcYFYVZe3NS7FZQthI7phLR8OExdenTzN9Beyht8E0CvQFlyarbr3isixPkb0AHUYK4OyYJLK3QCHO/s320/20230302_205228.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: left;">*******</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಮೈ ಮರೆತಿದ್ದ ಅಜ್ಜನನ್ನು ಅಲುಗಾಡಿಸಿ ಅಜ್ಜ ಅಜ್ಜ ಅಜ್ಜ್ಯೋ... ಏನ್ ಆಯ್ತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgosiFbkceAIXgcmoJDNozemKVxjyc34g7snozj6y5Dnz1y2B8m4FurcSt1hc40BbR4zycugKzma49s3EryrSdOXGwT9FQJ_QHdbh15S7kYZTFSDy5VMc1sJuqAn-A323UxFM4O6A-j5xTU8RChjSVoCRKAUbLQY2ynHT9M5iDKznLzLEKQ8ZCUdBb_/s425/71hWOMZ5OuL._SX425_.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="425" data-original-width="425" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgosiFbkceAIXgcmoJDNozemKVxjyc34g7snozj6y5Dnz1y2B8m4FurcSt1hc40BbR4zycugKzma49s3EryrSdOXGwT9FQJ_QHdbh15S7kYZTFSDy5VMc1sJuqAn-A323UxFM4O6A-j5xTU8RChjSVoCRKAUbLQY2ynHT9M5iDKznLzLEKQ8ZCUdBb_/s320/71hWOMZ5OuL._SX425_.jpg" width="320" /></a></div><br />ಏನಪ್ಪಾ ಶ್ರೀ ಇದು.. ದೃಶ್ಯ ತೋರಿಸುತ್ತೀನಿ ಅಂತ ಬ್ರಹ್ಮಾಂಡವನ್ನೇ ತೋರಿಸಿದೆ.. ನೋಡಪ್ಪ ಇದರ ತಾತ್ಪರ್ಯ ಇಷ್ಟೇ.. ಮುರುಳಿಯನ್ನು ಊದಿದಾಗ ಆಕಳು, ದನ.. ಕರುಗಳು ಬರುತ್ತವೆ.. ಮುರುಳಿಯನ್ನು ಓದಿದಾಗ ಶಾಂತಿ ನೆಮ್ಮದಿ ಸಂತೋಷಗಳು ಮನದೊಳಗೆ ಬರುತ್ತವೆ.. ಜಗತ್ತು ಒಂದು ಕನ್ನಡಿಯಿದ್ದ ಹಾಗೆ.. ನಗುತ್ತಾ ನೋಡು.. ಪ್ರತಿಬಿಂಬ ಕೂಡ ನಗುತ್ತಿರುತ್ತದೆ.. ಬದುಕು ಒಂದು ತಕ್ಕಡಿ.. ಒಂದು ಕಡೆ ನೀನು ಕೂತಿರುವೆ. ಇನ್ನೊಂದು ಕಡೆ ನೀ ಸಂಪಾದಿಸಿದ ಆಸ್ತಿ ಅರ್ಥಾತ್ ನಿನ್ನನ್ನು ಇಷ್ಟಪಡುವ ಮಂದಿ ಇರುತ್ತಾರೆ.. ಯಾವಾಗ ಅದು ಸಮಬಲವಾಗುತ್ತದೆಯೋ ಆಗ ಬದುಕು ಪ್ರೀತಿ ಸ್ನೇಹಗಳ ಸಂಗಮ.. ಕಲೆಗಳು ಏರುತ್ತಾ ಹೋದ ಹಾಗೆ ಹೇಗೆ ಚಿತ್ರ ಸುಂದರವಾಗುತ್ತದೆಯೋ ಹಾಗೆ ಸ್ನೇಹದ ಮಮತೆಯ ನಿನ್ನನ್ನು ಬಂದಿಸಿದಷ್ಟು ನೀನು ಇನ್ನಷ್ಟು ನೆಮ್ಮದಿ ಕಾಣುತ್ತೀಯೆ... ಮುರುಳಿಯಲ್ಲಿ ಅನೇಕಾನೇಕ ರಂಧ್ರಗಳಿರುತ್ತವೆ.. ಅದು ಮುರುಳಿಯನ್ನು ಇನ್ನಷ್ಟು ಸುಂದರ ಮಾಡುವುದಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ.. ನಾದವನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸುತ್ತದೆ.. ಬದುಕಲ್ಲಿ ಏರಿಳಿತ ಸಹಜ.. ಅವು ಮುರುಳಿ ಅರ್ಥಾತ್ ಕೊಳಲಿನಲ್ಲಿರುವ ರಂಧ್ರಗಳ ಹಾಗೆ ಬದುಕಿನಲ್ಲಿ ಹಿತವಾದ ಸಂಗೀತವನ್ನು ತುಂಬುತ್ತದೆ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಅಜ್ಜ ಸೂಪರ್ ಸೂಪರ್.. ಅದಕ್ಕೆ ನಿನ್ನನ್ನು ಅಜ್ಜ ಅನ್ನುವುದು.. ಓ ಕ್ಷಮಿಸಿ ಏಕವಚನ ಬಂದುಬಿಟ್ಟಿತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಹೇ ಶ್ರೀ ಪ್ರೀತಿಯಿದ್ದ ಕಡೆ ಏಕವಚನವೇ ಸರಿ.. ನಿನಗೆ ಶುಭವಾಗಲಿ ಹಾಗೆ ಸುವರ್ಣ ಸಂಭ್ರಮದ ವರ್ಷದಲ್ಲಿ ಹರ್ಷ ಸದಾ ನಿನದಾಗಲಿ.. ನಿನಗೆ ಮತ್ತು ನಿನ್ನ ಸೀಮೆಯಿಲ್ಲದ ಸೀಮೆಗೆ ಶೀತಲವಾದ ಐಶ್ವರ್ಯಕ್ಕೆ ಶುಭವಾಗಲಿ.. ಮತ್ತೆ ನನ್ನ ನೆನಪು ಮತ್ತು ಆಶೀರ್ವಾದ ಸದಾ ಇರಲಿ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಈ ಸಂಭ್ರಮದಲ್ಲಿ ದೂರದಿಂದ ಬಂದಿದ್ದ ನಿನ್ನ ಆತ್ಮೀಯ ಗೆಳೆಯರು ಶಶಿ, ವೆಂಕಿ ತಂದಿದ್ದ ಕೇಕು ನಿನಗಾಗಿ ಕಾಯುತ್ತಿದೆ. ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು ತಿಂದು ಸಂಭ್ರಮಿಸು.. ಅವರು ಮಾಡಬೇಕಿಂದಿದ್ದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಆಗಲಿಲ್ಲವಾದರೂ.. ನಿನ್ನ ಸುವರ್ಣ ಸಂಭ್ರಮ ಇಷ್ಟು ಭರ್ಜರಿಯಾಗಿ ನೆಡೆದದ್ದು ಅವರಿಗೂ ಸಂತೋಷ ತಂದಿದೆ.. ಅವರಿಗೂ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆಗಳು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOImGAhu67oY7HveUk4J97qL93nijsef93lapWLwCEdjRYkfNsjBtBg7pf_wndzOUeuYaNkbnSt8w5ARalw7iwwUlGOJX_EqoWE5V33WFi0t8EwCLfaCp_6xg5As3SzOevms2kr-wC89nU68PM6zeMlrNindDZXAaE3ETTQya3M8WQVafn5wr_IAu0/s2576/20230302_233242.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1160" data-original-width="2576" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOImGAhu67oY7HveUk4J97qL93nijsef93lapWLwCEdjRYkfNsjBtBg7pf_wndzOUeuYaNkbnSt8w5ARalw7iwwUlGOJX_EqoWE5V33WFi0t8EwCLfaCp_6xg5As3SzOevms2kr-wC89nU68PM6zeMlrNindDZXAaE3ETTQya3M8WQVafn5wr_IAu0/s320/20230302_233242.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಧನ್ಯವಾದಗಳು ಅಜ್ಜ.. ನನ್ನ ಬದುಕಿನ ಮುಖ್ಯ ವರ್ಷಗಳನ್ನು ಜೊತೆ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಕಳೆದಿದ್ದೇವೆ.. ಅಂದು ಇದ್ದ ಸ್ನೇಹ ಇಂದಿಗೂ ಎಂದಿಗೂ ಚಿರವಾಗಿ ಸದಾ ಇರುತ್ತದೆ.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">*****</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಸಾಮಾಜಿಕ ಜಾಲತಾಣದಲ್ಲಿ ಶುಭಾಶಯಗಳ ಮಹಾ ಪೂರಾ.. ಐವತ್ತನೆಯ ಸಂಭ್ರಮಾಚರಣೆ ಅರಿವಿಲ್ಲದೆ ತುಸು ದೊಡ್ಡದಾಗಿಯೇ ನೆರವೇರಲು ಯೋಜನೆ ಹೆಣೆದ ನನ್ನ ಮನೋನಾಯಕಿ ಸೀಮು ಅದ್ಭುತ ಗೆಳತಿಯಾಗಿ ನನ್ನ ಮಗಳು ಶೀತಲ್.. ದೂರ್ ಗಗನ್ ಕಿ ಚಾವೋ ಮೇ ಇಂದ ಐಶ್ವರ್ಯ.. ಹೆಣ್ಣು ಕೊಟ್ಟು ಕಣ್ಣು ಕೊಟ್ಟ ಅತ್ತೆ ಮಾವ.. ಮಾಯೆಯನ್ನು ಗೆದ್ದ ಅಜಿತ.. ನನ್ನ ಪ್ರೀತಿಯ ಕುಟುಂಬದ ಅಕ್ಕ, ಅಣ್ಣಅತ್ತಿಗೆ ತಮ್ಮ.. ಬಂಧುಗಳು.. ಜೊತೆಗೆ ನನ್ನ ಶಾಲಾದಿನಗಳ ಸಹಪಾಠಿಗಳು ಶಶಿ, ಜೆಎಂ, ಲೋಕಿ, ಪ್ರತಿಭಾಕ್ಕಯ್ಯ, ಸೌಮ್ಯ, ಸಮತಾ.. ಇವರ ಜೊತೆ ಸುಧಾ, ನಂದಿನಿ, ಶೋಭನ್ ಬಾಬು, ಸತೀಶ, ಪ್ರಕಾಶ.. ಹಾಗೂ ನನ್ನ ಕಾಲೇಜಿನ ಗೆಳೆಯರು, ಸಹೋದ್ಯೋಗಿಗಳು... ಇವರೆಲ್ಲರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ತಾಯಿ, ಅಕ್ಕ, ತಂಗಿ, ಗೆಳತೀ ಹೀಗೆ ಯಾವುದೇ ಬಂಧದಲ್ಲೂ ಸಿಗದ ಸಾಕ್ಷತ್ ದೇವಿ ರೂಪ ಸತೀಶ್... ಶ್ರೀ ನಿಮ್ಮ ಬರವಣಿಗೆಯ ಅಭಿಮಾನಿ ನಾನು.. ಎಂದು ಬದುಕಿನ ಪ್ರತಿಹಂತದಲ್ಲೂ ಇರುವ ಕೊಟ್ಟ ದೇವರು ವರ ನಿವೇದಿತಾ ಚಿರಂತನ್.... ಸುಮಾರು ಇಪ್ಪತ್ತೈದು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಬದುಕಿನ ಪ್ರತಿ ಹಂತದಲ್ಲೂ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ತುಂಬಿರುವ ನನ್ನ ಮುದ್ದು ತಂಗಿ ಗೀತಾ ಕೃಷ್ಣನ್.... ಜನುಮದಿನದಂದು ದೂರದೂರಿನಿಂದ ಕರೆ ಮಾಡಿ ಹರಸಿದ ಅಜಾದ್ ಸರ್, ಬಾಲೂ ಸರ್.. ಇಲ್ಲೇ ಇರುವ ಬದರಿ ಸರ್.. ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಪ್ರೀತಿಯ ಸ್ನೇಹಿತರು, ತಂಗಿಯರು ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಹೇಳೋದು ಒಂದೇ ಮಾತು.. </div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><b>ಎಂದರೋ ಮಹಾನುಭಾವುಲು ಅಂದರೀಕಿ ವಂದನಮೂ... </b></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಇಷ್ಟೆಲ್ಲಾ ಸರಿ.. ಇನ್ನೊಬ್ಬರು ಇದ್ದಾರೆ.. ನನ್ನ ಮನವನ್ನು ಅರ್ಥ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವುದಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ.. ಹೆಜ್ಜೆಗೆ ಹೆಜ್ಜೆ ಸೇರಿಸುವ.. ಹಾಡಿಗೆ ಹಾಡು ಕೂಡಿಸುವ.. ಹೃದಯದ ಬಡಿತಕ್ಕೆ ತಾಳ ಸೇರಿಸುವ.. ನೀವು ಹೇಳೋದೇ ಬೇಡ .. ನಾ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ ಎಂದು ಹೇಳುವುದಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ.. ಅಂದುಕೊಂಡದ್ದಕ್ಕಿಂತ ಒಂದು ಕೈ ಮೇಲೆ ಮಾಡಿ ತೋರಿಸುವ ಭಗವಂತ ನೀಡಿರುವ ಅದ್ಭುತ ಗೆಳೆಯ ನೀವು ಎನ್ನುತ್ತಾ ಮನದಲ್ಲಿ ಮನೆಮಾಡಿರುವ ನನ್ನ ಪ್ರೀತಿಯ ಸೀಮು ಈ ಸುವರ್ಣ ವರ್ಷವನ್ನು ಇನ್ನಷ್ಟು ಹೊಳಪಿನ ಸಂಭ್ರವಾಗಿ ಮಾಡಿದ್ದಾಳೆ.. ಅವಳಿಗೆ ಸಹಸ್ರ ಪ್ರಣಾಮ್ ದಂಡವತ್ !!!</div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-51936825783738309782023-03-17T07:18:00.002+05:302023-03-17T07:18:40.202+05:30ಕಗ್ಗಂಟಿನ ಕರದಂಟು..ಡಿವಿಜಿ ಅಜ್ಜ <p> ಬ್ಯುಗಲ್ ರಾಕ್ ಅರ್ಥಾತ್ ಕಹಳೆ ಬಂಡೆಯ ಹತ್ತಿರ ಕೂತಿದ್ದೆ.. ಡಿವಿಜಿ ಅಜ್ಜ ಒಂದು ಛತ್ರಿಯ ಕೆಳಗೆ ಬಂಗಾರದಂತಹ ರವಿ ಕಿರಣಗಳನ್ನು ಆಸ್ವಾದಿಸುತ್ತಾ ಕುಳಿತಿದ್ದರು.. ಸ್ವಲ್ಪ ಹೊತ್ತಿನ ಮುಂಚೆ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿ ಭವನದ ಘಮ ಘಮ ಮಸಾಲೆ ದೋಸೆಯ ಸ್ವಾಧ ಇನ್ನೂ ನಾಲಿಗೆಯ ಮೇಲೆ ಕುಣಿಯುತಿತ್ತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRRfwuokJYuQCKGSQUawUg9Y1RP7IZRXDEwZMAd4RigleGKhdyG2z92nvZi2xGfhT3gywXg1Gx0F3uHpccBHK5n-jA7nYyRKsuBnetgZ00fDufRNR2qivCj5HYE0NnlkjIwpCIqC_7Cn1yu5X4KI_bLGvtpYiPSzBAKMIjKmeE1Tqj4YQtkwu3zxbO/s750/DVG.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="750" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRRfwuokJYuQCKGSQUawUg9Y1RP7IZRXDEwZMAd4RigleGKhdyG2z92nvZi2xGfhT3gywXg1Gx0F3uHpccBHK5n-jA7nYyRKsuBnetgZ00fDufRNR2qivCj5HYE0NnlkjIwpCIqC_7Cn1yu5X4KI_bLGvtpYiPSzBAKMIjKmeE1Tqj4YQtkwu3zxbO/s320/DVG.jpg" width="320" /></a></div><br /><p>ಕ್ಷಣ ಕ್ಷಣಕ್ಕೂ ಕಹಳೆ ಬಂಡೆಯ ದ್ವಾರದತ್ತ ಕಣ್ಣು ಹಾಯಿಸುತ್ತಿದ್ದರು. ಯಾರದೋ ಬರುವಿಕೆಯ ನಿರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿದ್ದರು.. </p><p>ಅನತಿ ಕ್ಷಣ.. ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ... ನಗುಮೊಗದ ಉದ್ದ ನಾಮದವರೊಬ್ಬರು.. ಅರೆ ಇವರು ನಮ್ಮವರು ಅಪ್ಪ ಅಂದರೆ ಹೀಗಿರಬೇಕು ಎನಿಸುವರೊಬ್ಬರು.. ನಾ ಬದುಕಿ ಅಭಿಮಾನದಿಂದ ಎನ್ನುವರೊಬ್ಬರು ಬಂದರು.. ಆಗ ನೆಡದದ್ದೆ ಈ ಸಂಭಾಷಣೆ.. </p><p>ಅಲ್ರಪ್ಪ.. ಇವ ಮತ್ತೆ ನಮ್ಮನ್ನೆಲ್ಲ ಅಕ್ಷರಗಳಲ್ಲಿ ಬಂದಿಸೋಕೆ ಹೊರಟಿದ್ದಾನೆ.. ನನ್ನ ಬಗ್ಗೆ ಹೇಳಿ ವರ್ಷಗಳೇ ಆಯ್ತು.. ಅಲ್ಲಿಯೇ ಅದು ಕುಂಟುತ್ತಿದೆ.. ಒಂದೆರಡು ಭಾಗಗಳು ಬಂದವು.. ನಂತರ ಸದ್ದಿಲ್ಲ.. ಈಗ ಮತ್ತೆ ಸಾಹಸ ಅನ್ನುತ್ತಿದ್ದಾನೆ.. ಎನ್ರಪ್ಪ ಮಾಡೋದು.. ಅಂದ ಹಾಗೆ ಅಜ್ಜ ನಿಮಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQC8sOLPQtYKimKLwcpalEidLnRxCOMJt2AMusq7U7Z-1bo3dmFxmk5mG5bQEJjpyINiOmcnOqhQU0rthG_yVBg9gQQ4olui613OrSxQRntRsIGIPYALy6DTBTB9XiIpRUaIAamxskinpa-phkkhVfqFN-2XdZP2R2M9E7asu7xsWsbw63t3Qd86WP/s720/balanna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="661" data-original-width="720" height="294" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQC8sOLPQtYKimKLwcpalEidLnRxCOMJt2AMusq7U7Z-1bo3dmFxmk5mG5bQEJjpyINiOmcnOqhQU0rthG_yVBg9gQQ4olui613OrSxQRntRsIGIPYALy6DTBTB9XiIpRUaIAamxskinpa-phkkhVfqFN-2XdZP2R2M9E7asu7xsWsbw63t3Qd86WP/s320/balanna.jpg" width="320" /></a></div><br /><p>ನೋಡಿ ಅವ ಮಾಡೋದು ಮಾಡಲಿ.. ನಮ್ಮ ಆಶೀರ್ವಾದ ಅವನ ಮೇಲೆ ಇರಲಿ ಅಷ್ಟೇ.. ನನ್ನ ಬಗ್ಗೆ ಅಂತಲೂ ಹೇಳಿದ್ದಾನೆ ಆದರೆ ಶುರು ಮಾಡಿಯೇ ಇಲ್ಲ... ಆದರೆ ನಂಬಿಕೆಯೇ ದೇವರು.. ಕಾಯೋಣ ನಾವೆಲ್ಲಾ ಅವನೊಳಗೆ ಅವನ ಬರವಣಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಬಂದೆ ಬರುತ್ತೇವೆ.. ಡಿವಿಜಿ ಅಜ್ಜ ನಿಮಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMysbCAvK_HQ2ero-btiUOZH1KNEyTpyuc-bo-N6RHro3TIeRFgHadTqMNGQXrF8dk0MVItqmCQ7HTKf73XWtBI6LUyOecu70MpvUx5kZnsizb3cfQG_YI72Lfa45zItPhDO0Xs_PuTzvElCMsQhIMSzoCQHjYdDJ04RAw15KqxEniAB9jq0BORZdI/s600/Ashwath.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="479" data-original-width="600" height="255" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMysbCAvK_HQ2ero-btiUOZH1KNEyTpyuc-bo-N6RHro3TIeRFgHadTqMNGQXrF8dk0MVItqmCQ7HTKf73XWtBI6LUyOecu70MpvUx5kZnsizb3cfQG_YI72Lfa45zItPhDO0Xs_PuTzvElCMsQhIMSzoCQHjYdDJ04RAw15KqxEniAB9jq0BORZdI/s320/Ashwath.jpeg" width="320" /></a></div><br /><p>ಅಭಿಮಾನಿ ದೇವರುಗಳಿಗೆ ನಮಸ್ಕಾರ.. ಎಲ್ಲರೂ ಕ್ಷೇಮವೇ.. ಯೋಚಿಸಬೇಡಿ.. ಅವನಿಗೆ ಐವತ್ತು ಆಯಿತು.. ಆದರೆ ನನ್ನ ಬಗ್ಗೆ ನಲವತ್ತೈದರಲ್ಲಿಯೇ ಅಟಕಾಯಿಸಿಕೊಂಡು ಕೊಂಡು ಕೂತಿದ್ದಾನೆ.. ಆದರೆ ಎಲ್ಲರನ್ನು ಸಲಹುವ ಭಗವಂತ ಭಗವಂತ ಇದ್ದ ಹಾಗೆ.. ನಮ್ಮೆಲ್ಲರ ಸಿನಿಬದುಕು ಅವನ ಅಕ್ಷರಗಳಲ್ಲಿ ಬಂದೆ ಬರುತ್ತದೆ .. ತಲ್ಲಣಿಸದಿರು ಕಂಡ್ಯ ತಾಳು ಮನವೇ.. ಎಲ್ಲರನು ಸಲಹುವನು ಇದಕೆ ಸಂಶಯವಿಲ್ಲ ಅಂತ ಕನಕದಾಸರು ಹೇಳಿಲ್ಲವೇ... ಶ್ರೀ ಗುಂಡಪ್ಪನವರಿಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLUZNPcSh-ac8amFO8TOjBGGdCR4x3ce_Ykax0tLhyxSd3YadVSVvs8cZzbsBa4a-GUX7iQh5Fw0aqI81T2lFDPouZ-m6Gv5UaqVFR4FC9zAWIXGWtM3VdWx4A9DzYMyZyaUax-kpx4T4xd2tYjBVAleCEgMHSJ7LijzGFec5tbaAgOL6bo1C9X3LH/s708/dr-rajkumar.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="531" data-original-width="708" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLUZNPcSh-ac8amFO8TOjBGGdCR4x3ce_Ykax0tLhyxSd3YadVSVvs8cZzbsBa4a-GUX7iQh5Fw0aqI81T2lFDPouZ-m6Gv5UaqVFR4FC9zAWIXGWtM3VdWx4A9DzYMyZyaUax-kpx4T4xd2tYjBVAleCEgMHSJ7LijzGFec5tbaAgOL6bo1C9X3LH/s320/dr-rajkumar.jpg" width="320" /></a></div><p>ಎಲ್ಲರಿಗೂ ನಮಸ್ಕಾರ.. ಅಜ್ಜ ಇಲ್ಲಿಯೇ ಇದ್ದಾರೆ ಅಜ್ಜ ನಮಸ್ಕಾರ.. ನಿಮ್ಮ ಜನುಮದಿನಕ್ಕೆ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. ಅಜ್ಜ ನಿಮ್ಮಿಂದ ನನಗೆ ಈ ಲೋಕದಲ್ಲಿ ಒಂದು ಹೆಸರಾಯಿತು.. ಅಂದುಕೊಂಡಿದ್ದ ಮುಗಿಸಿದೆ ಎನ್ನುವ ತೃಪ್ತಿ ನನ್ನದು.. ಯುಗಯುಗಕ್ಕೂ ಸಲ್ಲುವ ನಿಮ್ಮ ಬೆಲೆಕಟ್ಟಲಾಗದ ಅಕ್ಷರಗಳನ್ನು ಉಪಯೋಗಿಸಿಕೊಂಡು ಅದಕ್ಕೊಂದು ಚೌಕಟ್ಟು ಹಾಕಿದೆ ಎನ್ನುವ ನಂಬಿಕೆ ನನ್ನದು.. ನನ್ನ ಪ್ರೀತಿಯ ಹುಡುಗ ಇವನು.. ಖಂಡಿತ ಏನೋ ಮಾಡೋಕೆ ಹೊರಟಿದ್ದಾನೆ.. ನನ್ನ ಸತತ ನಾಲ್ಕು ಜನುಮದಿನಗಳಿಗೆ ನಿಮ್ಮನ್ನು ಅಕ್ಷರ ರೂಪದಲ್ಲಿ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಬಂದು ಆಶೀರ್ವಾದ ಕೊಡಿಸಿದ ಹುಡುಗ ಇವನು.. ಇವನ ಪ್ರಯತ್ನಕ್ಕೆ ನಿಮ್ಮ ಆಶೀರ್ವಾದ ಇರಲಿ ಅಜ್ಜ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKIycKdYYltDLcKzITb9ayqelVIUAIhUKoYEgoLWK8vB3IeOB0XUno7v8axJ8psBeACMkIn7u4bZZrfU_UXHomzvKCcF74YW7dmU_0jGaznzG-mVh6hk5gT5ifEsJMyfTInYTzKwfkRmhlgaDlYcahPSHSZmciTJwWC4lipUbcDBWh2DPg7kNA8KQe/s218/Tirumali%20Ravi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="197" data-original-width="218" height="197" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKIycKdYYltDLcKzITb9ayqelVIUAIhUKoYEgoLWK8vB3IeOB0XUno7v8axJ8psBeACMkIn7u4bZZrfU_UXHomzvKCcF74YW7dmU_0jGaznzG-mVh6hk5gT5ifEsJMyfTInYTzKwfkRmhlgaDlYcahPSHSZmciTJwWC4lipUbcDBWh2DPg7kNA8KQe/s1600/Tirumali%20Ravi.jpg" width="218" /></a></div><p>ಅಲ್ಲಿಯ ತನಕ ಸುಮ್ಮನೆ ಎಲ್ಲರ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳುತಿದ್ದ ಅಜ್ಜ.. ಮೆಲ್ಲನೆ ನಕ್ಕು.. ಇಳಿಯುತ್ತಿದ್ದ ಕನ್ನಡಕವನ್ನು ಸರಿಮಾಡಿಕೊಂಡು.. ಬಾಲಣ್ಣ (ಅಭಿಮಾನ್ ಸ್ಟುಡಿಯೋದ ಬಾಲಕೃಷ್ಣ), ರಾಜಣ್ಣ (ಕರುನಾಡಿನ ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಶ್ವೇತಾ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ), ಅಶ್ವಥ್ (ಅಪ್ಪ ಅಂದರೆ ಹೀಗಿರಬೇಕು ಎಂದು ಬೆಳ್ಳಿ ಪರದೆಯ ಮೇಲೆ ತೋರಿಸಿದ ಅಶ್ವಥ್), ಮಗು ರವಿ (ಕಗ್ಗ ದ ರಸಧಾರೆ ಹರಿಸಿದ ರವಿ ತಿರುಮಲೈ ನಾಮಧಾರಿಯಾಗಿ) ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಶುಭ ಆಶೀರ್ವಾದಗಳು.. ನಿಮ್ಮ ಅಭಿಮಾನ.. ನಿಮ್ಮ ಹೆಮ್ಮೆ.. ನಿಮ್ಮ ಆತ್ಮೀಯತೆ..ನಿಮ್ಮ ಪ್ರೀತಿ ನನ್ನನ್ನು ಈ ಲೋಕದಲ್ಲಿ ಜೀವಂತವಾಗಿರಿಸಿದೆ.. ಆಗಲಿ ನೀವೆಲ್ಲ ಹೇಳಿದ ಹಾಗೆ ನನ್ನ ಆಶೀರ್ವಾದಗಳು ಇದ್ದೆ ಇರುತ್ತವೆ.. ಈ ಹುಡುಗನಿಗೆ ಶುಭಕೋರೋಣ.. ಹಾಗೆಯೇ ನಿಮ್ಮೆಲ್ಲರ ಶುಭಾಶಯಗಳು ನನ್ನ ಸ್ವರ್ಗದ ಬದುಕಿಗೆ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ಕೊಡುತ್ತಿದೆ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSAQpU0DYZaamea2eRzWpHXoBZESPfMfujzyubF9fJw-HZXoFPdeedBKFtOFPwIKh8bYR5q-s34UIcXoqgiTtpm4ieV1Dci6thdaf-Rn-HqFYfSlseoFyWeGvq8LqsKHEWG35jY8vsBd5rwOq34-p3nhkYK3QO5qhGS_GMdLfX9zJ0iXhkRuQl90pi/s243/dvg1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="243" data-original-width="200" height="243" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSAQpU0DYZaamea2eRzWpHXoBZESPfMfujzyubF9fJw-HZXoFPdeedBKFtOFPwIKh8bYR5q-s34UIcXoqgiTtpm4ieV1Dci6thdaf-Rn-HqFYfSlseoFyWeGvq8LqsKHEWG35jY8vsBd5rwOq34-p3nhkYK3QO5qhGS_GMdLfX9zJ0iXhkRuQl90pi/s1600/dvg1.jpg" width="200" /></a></div><br /><p>ಅಂದ ಹಾಗೆ ಶ್ರೀ ನಿನ್ನ ಯೋಜನೆ ಏನು.. ಇವರೆಲ್ಲರೂ ನಿನ್ನ ಮೇಲಿನ ನಂಬಿಕೆಯನ್ನು ವಿಶ್ವಾಸವನ್ನು ತಮ್ಮ ಮಾತುಗಳಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದ್ದಾರೆ.. ನೀ ಏನು ಮಾಡೋಕೆ ಹೊರಟಿದ್ದೀಯ.. ಅದನ್ನು ಕತೆ ಮಾಡದೆ ಚುಟುಕಾಗಿ ಹೇಳುತ್ತೀಯಾ.. ಗಾಂಧಿ ಸುಬ್ಬಮ್ಮನ ಅಂಗಡಿಯ ಕುರುಕುಲು.. ಆಂಬೊಡೆ .. ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಬೇಕು.. ಪೊಟ್ಟಣ ಕಟ್ಟಿಯಾಗಿದೆ ಅಂತ ಆ ಅಂಗಡಿಯ ಹುಡುಗ ಕೂಗಿ ಹೇಳಿ ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ.. ಬೇಗ ಶುರು ಮಾಡು.. </p><p>ಅಜ್ಜ ನಿಮಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. ನನ್ನೊಳಗೆ ನನ್ನ ಅಪ್ಪ ಕೂತು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ ಅದನ್ನು ಬರೆಯೋದಷ್ಟೇ ನನ್ನ ಕೆಲಸ.. ಈ ಮಹನೀಯರೆಲ್ಲ ನನ್ನ ಮೇಲಿನ ನಂಬಿಕೆಯನ್ನು ತಮ್ಮ ಮಾತುಗಳಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದ್ದಾರೆ.. ಅದನ್ನು ನಿಭಾಯಿಸೋದಷ್ಟೇ ಕೆಲಸ.. ಬರಹ ನಾಲ್ಕು ಮಂದಿಗೆ ಇಷ್ಟವಾಗಿದೆ ಅಂದರೆ ಆದರೆ ಶ್ರೇಯಸ್ಸು ನನ್ನ ಜನುಮದಾತನಿಗೆ.. </p><p>ಇರಲಿ ಅಜ್ಜ ನಿಮ್ಮ ಪ್ರಶ್ನೆಗೆ ಉತ್ತರ.. ನಿಮ್ಮ ಕಗ್ಗಗಳನ್ನು ಜನಮಾನಸಕ್ಕೆ ತಲುಪಿಸಿದ ಖ್ಯಾತಿ ಅನೇಕರಿಗೆ.. ಆದರೆ ನನಗೆ ಪರಿಚಯವಿರುವ ಒಂದಿಬ್ಬರ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಪ್ರಯತ್ನ ನನ್ನನ್ನು ಈ ಒಂದು ಸಾಹಸಕ್ಕೆ ಕೈಹಾಕುವಂತೆ ಪ್ರೇರೇಪಿಸಿದೆ.. ನಿಮ್ಮ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಕಗ್ಗಗಳ ಲಹರಿಯನ್ನು ನನ್ನಿಷ್ಟದ ಸಿನೆಮಾದೃಶ್ಯಗಳಿಗೆ ಹೊಂದಿಸಿ.. <b>ನಿಮ್ಮ ಕಗ್ಗದ ಹೂರಣವನ್ನು ಸಿನಿಮಾ ದೃಶ್ಯಗಳಲ್ಲಿ, ಹಾಡುಗಳಲ್ಲಿ,, ಸಾಹಸಗಳಲ್ಲಿ.. ಹೊಂದಿಕೊಂಡಿಕೊಂಡಿರುವ ಬಗ್ಗೆ ನನ್ನ ಅರಿವಿಗೆ ಬಂದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳುವ ಒಂದು ಪ್ರಯತ್ನ ಮಾಡಬೇಕು ಎನಿಸಿತು</b>.. ಅದಕ್ಕೆ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ಕಗ್ಗ ರಸಧಾರೆಯ ನನ್ನ ಗುರು ಸಮಾನರು ಹಾಗೂ ನಿಮ್ಮ ಪ್ರೀತಿಯ ಶ್ರೀ ರವಿ ತಿರುಮಲೈ ಸರ್.. ಮತ್ತೆ ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ವಿಡಿಯೋ ತುಣುಕು ಮಾಡಿ ಮೂರು ನಾಲ್ಕು ನಿಮಿಷಗಳ ಮಾತುಗಳಲ್ಲಿ ಕಗ್ಗದ ಮಾರ್ಗವನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತಿರುವ ನಟಿ, ಬರಹಗಾರ್ತಿಯಾಗಿರುವ ದೀಪ ರವಿಶಂಕರ್ ಮೇಡಂ.. ಅಷ್ಟೇ ಅಜ್ಜ ನನ್ನ ಆಸೆ.. ನಿಮ್ಮ ಆಶೀರ್ವಾದವಿರಲಿ.. </p><p>ಮಗು ಶ್ರೀ ಉತ್ತಮ ಯೋಚನೆ ಯೋಜನೆ.. ಆಗ ನನ್ನ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದನ್ನು ನಾಲ್ಕು ಸಾಲುಗಳಲ್ಲಿ ಗೀಚಿದ್ದೇ.... ಅಂದು ವಾಮನರೂಪದಲ್ಲಿದ್ದ ಆ ನನ್ನ ಚುಟುಕು ಬರಹಗಳು ಇಂದು ವಿರಾಟ್ ರೂಪ ಹೊಂದಿ ತ್ರಿವಿಕ್ರಮನ ಹಾಗೆ ನಿಂತಿರುವುದು ಸೋಜಿಗವೇ ಸರಿ.. ಖುಷಿಯ ವಿಚಾರವೆಂದರೆ.. ಅಂದು ಬರೆದ ಈ ಕಗ್ಗಗಳು ಮಂಕುತಿಮ್ಮನ ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಕೋಟ್ಯಂತರ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ದಾರಿ "ದೀಪ"ವಾಗಿದೆ., "ರವಿ"ಕಿರಣವಾಗಿದೆ ಎಂದು ತಿಳಿದು ಬಹಳ ಖುಷಿಯಾಗಿದೆ.. ಆಗಲಿ ನಿನ್ನ ಪ್ರಯತ್ನಕ್ಕೆ ಶುಭವಾಗಲಿ.. ಸರ್ವೇ ಜನ ಸಮಸ್ತ ಸುಖಿನೋಭವಂತು.. ನಾ ಹೊರಟೆ.. ಬಾಲಣ್ಣ, ರಾಜಣ್ಣ, ಅಶ್ವಥ್, ರವಿ ಹೋಗೋಣವೆ .. ನಮ್ಮ ಪುಷ್ಪಕ ವಿಮಾನದಲ್ಲಿ ಸುಬ್ಬಮ್ಮನ ಅಂಗಡಿಯ ತಿನಿಸುಗಳು ಸಿದ್ಧವಾಗಿವೆ.. ಶ್ರೀ ನಿನಗೆ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆಗಳು.. </p><p>ನಾ ತಲೆಬಾಗಿಸಿ ನಿಂತಿದ್ದೆ.. ಕಣ್ಣುಗಳು ಮಂಜಾಗಿದ್ದವು .. ಮನದಲ್ಲಿ </p><div style="text-align: left;"><b>ಜಗವ ನೋಡಿ ಕಲಿಯೋ ಮನುಜ <br />ಜಗದಲ್ಲಿ ಇರದೇ ಇರುವುದು ಎಲ್ಲಿದೆಯೋ <br />ಜಗದಲ್ಲಿ ಜಾಗವ ಮಾಡಿಕೊಂಡು <br />ಕಲಿತು ಸಾರ್ಥಕ ಪಡಿಸಿಕೊ ಬದುಕನ್ನು ಮಂಕುತಿಮ್ಮ!!!</b></div><p>ಪುಷ್ಪಕ ವಿಮಾನ ಹಾರಲು ಶುರುಮಾಡಿತು.. ಹಾರುತ್ತ ಹಾರುತ್ತಾ ಗಗನದಲ್ಲಿ ಚುಕ್ಕೆಯಾಯಿತು.. !</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-71648699957027980102023-02-19T15:18:00.003+05:302023-02-19T15:47:36.075+05:30ಏನ್ ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದಾರೆ ಅವ್ರು... !!!!<p>ಏನ್ ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದಾರೆ ಅವ್ರು... !!!</p><p>ರಥಸಪ್ತಮಿ ಕಳೆದಿದ್ದರೂ.. ಶಿವರಾತ್ರಿಯ ಮಗ್ಗುಲಿಗೆ ಇದ್ದರೂ. ಚಳಿ ಇನ್ನೂ ಭುವಿಯನ್ನು ಬಿಡಲು ಹಠ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದ ಸಮಯ.. ನಡುರಾತ್ರಿ.. ಮರದ ಮರೆಯಿಂದ ಯಾರೋ ಪಿಸು ಮಾತಾಡಿದ ಹಾಗೆ... </p><p>ರಸ್ತೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ಮನೆಗಳೆಲ್ಲ ದೀಪ ಆರಿಸಿ ಆಗಲೇ ಎರಡನೇ ಜಾವದ ನಿದ್ದೆಯಲ್ಲಿದ್ದರು.. ನಾ ಸುಮ್ಮನೆ ನನಗೆ ವಹಿಸಿದ್ದ ಕೆಲಸವನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದೆ.. ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ನನ್ನ ಮನೋನಾಯಕಿ.. </p><p>ಸದ್ದು ಗದ್ದಲಕ್ಕೆ ಹೆದರದ ಜೀವ ನನ್ನದು.. ನನ್ನ ಪಾಡಿಗೆ ನನ್ನ ಕಾಯಕದಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿದ್ದೆ.. ಯಾಕೋ ಆ ಪಿಸುಮಾತುಗಳು ನನ್ನ ಮನಸ್ಸನ್ನು ಸೆಳೆಯಲು ಸಫಲವಾದವು.. ಅಲ್ಲಿ ಕೇಳಿಸಿದ ಸಂಭಾಷಣೆ ನಿಮಗಾಗಿ.. </p><p>*********</p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಅಲ್ಲಿ ಏನು ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದಾರೆ.. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ನನಗೂ ಗೊತ್ತಿಲ್ಲ ಅವನನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ ಬ್ರಹ್ಮನಿಗೆ ಅವನ ತಲೆಯಲ್ಲಿ ಬರುವ ಯೋಚನೆಗಳ ಅರಿವಿರೋದಿಲ್ಲ.. ನಾವು ಸುಮ್ಮನೆ ಆವ ಏನ್ ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದಾನೆ ..ಅವನು ಏನೇನು ಸಲಕರಣೆ, ಟೇಬಲ್, ಹತ್ತಿ, ದಾರ ಯಾವುದು ಬೇಕೋ ಅದನ್ನು ಅವನ ಬಳಿ ಇರುವಂತೆ ನೋಡಿಕೊಳ್ಳುವುದಷ್ಟೇ ನಮ್ಮ ಕೆಲಸ.. ಮತ್ತೆ ದೇವರನ್ನು ನಂಬಿರುವ ಅವನಿಗೆ ತಲೆ ಕೆಡದಂತೆ ನೋಡಿಕೊಳ್ಳುವುದು ನಮ್ಮ ಕಾಯಕವಷ್ಟೇ.. </p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಸರಿ ನೀವು ಹೇಳಿದಂತೆ ಆಗಲಿ.. ಆದರೆ ಅವ ತನ್ನ ಯೋಚನೆಗಳನ್ನು ಕಾರ್ಯರೂಪಕ್ಕೆ ತರುವ ತನಕ ಸಮಯ ಕಳೆಯಬೇಕು.. ಹೇಗೂ ನಾಳೆ ನಿಮ್ಮ ದಿನ ಅಲ್ಲವೇ.. ಯಾವುದಾದರೂ ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಕತೆ ಹೇಳಿ ಸಮಯ ಕಳೆಯುತ್ತದೆ.. ಮತ್ತೆ ನಮ್ಮಿಂದ ಅವನಿಗೆ ಸಹಾಯ ಮಾಡೋದಕ್ಕಿಂತ ಅವನನ್ನು ಅವನ ಪಾಡಿಗೆ ಬಿಟ್ಟಂಗೂ ಆಗುತ್ತದೆ... </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ: </b>ಒಂದೂರಿನಲ್ಲಿ ಒಂದು ಮಂಡಳಿ .. ಅಲ್ಲಿ ಗುರುಗಳು ಶಿಷ್ಯಕೋಟಿಗಳು.. ಸಮಾಜಸೇವೆ.. ಸಮಾಜದಿಂದ ಸೇವೆ.. ಸಮಾಜಕ್ಕೆ ಸೇವೆ ಈ ಮೂರು ಸಿದ್ಧಾಂತ ಹೊಂದಿದ್ದ ಮಂಡಳಿಯದು.. ಸೌಭಾಗ್ಯವೇ ತುಂಬಿ ತುಳುಕುತಿದ್ದ ಮಂಡಳಿಯದು.. ಸಮಾಜಕ್ಕೆ ಸಂದೇಶ ಕೊಡುವ ಸಲುವಾಗಿ ಅನೇಕಾನೇಕ ಸಮಾಜಮುಖಿ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳನ್ನು ಹಮ್ಮಿಕೊಂಡಿದ್ದರು.. (ಒಂದು ದೀರ್ಘ ಉಸಿರನ್ನು ಎಳೆದುಕೊಂಡು ಬಿಟ್ಟರು... ಹಣೆಯಲ್ಲಿ, ಮೈಮೇಲೆ ಹಚ್ಚಕೊಂಡಿದ್ದ ವಿಭೂತಿಯ ಗಾಳಿಯಲ್ಲಿ ತೇಲಿಹೋಗಿ ಶ್ವೇತಾ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿಯ ಮೇಲೆ ಆಶೀರ್ವಾದದ ಪೂರ್ವಕವಾಗಿ ಬಿದ್ದಿತು.. ಅದನ್ನು ಅವರು ಕಣ್ಣಿಗೆ ಒತ್ತಿಕೊಂಡು ಸಂತಸಪಟ್ಟರು.. )</p><p>ಮುಂದುವರೆಸುತ್ತಾ.. ಆ ಮಂಡಳಿ ಒಂದು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ರೂಪು ರೇಷೆಗಳನ್ನು ಸಿದ್ಧ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿತು.. ಅವರ ಉದ್ದೇಶ ತಮ್ಮ ಬಳಿ ಇದ್ದ ಜ್ಞಾನವನ್ನು ಸಮಾಜಕ್ಕೆ ಹಂಚುವುದು.. ಒಬ್ಬೊಬ್ಬರಿಗೆ ಹಂಚುತ್ತಾ ಹೋಗುವ ಬದಲು.. ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಮಾಡಿ ತಮ್ಮ ಇರುವಿಕೆಯನ್ನು ಆ ಪ್ರದೇಶಕ್ಕೆ ತಿಳಿಸುವುದು.. ಹಾಗೆ ತಮ್ಮ ಸಂದೇಶಗಳನ್ನು ಕರಪತ್ರಗಳ ಮೂಲಕ ಹಂಚುವುದು.. ಬಂದವರಿಗೆ ತಮ್ಮ ಮಂಡಳಿಯ ಉದ್ದೇಶಿತ ಪಠ್ಯಗಳನ್ನು ಹೇಳುವುದು.. ಕಡೆಯಲ್ಲಿ ತಮ್ಮ ಮಂಡಳಿಯ ರೂಪು ರೇಷೆಗಳು.. ಉಗಮವಾದ ತಾಣ, ಬೆಳೆದ ತಾಣ ಅದಕ್ಕೆ ಕಾರೀಣೀಕರ್ತರ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದಷ್ಟು ವಿವರ.. ಮತ್ತೆ ಪ್ರಸಾದ ವಿನಿಯೋಗ.. ತಮ್ಮ ಶಿಶ್ಯಕೋಟಿಗಳ ಉದರಕ್ಕೆ ಸ್ವಲ್ಪ ತಿಂಡಿ ತಿನಿಸು... ಇದು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ವಿವರವಾಗಿತ್ತು .. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXQoix8t2xyTCnGI8SwlSMXEeUJHutq6g3YzrEM4AAsiWwsSD7AnIbtnmQe5pzzF_YCBTByBhAlc4ANQ5kEPRfrtVkDT7VO6Q2bjkbv3xd4Nu1m9fBpGcufnYamaIEM1NjidnS0oe_3u4qNR-vSOJwOeC5o6r-KUyRD7ILcSINwv6AOjtvJEafVpnY/s1350/DSC_0035.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXQoix8t2xyTCnGI8SwlSMXEeUJHutq6g3YzrEM4AAsiWwsSD7AnIbtnmQe5pzzF_YCBTByBhAlc4ANQ5kEPRfrtVkDT7VO6Q2bjkbv3xd4Nu1m9fBpGcufnYamaIEM1NjidnS0oe_3u4qNR-vSOJwOeC5o6r-KUyRD7ILcSINwv6AOjtvJEafVpnY/s320/DSC_0035.JPG" width="213" /></a></div><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಆಹಾ ಪೀಠಿಕೆಯೇ ಎಷ್ಟು ಸೊಗಸಾಗಿದೆ.. ಪೂರ್ತಿ ಕೇಳುವ ಹಂಬಲ ನನ್ನದು ಮುಂದಕ್ಕೆ ಹೇಳಿ.. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ಅಲ್ಲಿ ನೋಡು ಅಸ್ತಿಪಂಜರದಂತೆ ತನ್ನ ತಲೆಯಲ್ಲಿರುವ ಆಲೋಚನೆಯನ್ನು ನನ್ನ ಜಟೆಯಿಂದ ಬರುವ ಗಂಗೆಯಂತೆ ಹರಿಯುತ್ತಿದೆ.. ಇರಲಿ ಅವನಿಗೆ ಶುಭಕೋರುತ್ತಾ ಮುಂದೆ ಈ ಕತೆಯ ಬಗ್ಗೆ ಹೇಳುತ್ತೇನೆ.. </p><p>ಮಂಡಳಿಯ ಶಿಷ್ಯಕೋಟಿಗಳು ತಮ್ಮ ಪರಿಶ್ರಮ ತುಂಬಿಸಿ.. ಒಂದುವೇದಿಕೆ ಸಿದ್ಧ ಮಾಡಿತ್ತು.. ಅಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕಡೆ ನಿರಾಕಾರ ಶಿವನನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಿ.. ಅದಕ್ಕೆ ಬೇಕಾದ ಟಬೇಲ್, ಹೂವು, ಅಲಂಕಾರ.. ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಎರಡು ಟೇಬಲನ್ನು ಒಂದರ ಮೇಲೆ ಒಂದು ಇರಿಸಿದ್ದು ಅದರ ಮೇಲೆ ಶಿವನನ್ನು ಕೂರಿಸಿದ್ದು ಇಷ್ಟವಾಯಿತು.. </p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಇದರ ಬಗ್ಗೆ ಕೊಂಚ ಹೇಳಿ ... </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ಯಾವುದರ ಬಗ್ಗೆ?</p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಆ ಟೇಬಲ್ಲಿನ ಬಗ್ಗೆ.. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ದೇಹ, ಆತ್ಮ ಎಂಬ ಎರಡು ಮಜಲಿನ ಹಾಗೆ ಒಂದು ದೊಡ್ಡ ಟೇಬಲ್ ಅದರ ಮೇಲೆ ಚಿಕ್ಕ ಟೇಬಲ್.. ಅಂದರೆ ದೊಡ್ಡ ಟೇಬಲ್ ದೇಹವಾದರೆ.. ಚಿಕ್ಕ ಟೇಬಲ್ ಆತ್ಮ.. ಅದರ ಮೇಲೆ ಪರಮಾತ್ಮನಾದ ನಾನು ವಾಹ್ ಸೂಪರ್ ಸೂಪರ್.. ಹೀಗಿರಬೇಕು ಯೋಚನೆಗಳು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-_QNJs3TvEPTpRXjEOiEJGaolN6Cp-aITy1QYSKYXIJSjjIGsvCRKl14eX0j63g8OvVeuNFkyswXS2IFj0CUH1xDbGAg3yNIm6Rquy0X3vwB518A_CUZYBoeljzT0RQ71isxIqYVrpY2ml7Zaesl-CQZVrw8eQ4TbUqDVCUZmxAMlPFAeZu7YKtCW/s4624/20230218_024350.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="3468" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-_QNJs3TvEPTpRXjEOiEJGaolN6Cp-aITy1QYSKYXIJSjjIGsvCRKl14eX0j63g8OvVeuNFkyswXS2IFj0CUH1xDbGAg3yNIm6Rquy0X3vwB518A_CUZYBoeljzT0RQ71isxIqYVrpY2ml7Zaesl-CQZVrw8eQ4TbUqDVCUZmxAMlPFAeZu7YKtCW/s320/20230218_024350.jpg" width="240" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p>ಆ ಸರಿ ಮುಂದುವರೆಯುತ್ತಾ.. ಹೂವಿನ ಅಲಂಕಾರ.. ಎಲೆಗಳನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಿ ಚಂದವಾಗಿ ಜೋಡಿಸಿದ ವಿನ್ಯಾಸ.. ತುಂಬಾ ತುಂಬಾ ಇಷ್ಟವಾಯಿತು.. ಅಲ್ಲಿಂದ ಮುಂದೆ.. ಬಂದ ಭಕ್ತಾದಿಗಳಿಗೆ.. ಶಿವನಿಗೆ ಪುಟ್ಟ ಪೂಜೆ ಸಲ್ಲಿಸಿ.. ನನ್ನ ಪ್ರಿಯ ಭಕ್ತೆಯಿಂದ ಅಕ್ಷತೆಯನ್ನ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು.. ಅದನ್ನು ಶಿವನ ಮೇಲೆ ಅರ್ಚಿಸಿ... ತೀರ್ಥ ತೆಗೆದುಕೊಂಡ ಮೇಲೆ.. ಜ್ಞಾನ ಗಂಗೆಯನ್ನು ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ತುಂಬಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಹಾಯ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದವರು ಆ ಮಂಡಳಿಯ ಶಿಷ್ಯಕೋಟಿಗಳು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPkgHsVaZkptv_R1Cag0vyclrGcbstgiG81z0XUfojskBGthW2S5T3AOje7misiJEuBQaaQqlFyOmyHpD9CogGX_pEAsxousWBfzY8DhqugyGtKF2JvdHIEBNb-aATAnA4E_MPEkmla9FJds2eRgjFkMMEotVsnvghzFL5tZnSaz7PRCRVWa5pfTpD/s1350/DSC_0081.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPkgHsVaZkptv_R1Cag0vyclrGcbstgiG81z0XUfojskBGthW2S5T3AOje7misiJEuBQaaQqlFyOmyHpD9CogGX_pEAsxousWBfzY8DhqugyGtKF2JvdHIEBNb-aATAnA4E_MPEkmla9FJds2eRgjFkMMEotVsnvghzFL5tZnSaz7PRCRVWa5pfTpD/s320/DSC_0081.JPG" width="213" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs-WRhCG_bbqf54FSvkpzE3SZCs-pWrwkpayGy3T43-zyL0RfS7r5flJzUsJyL2_sDylisRcs-zoaKBWPGH_loY4RSps8xn8l60cYIchxYYvey9yCke9c_sVQyrtz_44ZZm_yZAwqMFEhNMy0S8jTzbSy6SqnEfLlIX69kX-dTIT_fhzG_b_Ms5y5s/s1350/DSC_0080.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs-WRhCG_bbqf54FSvkpzE3SZCs-pWrwkpayGy3T43-zyL0RfS7r5flJzUsJyL2_sDylisRcs-zoaKBWPGH_loY4RSps8xn8l60cYIchxYYvey9yCke9c_sVQyrtz_44ZZm_yZAwqMFEhNMy0S8jTzbSy6SqnEfLlIX69kX-dTIT_fhzG_b_Ms5y5s/s320/DSC_0080.JPG" width="320" /></a></div><br /></div><p>ಪ್ರತಿಯೊಬ್ಬರಲ್ಲೂ ಉತ್ಸಾಹ.. ಇಡೀ ದಿನದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಅವರನ್ನು ಬಳಲಿಸಿದ್ದರು.. ಉತ್ಸಾಹ ಕುಂದದೆ ಬಂದ ಪ್ರತಿ ಭಕ್ತರಿಗೂ ಸ್ವಲ್ಪವೂ ಬೇಸರವಿಲ್ಲದ,, ಹೇಳಿದ ವಿಚಾರಗಳೇ ಆಗಿದ್ದರೂ.. ಸ್ಪೂರ್ತಿಯಿಂದ ಮನಮುಟ್ಟುವ ಹಾಗೆ ವಿಚಾರಗಳನ್ನು ಪ್ರಸ್ತುತ ಪಡಿಸುತಿದ್ದರು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX1o3aY4gC7gQo_Si1JBrPhszv_WTmnj7ONXafjX8CKFOhGA3Z0j9N65db_EV6u9ItOWjkEnjOr_p63OTICiRJOpCuhF-3H52cr_qgCG2FW145NY3h714W2QGRKCAIMBI2Nck9rqCu7uyPuMvr5Jh7nqQBuN8XkzQ02aKhFupi3V1xh1TE1LscP7JX/s1350/DSC_0036%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX1o3aY4gC7gQo_Si1JBrPhszv_WTmnj7ONXafjX8CKFOhGA3Z0j9N65db_EV6u9ItOWjkEnjOr_p63OTICiRJOpCuhF-3H52cr_qgCG2FW145NY3h714W2QGRKCAIMBI2Nck9rqCu7uyPuMvr5Jh7nqQBuN8XkzQ02aKhFupi3V1xh1TE1LscP7JX/s320/DSC_0036%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlNzce0BlAoM3tt_7jZyK35TXihto3UG57a0ED1CfpmBbDskemdvuZBxrn83du7fnAemXvp3ePkF59shfDZuBdaz_dzg8dm7H0TqfRBHXpXhzONJG42Y7dC4YP0qyIPnvLl69Jj2so4hxpixEk9n2CDNbvTKH5k9J5Oxh9iXO6ioxk78GhhAUct5rY/s1350/DSC_0037%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlNzce0BlAoM3tt_7jZyK35TXihto3UG57a0ED1CfpmBbDskemdvuZBxrn83du7fnAemXvp3ePkF59shfDZuBdaz_dzg8dm7H0TqfRBHXpXhzONJG42Y7dC4YP0qyIPnvLl69Jj2so4hxpixEk9n2CDNbvTKH5k9J5Oxh9iXO6ioxk78GhhAUct5rY/s320/DSC_0037%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgliV4zn8VqgAJXaE8SU2AtAlwAbHN-02deI-cfz2rRaYeIxTOFGwP1fjVmxHOG_D0RjVJV-l1OOSC3AchT9qkLTDoO-3jOuuhSfdq_YwhGpF68EH43-thfuRJhVfSOiRZxUZn93Djb0vlSvb-E-jnM8dip-J4Ou6uT1TywFlos3yDaOneyQfsippPF/s1350/DSC_0041%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgliV4zn8VqgAJXaE8SU2AtAlwAbHN-02deI-cfz2rRaYeIxTOFGwP1fjVmxHOG_D0RjVJV-l1OOSC3AchT9qkLTDoO-3jOuuhSfdq_YwhGpF68EH43-thfuRJhVfSOiRZxUZn93Djb0vlSvb-E-jnM8dip-J4Ou6uT1TywFlos3yDaOneyQfsippPF/s320/DSC_0041%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDz3TY-xzBnzn00nGRFwP1v9YYH8At0amwJTBt1GJRufzIG-dSHb6BK0dChJsMHikV4RmDwrfUZJBSuOwv_hTwj2SAUkZJoowNXuq7E3pjTGHuI1CjPjom7SInxTgAYN0v2vncbUkLHLXvQLpnQ7xolz65lAvzgKddDGBqyrzfOC_eCTvqap1zEVPE/s1350/DSC_0045%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDz3TY-xzBnzn00nGRFwP1v9YYH8At0amwJTBt1GJRufzIG-dSHb6BK0dChJsMHikV4RmDwrfUZJBSuOwv_hTwj2SAUkZJoowNXuq7E3pjTGHuI1CjPjom7SInxTgAYN0v2vncbUkLHLXvQLpnQ7xolz65lAvzgKddDGBqyrzfOC_eCTvqap1zEVPE/s320/DSC_0045%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUKpSUPyClYANM9LTQhx8XwgZ23Q1pddktpTHUNi_JuGjzcKq-rJgvIkmdBru5xBMxSsz7no1mx5frr4hJ4uSsJz2lPRfJ4KIzOktn9WSAP2LxSin-0DjcvR4VpTUNXpnevi9GmTD2oTFM0Vz7kVkWsUtanSz_7_BDWsjgn4wQL7u6pV_8MjbQoV9C/s1350/DSC_0059%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUKpSUPyClYANM9LTQhx8XwgZ23Q1pddktpTHUNi_JuGjzcKq-rJgvIkmdBru5xBMxSsz7no1mx5frr4hJ4uSsJz2lPRfJ4KIzOktn9WSAP2LxSin-0DjcvR4VpTUNXpnevi9GmTD2oTFM0Vz7kVkWsUtanSz_7_BDWsjgn4wQL7u6pV_8MjbQoV9C/s320/DSC_0059%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLSgTu2lCGzs3hdvIFbi2h1xZ4Wd15mc0RyZB-ZAs2wfZzrtseIPpxhv5HewT8DW1FhMz6feLRVFkhL4ATbpPWsBCjY66CMUXzuCO4iQ5UbveWLsFIUuHfebHepVGE-Kkvos-0oAfnAIJv3epVYIglCNnj0YweE-7xq31LtTm42B2GqJsPJPJzZ7i3/s1350/DSC_0075%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLSgTu2lCGzs3hdvIFbi2h1xZ4Wd15mc0RyZB-ZAs2wfZzrtseIPpxhv5HewT8DW1FhMz6feLRVFkhL4ATbpPWsBCjY66CMUXzuCO4iQ5UbveWLsFIUuHfebHepVGE-Kkvos-0oAfnAIJv3epVYIglCNnj0YweE-7xq31LtTm42B2GqJsPJPJzZ7i3/s320/DSC_0075%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLO_-vI_oyXgCLHwEa1IAh4XOPQ9zHAg_f6ph4yK53U74MD3ZNNpvPvuiIRQHnM-aJtNW-45hQXdM8qVOmlHmoTEinTC_GbgipJlCoAZnrH6O65gmwSjkXaCCjcoQN0A3nxWyPm3nScRJ7Qr6uPPODksgCnGrR85ESu6gexReSbOldjroRf-kATM8w/s1350/DSC_0099-Processed%20-%20Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLO_-vI_oyXgCLHwEa1IAh4XOPQ9zHAg_f6ph4yK53U74MD3ZNNpvPvuiIRQHnM-aJtNW-45hQXdM8qVOmlHmoTEinTC_GbgipJlCoAZnrH6O65gmwSjkXaCCjcoQN0A3nxWyPm3nScRJ7Qr6uPPODksgCnGrR85ESu6gexReSbOldjroRf-kATM8w/s320/DSC_0099-Processed%20-%20Copy.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiowouu-mDKo2jvtUOdUWAW2xYY4K-BZ5Z_emjXLFjQCAREinrsN8vHjVJLndM3c87PyJS0W3jEBm1b8uCmlAfXOjXoE4JU4NElAEKcRhbKutnQS5rrp2hEmFtNaMQuw0wKzXngp581HCOLeBtHLJSuGs9ZzBEsQ2Hub4BWUCB9v0umNNH46QdKxg1J/s1350/DSC_0102-Processed.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiowouu-mDKo2jvtUOdUWAW2xYY4K-BZ5Z_emjXLFjQCAREinrsN8vHjVJLndM3c87PyJS0W3jEBm1b8uCmlAfXOjXoE4JU4NElAEKcRhbKutnQS5rrp2hEmFtNaMQuw0wKzXngp581HCOLeBtHLJSuGs9ZzBEsQ2Hub4BWUCB9v0umNNH46QdKxg1J/s320/DSC_0102-Processed.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbQTAvUMXLCwJ9p-IP_roGWneZxQekpMjPjeBfBMR2tmXUDN7I9fa8igzwjZtEmM1-7Hdi7WZ-TDr6U_aAWfegzHbG6eaZdQv-MK2miVL4Ri3QqpRLH9xHBYH311gi8JJZMwj202MCbK6Ck6i_eW6QwMLy0L78LBE3vp3NgiYEoPA59rN02u4jz7dm/s1350/DSC_0103.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbQTAvUMXLCwJ9p-IP_roGWneZxQekpMjPjeBfBMR2tmXUDN7I9fa8igzwjZtEmM1-7Hdi7WZ-TDr6U_aAWfegzHbG6eaZdQv-MK2miVL4Ri3QqpRLH9xHBYH311gi8JJZMwj202MCbK6Ck6i_eW6QwMLy0L78LBE3vp3NgiYEoPA59rN02u4jz7dm/s320/DSC_0103.JPG" width="320" /></a></div><br /><p>ಊಟದ ಸಮಯವಾಗಿದ್ದರೂ.. ಅವರಿಗೆ ಹಸಿವು ಅನ್ನುವ ಮಾಯೆ ಕಾಡುತ್ತಲೇ ಇರಲಿಲ್ಲ.. ಕಾರಣ ಮಾಯೆಯನ್ನು ದಾಟಿ ಸಾಧಿಸುವ ಛಲ ಹೊತ್ತ ಸಾಧಕರು ಇವರು.. ಹಾಗಾಗಿ ಮಾಯೆಯೇ ಕೂಡ ಹತ್ತಾರು ಬಾರಿ ಯೋಚನೆ ಮಾಡುವ ಹಾಗೆ ಮಾಡಿತ್ತು.. ಈ ಸಾಧಕರ ಪರಿಶ್ರಮ.. </p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಸುಂದರ ನಿರೂಪಣೆ.. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ: </b>ನೋಡಪ್ಪ.. ಒಂದು ಪೀಳಿಗೆಯಿಂದ ಇನ್ನೊಂದು ಪೀಳಿಗೆಗೆ ಜ್ಞಾನದ ವಾಹಿನಿ ಸಾಗಬೇಕು.. ದಶಕಗಳಿಂದ ಸೇವೆಯೇ ನನ್ನ ಗುರಿ ಎಂದು ನಂಬಿರುವ ಈ ನನ್ನ ಪ್ರಿಯ ಶಿಷ್ಯೆ ಇಡೀ ದಿನ.. ಕೂತು ಬಂದವರಿಗೆ ನಗುಮೊಗ ತೋರಿಸುತ್ತಾ.. ಆಶೀರ್ವಚನವಾಗಿ ಅಕ್ಷತೆ ಕೊಟ್ಟು.. ಸೇವೆ ಸಲ್ಲಿದ ಈ ನನ್ನ ಪ್ರಿಯಶಿಷ್ಯೆಗೆ ನನ್ನ ಶುಭ ಹಾರೈಕೆಗಳು.. </p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಸುಂದರ ಕಥಾನಕ...</p><p>***********</p><p>ಕತ್ತಲು ಸರಿಯುತಿತ್ತು.. ದಿನಕರ ಬರಲಿ ಇನ್ನೂ ಕೆಲವು ತಾಸುಗಳಿತ್ತು.. ಮರದ ಹಿಂದೆ ಬರುತ್ತಿದ್ದ ಪಿಸು ಮಾತುಗಳು ಮೆಲ್ಲನೆ ಸದ್ದು ಕಡಿಮೆಯಾಗುತ್ತಿತ್ತು.. ಯಾಕೋ ಅರಿಯದೆ.. ಮರದ ಹಿಂದೆ ಮೆಲ್ಲನೆ ಸಾಗಿದೆ... ಅಲ್ಲೊಂದಷ್ಟು ವಿಭೂತಿಯ ರಾಶಿ ಇತ್ತು.. ಅದರ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿಯೇ ಬಿಳಿಯ ವಸ್ತ್ರ.. ಅದಕ್ಕೆ ಪೂರಕವಾಗಿ ಒಂದು ಬಿತ್ತಿ ಪತ್ರ ಅರ್ಥಾತ್ ಪಾಂಪ್ಲೆಟ್ ... </p><p>ಕಣ್ಣುಜ್ಜಿಕೊಂಡೆ.. ಅರೆ ಕನಸೇ..ಗೊತ್ತಾಗುತ್ತಿಲ್ಲ .. ಸುಮ್ಮನೆ ಒಂದಷ್ಟು ಹೊತ್ತು ಲಿಂಗಾಷ್ಟಕ ಕೇಳಿದೆ.. ಅರೆ ಮಾರನೇ ದಿನ ನೆಡೆದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನನ್ನ ಕಣ್ಣ ಮುಂದೆ ಹಾಗೆಯೇ ಬಂದುಬಿಟ್ಟಿತ್ತು.. </p><p>ಯಾರಿಗೂ ಹೇಳಲಿಲ್ಲ.. ನನ್ನ ಕೆಲಸ ಮುಗಿಸಿ.. ಸ್ವಲ್ಪ ಹೊತ್ತು ವಿಶ್ರಾಂತಿ ಪಡೆದು.. ಮತ್ತೆ ಆ ಮಂಡಳಿಗೆ ಬಂದಾಗ ಆಗಲೇ ಜನ ಸಾಗರ ಮೆಲ್ಲನೆ ಹರಿದು ಬರುತಿತ್ತು... </p><p>ಹಿಂದಿನ ದಿನ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಅನುಭವಕ್ಕೆ ಬಂದ ಹಾಗೆ ಒಂದೊಂದೇ ಘಟನೆಗಳು ಘಟಿಸುತ್ತಾ ಹೋಯಿತು.. </p><p>ಬಂದವರೆಲ್ಲ ಖುಷಿ ಪಟ್ಟರು.. ಪ್ರತಿಕ್ಷಣದಲ್ಲೂ ಕಣಕಣದಲ್ಲೂ ಅನುಭವಿಸಿದ ಆ ಅನುಭವಾಮೃತವನ್ನು ಸೇವಿಸಿ ಮನೆಗೆ ಹಿಂದಿರುಗಿದಾಗತಡರಾತ್ರಿಯಾಗಿತ್ತು .. ಎಲ್ಲಾ ಸಿವನ ದಯೆ ಸಿವನ ದಯೆ ಎನ್ನುತ್ತಾ ಮಲಗಿದಾಗ ಹರ ಹರ ಮಹದೇವ್ ಎನ್ನುತ್ತಾ ನಿದ್ರಾದೇವಿ ತಲೆಸವರಿದಳು ..!!!</p><p>***********</p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ: </b>ಏನಪ್ಪಾ ಹೇಗಿತ್ತು.. ಕಥೆ.. </p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಇದು ಕತೆಯಲ್ಲ.. ಜೀವನ.. ನಾಳೆ ನೋಡಬೇಕಿದ್ದ ಘಟನೆಯನ್ನು ಟರ್ ಟರ್ ಅಂತ ಗಡಿಯಾರಕ್ಕೆ ಕೀಲಿ ಕೊಟ್ಟು ನಮಗೆ ಬೇಕಾದಂತೆ ಸಮಯವನ್ನು ಸೆಟ್ ಮಾಡುವವರಂತೆ... ಮಾರನೇ ದಿನ ನೆಡೆಯುವ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವನ್ನು ಒಂದು ದಿನ ಮುಂಚಿತವಾಗಿ ಅನುಭವಕ್ಕೆ ಸಿಗುವಂತೆ ಮಾಡಿದ ನಿನಗೆ ಕೋಟಿ ನಮನಗಳು... </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ಶುಭಾಶಯಗಳು.. ನಿನಗೆ ಮತ್ತೆ ನಿನ್ನ ಮಂಡಳಿಗೆ.. ಪ್ರತಿಯೊಂದು ಕ್ಷಣವೂ ಶುಭವಾಗಲಿ.. ನೋಡು ಈ ಕೆಳಗಿನ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ.. ಎಷು ದೊಡ್ಡ ಸಂದೇಶವಿದೆ.. ಹೇಳುವೆಯ.. ರಿಮೋಟ್ ಬಟನ್ ಒತ್ತಿದ ಕ್ಷಣ ಪ್ರೊಜೆಕ್ಟರ್ ನಲ್ಲಿ ಚಿತ್ರ ಬದಲಾಯಿತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtbVjgupwoTFzjuhceB6L-yhiZI1XO4n1SDxk4UupDfHsCbN6Ws-z5UWNEIFkbGSXsVJiHqfQP3u9CAV6fwNJQCw5dIW0Jja4FKLCPzP6NQmQVs4xv2-4c1MaWJRWXWy468jkDGMviTryQnGejLGfZzuqM1yVOSyjuntJfltKFV6-q7K-48Ln_Was2/s1280/20200619_193422.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtbVjgupwoTFzjuhceB6L-yhiZI1XO4n1SDxk4UupDfHsCbN6Ws-z5UWNEIFkbGSXsVJiHqfQP3u9CAV6fwNJQCw5dIW0Jja4FKLCPzP6NQmQVs4xv2-4c1MaWJRWXWy468jkDGMviTryQnGejLGfZzuqM1yVOSyjuntJfltKFV6-q7K-48Ln_Was2/s320/20200619_193422.jpg" width="320" /></a></div><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> (ಒಂದು ಕ್ಷಣ ಯೋಗದ ಮುದ್ರೆಗೆ ಹೋಗಿ.. ದೀರ್ಘ ಉಸಿರೆಳೆದುಕೊಡು) ಭೀಷ್ಮನ ರೂಪದಲ್ಲಿ ನಾವು ಸಾಧಿಸುವ ಗುರಿಯಿರುತ್ತದೆ.. ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣನ ರೂಪದಲ್ಲಿ ನಮ್ಮ ಪರಿಶ್ರಮ, ಅಂತಃ ಶಕ್ತಿ ಇರುತ್ತದೆ.. ಅರ್ಜುನನಾಗಿ ನಾವಿರುತ್ತೇವೆ... ನಾವು ನಮ್ಮ ಗುರಿ ಮರೆತು ಮಾಯೆಯ ಮೋಹಕ್ಕೆ ಒಳಗಾದಾಗ.. ನಮ್ಮಲ್ಲಿರುವ ಪರಿಶ್ರಮ ಅಂತಃ ಶಕ್ತಿನಮ್ಮನ್ನು ಸೋಲಿಸಿ ಗುರಿಯತ್ತ ಧಾವಿಸುತ್ತದೆ.. ಪರಿಶ್ರಮ ಅಂತಃ ಶಕ್ತಿ ಯಾವಾಗಲೂ ನಮಗೆ ಪೂರಕವಾಗಿ ಸಹಾಯರೂಪವಾಗಿ ಬರಬೇಕು.. ಅದೇ ನಮ್ಮನ್ನು ಬಿಟ್ಟು ಹೊರಗೆ ಹೋಗಲು ಹೆಜ್ಜೆ ಹಾಕಿದಾಗ ನಮ್ಮ ಸೋಲು ಕಟ್ಟಿಟ್ಟ ಬುತ್ತಿ.. ಅದಕ್ಕೆ ಅದರ ಕೈ ಕಾಲು ಹಿಡಿದು ಮತ್ತೆ ನಮ್ಮೊಳಗೇ ಬರುವಂತೆ ಪ್ರಾರ್ಥಿಸಿ ಗುರಿಯತ್ತ ಶ್ರಮಿಸಬೇಕು.. </p><p>ಅದೇ ರೀತಿ ಒಂದು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಎಂದಾಗ ಒಬ್ಬರು ಮುಂದಾಳತ್ವ ವಹಿಸಿಕೊಂಡು ನುಗ್ಗುತ್ತಾರೆ.. ಅವರಿಗೆ ನಾವು ಪೂರಕವಾಗಿ ಸಾತ್ ಕೊಟ್ಟರೆ ಆಯಿತು.. ಆಗ ನೆಡೆಯುವುದೇ ಜಾದೂ... ಒಬ್ಬರೇ ಒಂದು ಬಂಡೆಯನ್ನು ಅಲುಗಾಡಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.. ಆದರೆ ಹತ್ತು ಕೈಗಳು ಸೇರಿದಾಗ.. ಬಂಡೆಯಂತಹ ಜಡ ಗುರಿಯೂ ಕೂಡ ದಾರಿ ಮಾಡಿಕೊಡುತ್ತದೆ.. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ಆಹಾ ಎಷ್ಟು ಸುಲಭವಾಗಿ ನನ್ನ ಮನದಲ್ಲಿದ್ದ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಹೇಳಿದೆ.. ತುಂಬಾ ತುಂಬಾ ಖುಷಿಯಾಯಿತು.. ನಿನ್ನ ಮಂಡಳಿಗೆ ಹಾಗೂ ನಿನ್ನ ಶಿಷ್ಯಕೋಟಿಗಳಿಗೆ ನನ್ನ ಶುಭಾಶೀರ್ವಾದಗಳು..</p><p><b>ಶ್ವೇತ ವಸ್ತ್ರಧಾರಿ :</b> ಶಿವನೇ.. ನಿನ್ನ ಆಶೀರ್ವಾದ ನನಗೆ ಸಿಕ್ಕಿರುವಾಗ 84 ಜನ್ಮಗಳು ಕ್ಷಣಮಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಕಳೆಯುತ್ತದೆ ಹಾಗೆ ನೀ ಕೊಟ್ಟ ನನ್ನ ಪ್ರತಿಯೊಬ್ಬ ಶಿಷ್ಯಕೋಟಿಗಳ ಜೀವನ ಡಬಲ್ ಲೈಟ್ ಆಗಿರುತ್ತದೆ.. ಹಾಏ ಪರಮಧಾಮದ ಪ್ರವೇಶಕ್ಕೆ ಸದಾ ಅರ್ಹರಾಗಿರುತ್ತಾರೆ .. .. ಶಿವನೇ ನಿನ್ನ ದಿನಕ್ಕೆ ನಿನಗೆ ಶುಭಾಶಯಗಳು..ನೀನಿಲ್ಲದೆಡೆಯೆಲ್ಲ.. ನೀನಿಲ್ಲದೆ ಏನಿಲ್ಲ.. ನಾನು ನಾನೆಂಬ ಅಜ್ಞಾನಿಗೆ ನಾನಿಲ್ಲ .. </p><p><b>ಜಟಾಧಾರಿ:</b> ಸುಂದರ ಮಾತು.. ನಿನಗೂ ಶುಭಾಶಯಗಳು.. ಮತ್ತೆ ಬರುವೆ ಮುಂದಿನ ವರ್ಷದಲ್ಲಿ.. ಸಮಸ್ತ ಜನೋ ಸುಖಿನೋಭವಂತು....!!!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-27653824364425628872023-02-12T16:07:00.002+05:302023-02-12T16:10:49.398+05:30 ಒಂದು ಸುಂದರ ಮುಂಜಾವು.. ಸರ್ ... <div><br /></div><div>ಏನ್ರಿ </div><div><br /></div><div>ನಾವು ಇಲ್ಲಿಂದ ಬಂದಿದ್ದೀವಿ.. ನಮ್ಮ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಇದು.. ನಮಗೆ ಇದು ಬೇಕು.. </div><div><br /></div><div>ಫೋಲಿಸ್ ಠಾಣೆಯಲ್ಲಿ ನೆಡೆದ ಚುಟುಕು ಮಾತುಗಳು.. ಬೇಕಾದ ಅನುಮತಿ ಸಿಕ್ಕಿತು.. ಪೋಲಿಸಿನವರು ನಿಮಗೆ ಬೇಕಾದ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಮಾಡಿಕೊಡುತ್ತೇವೆ.. ಹುಷಾರಾಗಿ, ಕ್ಷೇಮವಾಗಿ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನೆಡೆಯಲಿ ಶುಭವಾಗಲಿ ನಿಮ್ಮನ್ನು ಯಾವುದೋ ಒಂದು ಶಕ್ತಿ ಕಾಪಾಡುತ್ತದೆ.. ಹೋಗಿ ಬನ್ನಿ ಶುಭವಾಗಲಿ ಎಂದು ಹಾರೈಸಿ ಕಳಿಸಿದರು.. </div><div><br /></div><div>ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಆಗಲೇ ಏಳೂವರೆ ಘಂಟೆ ದಾಟಿತ್ತು.. ಉತ್ಸಾಹದಿಂದ ಅನೇಕಾನೇಕಾ ಸೇವಾಧಾರಿಗಳು ಕೇಂದ್ರಕ್ಕೆ ಬಂದು ಸೇರಿದ್ದರು.. ಒಬ್ಬೊಬ್ಬರು ತಮಗೆ ತೋಚಿದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಎಲ್ಲರ ಗುರಿಯೊಂದೇ ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಚೆನ್ನಾಗಿ ನೆಡೆಯಬೇಕು.. </div><div><br /></div><div>ಕೇಂದ್ರದ ಗುರುವಾಣಿ ಅಕ್ಕನವರು ಎಲ್ಲರಿಗೂ ತಿಂಡಿ ಕೊಟ್ಟ ಮೇಲೆ.. ಇಂದಿನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ರೂಪುರೇಷೆಗಳನ್ನು ನಿಯಮಗಳನ್ನು ಹೇಳಿದರು.. ಕನ್ನಡ ಇಂಗ್ಲಿಷ್ ಹಿಂದಿ ಮೂರು ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದರು.. </div><div><br /></div><div>ಎಲ್ಲರೂ ತಲೆಯಾಡಿಸಿ.. ಒಪ್ಪಿಗೆ ಕೊಟ್ಟ ಮೇಲೆ ಶುರುವಾಯಿತು. </div><div><br /></div><div>ನಾ ಸದ್ದಿಲ್ಲದೇ ಒಂದು ಕೋಣೆಗೆ ಹೋಗಿ ಬಂದೆ.. ಯಾವುದೇ ತೊಂದರೆ ತಾಪತ್ರಯವಿಲ್ಲದೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನೆಡೆಯಲಿ ಎಂದು ಮನಸಾರೆ ಕೇಳಿದೆ.. ಅದೇ ಪ್ರಾರ್ಥನೆ ಬಂದವರೆಲ್ಲರದ್ದು ಆಗಿತ್ತು.. </div><div><br /></div><div>ರಸ್ತೆಗೆ ಬಂದು. .. ಒಂದಷ್ಟು ಫೋಟೋ ತೆಗೆದು.. ಆಗಸದ ಕಡೆ ನೋಡುತ್ತಾ ನಿಂತೇ.. </div><div><br /></div><div>"ಶ್ರೀ ಇವತ್ತು ಒಂದು ಜಾದೂ ತೋರಿಸುತ್ತೇನೆ.. ಆದರೆ ನಿನಗೆ ನಾ ಹೇಳುವುದಿಲ್ಲ... ಅದು ನಿನಗೆ ಅನುಭವಕ್ಕೆ ಬರುತ್ತದೆ.. ಓಕೆ ನಾ.. "</div><div><br /></div><div>ನಾ ಆಗಸಕ್ಕೆ ಹೆಬ್ಬೆರಳು ತೋರಿ ನನ್ನ ಸಮ್ಮತಿ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದೆ.. </div><div><br /></div><div>ಎಲ್ಲರೂ ಉತ್ಸಾಹದಿಂದ ಶಾಂತಿಯಾತ್ರೆಯಲ್ಲಿ ಪಾಲ್ಗೊಂಡರು.. ವಾಹನ ದಟ್ಟಣೆ ನಿವಾರಿಸುವವರು ಒಬ್ಬರು.. ನೆಡೆಯುತ್ತಾ ಬರುತ್ತಿದ್ದವರಿಗೆ ನೀರು, ಪಾನೀಯ.. ಕೊಡುವವರು ಒಬ್ಬರು.. ಸುಸ್ತಾಗಿದೆಯೇ ಸರಿ ಕಾರು ಹತ್ತಿ ಅಂತ.. . ಕಾರನ್ನು ನಿಲ್ಲಿಸಿ ಅದರೊಳಗೆ ಸುಸ್ತಾದವರನ್ನು ಕೂರಿಸಿ.. ನೀರು ಪಾನಕ ಕೊಟ್ಟು ಸುಧಾರಿಸುವವರು ಒಬ್ಬರು.. ಹೀಗೆ ತಮಗೆ ತೋಚಿದ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರಿಗೆ ಒಬ್ಬರು ಸಹಾಯಕವಾಗುತ್ತಿದ್ದರು.. </div><div><br /></div><div>ನನ್ನ ಪಾಡಿಗೆ ನನ್ನಿಷ್ಟದ ಕೆಲಸ ಫೋಟೋಗಳನ್ನು ತೆಗೆಯುತ್ತಾ ಹೆಜ್ಜೆ ಹಾಕುತ್ತಿದ್ದೆ.. ಮತ್ತೆ ನನ್ನ ಗಮನಕ್ಕೆ ಬರುತ್ತಿದ್ದ ಒಂದು ವಿದ್ಯಮಾನವನ್ನು ಗಮನಿಸುತ್ತಿದ್ದೆ.. </div><div><br /></div><div>"ಶ್ರೀ ಮಹಾಭಾರತದಲ್ಲಿ ಯುದ್ಧ ಮುಗಿದ ಮೇಲೆ.... ಅರ್ಜುನ ಮತ್ತು ಭೀಮನಿಗೆ ಮಾತುಕತೆ ಆರಂಭವಾಯಿತು.. ಯುದ್ಧ ಗೆದ್ದಿದ್ದು ನನ್ನಿಂದ ನನ್ನಿಂದ ಅಂತ.. ಆಗ ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣ ನಸುನಗುತ್ತಾ .. ಈ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಪೂರ್ಣ ನೋಡಿದ ಒಬ್ಬ ಇದ್ದಾನೆ ಅವನನ್ನು ಕೇಳೋಣ.. ಅಂತ ಬರ್ಬರೀಕ ಅಂತ .. ಅವನನ್ನು ಕೇಳೋಣ ಅಂತ.. .. .. ಭೀಮಾರ್ಜುನ, ಕೃಷ್ಣನ ಜೊತೆ ಒಂದು ಬೆಟ್ಟದ ಬುಡಕ್ಕೆ ಬರುತ್ತಾರೆ.. ಬೆಟ್ಟದ ತುದಿಯಲ್ಲಿ ಒಂದು ತಲೆ ಬುರುಡೆ ಇರುತ್ತೆ.. ಅದೇ ಬರ್ಬರೀಕ.. ಅವನನ್ನು ಕೇಳಿದಾಗ.. ಬರ್ಬರೀಕ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ.. ನನಗೆ ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ಚಕ್ರ ಬಿಟ್ಟು ಬೇರೆ ಏನೂ ಕಾಣಲಿಲ್ಲ.. ಆ ಚಕ್ರ ಒಂದೇ ಯುದ್ಧ ಮಾಡಿ ಗೆದಿದ್ದು.. "</div><div><br /></div><div>ಅಶರೀರವಾನಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸುತ್ತಾ "ಹಾ ಸರಿಯಾಗಿದೆ.. ಯುಗಯುಗದಲ್ಲಿಯೂ ಒಂದು ಕಾಣದ ಅದೃಶ್ಯ ಶಕ್ತಿ ಇದ್ದೆ ಇರುತ್ತದೆ.. ಅದನ್ನು ಕೃಷ್ಣ ಎಂದು ಹೇಳಿ.. ಶಿವ ಎಂದು ಹೇಳಿ.. ಶಂಕರ ಎಂದು ಹೇಳಿ.. ಇಲ್ಲವೇ ಬ್ರಹ್ಮ ಎಂದು ಹೇಳಿ.. ಯಾವುದೋ ಕಾಣದ ಕೈ ನಮಗೆ ಅಭಯ ನೀಡುತ್ತದೆ. . ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ನಾವು ಬೀಳದಂತೆ ತಡೆಯುತ್ತದೇ" </div><div><br /></div><div>"ಹೌದು ಶ್ರೀ... ನೀ ಹೇಳೋದು ನಿಜ..ನೋಡು ನಿಮ್ಮ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಕ್ಕೆ ನಾ ಬರೋಣ ಅಂತಿದ್ದೆ.. ಆದರೆ ಹತ್ತಾರು ಸೆಂಟರುಗಳು.. ಹತ್ತಾರು ಸೇವಾಧಾರಿಗಳು, ಅಕ್ಕಂದಿರು, ಅಣ್ಣಂದಿರು.. ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಸಲಹಬೇಕು.. ಅದಕ್ಕೆ.. ಒಂದು ಕೆಲಸ ಮಾಡ್ತೀನಿ.. ಅದೇನು ಅಂತ ನಿನಗೆ ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಮುಗಿದ ಮೇಲೆ ಹೇಳ್ತೀನಿ.. "</div><div><br /></div><div>ಅಶರೀರವಾಣಿ ಅದೃಶ್ಯವಾಯಿತು.. </div><div><br /></div><div>ಶಾಂತಿ ಯಾತ್ರೆ.. ಶೋಭಾ ಯಾತ್ರೆ ಸುಸೂತ್ರವಾಗಿ ನೆಡೆಯಿತು... </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0_kGG7c-sjubNyVSv0z09E_moezutzuq_k8cY3t1IHjRMwSUtuwpzx3KmhjJ7Ly9TDtyObPZewSGYJhALv9e7ualBkLXB5ZHuGjGWprIyXjhxVB0S4Bnl8fQjvr7dPfbwayKbSWCrJHyuSUEkWd9CPcrV-zj7ee0co0V5l2ENwHP38im0fowENyll/s1350/DSC_0012.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0_kGG7c-sjubNyVSv0z09E_moezutzuq_k8cY3t1IHjRMwSUtuwpzx3KmhjJ7Ly9TDtyObPZewSGYJhALv9e7ualBkLXB5ZHuGjGWprIyXjhxVB0S4Bnl8fQjvr7dPfbwayKbSWCrJHyuSUEkWd9CPcrV-zj7ee0co0V5l2ENwHP38im0fowENyll/s320/DSC_0012.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIdsQHy3eAzvvZkwsX4b6nqiK8-2SNU34xZYl3lRK1mzlT-Vh0l9Q6z5ZhGLeGZ-NQ0fJANmEf477hZdqB_DVMz17bbvoUYZkbkHSbItC6ATWSdY1LUa_yYoRT7ZP-vrsle3-a313Kt4v3MZcQ8mTeSlsNKHCWYpvg1DQWe672zPwveNueFp5Gi4eB/s1350/DSC_0080.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIdsQHy3eAzvvZkwsX4b6nqiK8-2SNU34xZYl3lRK1mzlT-Vh0l9Q6z5ZhGLeGZ-NQ0fJANmEf477hZdqB_DVMz17bbvoUYZkbkHSbItC6ATWSdY1LUa_yYoRT7ZP-vrsle3-a313Kt4v3MZcQ8mTeSlsNKHCWYpvg1DQWe672zPwveNueFp5Gi4eB/s320/DSC_0080.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcYt_wzWH_-tjUqOkYWLIuGhXr9GOLbBxv4j_QDHnMWF4z_PuPjp9MfxeHlX5x28HgLF5aD6xj1rMfjTJAHwHv38xblTmVSBx8EuhhZZHEcJYThp22cW-6cJkBocOCsCx1g5a7rHu65apvw5PhCqj9KqUaVZgpyEPwhE8sFWB2-hSIaua0TtRf6tCK/s1350/DSC_0088.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcYt_wzWH_-tjUqOkYWLIuGhXr9GOLbBxv4j_QDHnMWF4z_PuPjp9MfxeHlX5x28HgLF5aD6xj1rMfjTJAHwHv38xblTmVSBx8EuhhZZHEcJYThp22cW-6cJkBocOCsCx1g5a7rHu65apvw5PhCqj9KqUaVZgpyEPwhE8sFWB2-hSIaua0TtRf6tCK/s320/DSC_0088.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNBsugFRuApEUutHyZoHK97R3mziKxJhuFXYzogj7TUK-wlOjYIvS2X7QP1t2sUkzi7KQsMl_vaEKmNfc1AI6qGmqhL7riggd0FJKwy-H3bXrh4xi2AxM-H6jhTdao4PbXGApImte1ZzjJiwV0dk6KKuDqYkz-1mC0XmtXWC9fmFulUPcUnMBi-IMq/s1350/DSC_0104.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNBsugFRuApEUutHyZoHK97R3mziKxJhuFXYzogj7TUK-wlOjYIvS2X7QP1t2sUkzi7KQsMl_vaEKmNfc1AI6qGmqhL7riggd0FJKwy-H3bXrh4xi2AxM-H6jhTdao4PbXGApImte1ZzjJiwV0dk6KKuDqYkz-1mC0XmtXWC9fmFulUPcUnMBi-IMq/s320/DSC_0104.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjttsAwfCDBOI8QX8sbT0T5GZd5AdkUnwZjyfJhWQ5zJa5ExLW3NdFXfBeLM3S7YxpyIemWfj9LQZDo389a_P1FN6ur-qP-F0pzIZkCtPZbAo6RhioFSuDQ_w0XZjaQy19HSMqoDH14d6ouVCIOkm7Ny27wPA71lxpecPDjigakU50eQmQIeeIXjJrU/s1350/DSC_0106.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjttsAwfCDBOI8QX8sbT0T5GZd5AdkUnwZjyfJhWQ5zJa5ExLW3NdFXfBeLM3S7YxpyIemWfj9LQZDo389a_P1FN6ur-qP-F0pzIZkCtPZbAo6RhioFSuDQ_w0XZjaQy19HSMqoDH14d6ouVCIOkm7Ny27wPA71lxpecPDjigakU50eQmQIeeIXjJrU/s320/DSC_0106.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7bi73fi6j2uPq8ndyeR7aEN_WXnhesG-LKFxu5lcot7Rb_PtrQ5ZxhFTffQa7539nXPKjRU4XfSDNRXdz5PkeTQ7cmcBwuosaOAypO4Mta2rjc5sUPIopVnvpLBJ-6pcVBF4XADtdzIIw3YInZ64uhY4JGHpJtucVXScd1VHsigRDndceUHBVYA-H/s1350/DSC_0187.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7bi73fi6j2uPq8ndyeR7aEN_WXnhesG-LKFxu5lcot7Rb_PtrQ5ZxhFTffQa7539nXPKjRU4XfSDNRXdz5PkeTQ7cmcBwuosaOAypO4Mta2rjc5sUPIopVnvpLBJ-6pcVBF4XADtdzIIw3YInZ64uhY4JGHpJtucVXScd1VHsigRDndceUHBVYA-H/s320/DSC_0187.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUstV5_WpWMmk3eS2QS8xq7HFlkfGodKYeq72UtSFVW25yA82QEN313qFI4Xg4En7nYEuSs3U5PUucMc7YgJZ6P5s5JdV7E3cjz9MQR8jZcxRadXybrUeSBbfWyobxz01Pl-9b47aOfgTr_bg1ZahxR2QeZML0IWkoEO8kegYZeesmzixJTVD7u7dR/s1350/DSC_0197.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUstV5_WpWMmk3eS2QS8xq7HFlkfGodKYeq72UtSFVW25yA82QEN313qFI4Xg4En7nYEuSs3U5PUucMc7YgJZ6P5s5JdV7E3cjz9MQR8jZcxRadXybrUeSBbfWyobxz01Pl-9b47aOfgTr_bg1ZahxR2QeZML0IWkoEO8kegYZeesmzixJTVD7u7dR/s320/DSC_0197.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDF9gRH4EZ-VYJ0M_hooaB4WGGbDerf9Q2MAYvsU5OWxj1fkMDO4sXzJkNuM5ES3oPKvC7qfXa4L31ih7JaGNn3-yB2htbHgwpHs_CW44aSfgkK54YK_oi5Sie0kRkv-7W_kZq0I2mAVSqOmGhEo6zSkMrdcMYBQTqaj-IZjSZiRG_VpHtbTabB0Fp/s1350/DSC_0238.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDF9gRH4EZ-VYJ0M_hooaB4WGGbDerf9Q2MAYvsU5OWxj1fkMDO4sXzJkNuM5ES3oPKvC7qfXa4L31ih7JaGNn3-yB2htbHgwpHs_CW44aSfgkK54YK_oi5Sie0kRkv-7W_kZq0I2mAVSqOmGhEo6zSkMrdcMYBQTqaj-IZjSZiRG_VpHtbTabB0Fp/s320/DSC_0238.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGZQX8gykL_MB-ElgHy6OAE1b66bF48dL1Tv_b2SetusunP_3gTpp6lQknpOcIcgRzBlWJ4Kqw6CWtxpWWWOfOW06JPOkX-zmdWC7OhuhWH3HGPJKg45e6a6zY1xFYn86yhkpuag7sI2UDdvdvqa5gwVje0cmAznKmuMkCYoozSa_igha32zxEGxC/s1350/DSC_0301.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGZQX8gykL_MB-ElgHy6OAE1b66bF48dL1Tv_b2SetusunP_3gTpp6lQknpOcIcgRzBlWJ4Kqw6CWtxpWWWOfOW06JPOkX-zmdWC7OhuhWH3HGPJKg45e6a6zY1xFYn86yhkpuag7sI2UDdvdvqa5gwVje0cmAznKmuMkCYoozSa_igha32zxEGxC/s320/DSC_0301.JPG" width="320" /></a></div><br /><div><br /></div><div>ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಕ್ಕೆ ಬಂದವರಿಗೆ ಭರ್ಜರಿ ಭೋಜನ ಕೊಟ್ಟು.. ಹರಸಿ ಹಾರೈಸಿ... ಕೇಂದ್ರದ ಕೇಂದ್ರ ಬಿಂದು ಅಕ್ಕನವರು ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಮಾತನಾಡಿ.. ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಅಭಿನಂದನೆ ಹೇಳಿ... ಬೀಳ್ಕೊಟ್ಟರು... </div><div><br /></div><div>ಹೊರಗೆ ಬಂದಾಗ. ಮತ್ತೆ ಅಶರೀರವಾಣಿ "ಶ್ರೀ.. ನಾ ಬರಬೇಕಿತ್ತು.. ಆದರೆ ನನಗೆ ಬರೋಕೆ ಆಗಲಿಲ್ಲ. ಆದರೆ ನಿಮ್ಮ ಇಡೀ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ನೇತೃತ್ವ ವಹಿಸಿದ್ದು... ಒ.. ನಿಮಗೆ ತೊಂದರೆಯಾಗಬಾರದು ಅಂತ ನಿಮ್ಮ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಹೆಜ್ಜೆ ಹಾಕಿ.... ನೀವೆಲ್ಲರೂ ಕೇಂದ್ರವನ್ನು ಸೇರಿದ ತಕ್ಷಣ ಅದು ಮರೆಯಾಯಿತು... ಅದೇ ಇಡೀ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ರಕ್ಷಕ ಶಕ್ತಿ.. ಏನನ್ನೂ ಬಯಸದೆ.. ಏನನ್ನೂ ಬೇಡದೆ ಜೊತೆಯಾಗಿ ಬಂತು.. ರಕ್ಷಣೆಗೆ ನಿಂತಿತು .. ತನ್ನ ಕಾರ್ಯ ಮುಗಿದ ಮೇಲೆ ಕಾಣದಂತೆ ಮಾಯವಾಯಿತು.. " ಇದನ್ನೇ ಅಲ್ಲವೇ ಹೇಳುವುದು ಕಾಣದ ಶಕ್ತಿ ಎಂದು.. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSZVFx5RHWacmSyZS0HvHa89sgmv4Y1w1dZxOG0jKFzRy4VAvrSJ_9P60hK4xEpuPa1yFzAHGupMKTyea-8uK34vTmdMeqDp_ZXLwO1yCdazZEx_UyvmE6MGVNsVVQ5rWvkd9NSFeLfHbGLPj_Jy3a94ke0z8tLXy5kjck-160zOyx0QXClW96OWwU/s1350/DSC_0264.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSZVFx5RHWacmSyZS0HvHa89sgmv4Y1w1dZxOG0jKFzRy4VAvrSJ_9P60hK4xEpuPa1yFzAHGupMKTyea-8uK34vTmdMeqDp_ZXLwO1yCdazZEx_UyvmE6MGVNsVVQ5rWvkd9NSFeLfHbGLPj_Jy3a94ke0z8tLXy5kjck-160zOyx0QXClW96OWwU/s320/DSC_0264.JPG" width="320" /></a></div><br /><div><br /></div><div>ಎಷ್ಟು ನಿಜವಲ್ಲವೇ.. ಇಡೀ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವನ್ನು ನೋಡಿದಾಗ ನನಗೆ ಅರಿವಾಗಿದ್ದು.. ಕಾಣದ ಶಕ್ತಿ ತನ್ನ ಜಾದೂವನ್ನು ಒಂದು ಜೀವಿಯಲ್ಲಿ ತುಂಬಿ ಅದು ತನ್ನ ಕರ್ತವ್ಯವನ್ನು ನಿಷ್ಠೆಯಿಂದ ಮಾಡಿ.. ದಾರಿಯಲ್ಲಿ ಯಾವುದೇ ರೀತಿಯ ತೊಂದರೆಯಾಗದಂತೆ ನೋಡಿಕೊಂಡಿದ್ದುಅಲ್ಲದೆ ಎದುರಾಳಿಯಾಗಿ ಯಾವುದೆ ಅದಾ ಸೋದರ ಸಂಬಂಧಿ ಗಲಾಟೆ ಮಾಡಿದರೆ ಬಾಯಿ ಮುಚ್ಚಿಕೊಂಡು ಕೂತಿರುವಂತೆ ಮಾಡುವಲ್ಲಿ ಯಶಸ್ವಿಯಾದರು.. </div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>ಹೌದು.. ಒಂದು ಚಿಕ್ಕ ಚೊಕ್ಕ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಯಶಸ್ವಿಯಾಗಿದ್ದು ಸರಳ ನಾಯಕತ್ವದಿಂದ.. ಮತ್ತು ಗೆದ್ದೇ ಗೆಲ್ಲುತ್ತೇನೆ ಎಂಬ ಛಲದಿಂದ... !!!</div><div><br /></div><div>ಭಾನುವಾರವನ್ನು ಸುಂದರವಾಗಿ ಕಳೆದ ಖುಷಿ ನನ್ನದು... !</div><div><br /></div><div>"ಶ್ರೀ ನಿನಗನ್ನಿಸಿದ ಒಂದೆರಡು ಮಾತುಗಳು ಶೈಲಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳು"</div><div><br /></div><div>"ಆಗಲೇ ಚಿತ್ರಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಹೇಳುವೇ ... </div><div><br /></div><div>೧. ಮೊದಲ ಚಿತ್ರ : "ನಮ್ಮನ್ನು ಸದಾ ಭಗವಂತ ಕೈ ಹಿಡಿದು ನೆಡೆಸುತ್ತಾನೆ"</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX-A1F35HXCkio-ill2_Y-6SGHUJ95msMDbpzhBMkpeXOi3R-EmusM39QwqUrAnJshwPuXyfETvmVvExAQYhWVtkdDY8Qu0UizPUC8g7H9LAPIF04ZRGvUYBmeuvkqcQUkxVvYTHI_Ipr8gh9_5Wc3u6M6oAgJUVbEWlKqsKabXHZfREk9EcqN60RJ/s1350/DSC_0003.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX-A1F35HXCkio-ill2_Y-6SGHUJ95msMDbpzhBMkpeXOi3R-EmusM39QwqUrAnJshwPuXyfETvmVvExAQYhWVtkdDY8Qu0UizPUC8g7H9LAPIF04ZRGvUYBmeuvkqcQUkxVvYTHI_Ipr8gh9_5Wc3u6M6oAgJUVbEWlKqsKabXHZfREk9EcqN60RJ/s320/DSC_0003.JPG" width="320" /></a></div><br /><div><br /></div><div>೨. ಎರಡನೇ ಚಿತ್ರ : ಭಗವಂತನ ಕೃಪಾಕಟಾಕ್ಷದ ಬೆಳಕು ನಮ್ಮ ಮೇಲೆ ಬೀಳಲೇ ಬೇಕು .. ಬಿದ್ದೆ ಬೀಳುತ್ತದೆ </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAvWt_zKx-q1imxSQRfx_LTottgYyE8X8jPLYAfmk3xvX5f9X1UJK3LyO1-orwGz_KdOhkOA_UJuvF5eRve0Ve1Z--PSUnZ2XwErlmUaLjlwwGVN-jkGT6A-sKNlEx0S9gzZp5qC_QHqR3AUyCRDOm4ngFNnoVBG07-gYCfymajM0c_UX8UTTqa4js/s1350/DSC_0025.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAvWt_zKx-q1imxSQRfx_LTottgYyE8X8jPLYAfmk3xvX5f9X1UJK3LyO1-orwGz_KdOhkOA_UJuvF5eRve0Ve1Z--PSUnZ2XwErlmUaLjlwwGVN-jkGT6A-sKNlEx0S9gzZp5qC_QHqR3AUyCRDOm4ngFNnoVBG07-gYCfymajM0c_UX8UTTqa4js/s320/DSC_0025.JPG" width="320" /></a></div><div><br /></div><div><br /></div>೩. ಮೂರನೇ ಹಾಗೂ ನಾಲ್ಕನೇ ಚಿತ್ರ : ನಮ್ಮ ಚೌಕಟ್ಟಿನೊಳಗೆ ಇದ್ದಾಗ ಚಂದ್ರೋದಯ ಖಂಡಿತ.. ಅಂದರೆ ಗುರುಹಿರಿಯರ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನ .... ಹಾಗೆಯೇ ಚಂದ್ರ ಮನಸ್ಸಿನ ಬಿಂಬ ಅದೇ ನಮ್ಮ ಯಶಸ್ಸಿಗೆ ಮೂಲ ಕಾರಣ <div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0m6Adx0eKrdD7H-7Hg279xFL_vatiCuKIliwbb6gQxNMer4nEnWfEhGRiq1VJ-OkkPGR4Ev8SnG_RgqNJOkdezvXYfRDBxzDiVeLJM13L2Ob4Wk17tGG4N5NZr47WXdPmYqhAZWfNy3zQ2Qmvn4E456lrmUZ7Zl1R4FVwjtaL8-AXp6_WYZ7uBXay/s1350/DSC_0021.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0m6Adx0eKrdD7H-7Hg279xFL_vatiCuKIliwbb6gQxNMer4nEnWfEhGRiq1VJ-OkkPGR4Ev8SnG_RgqNJOkdezvXYfRDBxzDiVeLJM13L2Ob4Wk17tGG4N5NZr47WXdPmYqhAZWfNy3zQ2Qmvn4E456lrmUZ7Zl1R4FVwjtaL8-AXp6_WYZ7uBXay/s320/DSC_0021.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUnRWwvsRiE8ThalIa8te0fQhnbjeVWf6n5JT3a6ggXjMG82958kpso9jkTkuFvDLZh5ukdxn6E9qDK39jmQ9HuOmNwXz3kRYnXhxJxmji43-MQeCU4M1hu-UEhm5otuOUwqGGPEAENTGGbvcn9wrVPejbf11awmgQ7JwefOvkD5U4e2vl-rEWbfmM/s1350/DSC_0022.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUnRWwvsRiE8ThalIa8te0fQhnbjeVWf6n5JT3a6ggXjMG82958kpso9jkTkuFvDLZh5ukdxn6E9qDK39jmQ9HuOmNwXz3kRYnXhxJxmji43-MQeCU4M1hu-UEhm5otuOUwqGGPEAENTGGbvcn9wrVPejbf11awmgQ7JwefOvkD5U4e2vl-rEWbfmM/s320/DSC_0022.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">. </div><div>೫. ಐದನೇ ಚಿತ್ರ : ಯಶಸ್ಸೇ ಬರಲಿ.. ಗೆಲುವು ಕಷ್ಟವಾಗಿರಲಿ.. ಏನೇ ಆಗಲಿ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಸದ್ದು ಮಾಡದಂತೆ ನೋಡಿಕೋ.. ಅದು ಸಾಧ್ಯವಾಗೋದು ಸತ್ ಸಂಗದಿಂದ ಮಾತ್ರ </div><div><br /></div><div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX8EBizzY_R58dQ23q0jzO1o7iC-O9kljIq2au2czVsXp6qQ7RVSP24vYIn7kQqcwk-rJsvN3BFXbBLJpd00tU1WbOtWRadBVDpSpbTrGQoYk0yPmXORujoQd00lrOQHz169FquM4EkthTTYS--vp8Dhho9nSSZLB6XG3BWX76EU8_daYlk_NiXjvf/s1350/DSC_0121.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX8EBizzY_R58dQ23q0jzO1o7iC-O9kljIq2au2czVsXp6qQ7RVSP24vYIn7kQqcwk-rJsvN3BFXbBLJpd00tU1WbOtWRadBVDpSpbTrGQoYk0yPmXORujoQd00lrOQHz169FquM4EkthTTYS--vp8Dhho9nSSZLB6XG3BWX76EU8_daYlk_NiXjvf/s320/DSC_0121.JPG" width="320" /></a></div><div><br /></div><div><br /></div>೬. ಆರನೇ ಚಿತ್ರ : ಗುರುಹಿರಿಯರು ಹಾಕಿಕೊಟ್ಟ ಮಾರ್ಗವೇ ರಾಜಮಾರ್ಗ... ಅದು ಸಿಗುವುದು ರಾಜಯೋಗದ ಬಲದಿಂದ </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZeGSsrFchP-ShLJRwMDxZOu0jNITCaYON8xPgWNJLt8sE7N__feQdvOwW6JSWL8nx3PDIWzRcLgzzoFZM6S2CnMNv_P2rKSfYLwakYIfLzjL-nCCIoq1nzHC_DlzN0gYqi1_q9nZsvcWaWW7DciRGYGnhZ_2gfi6HkP7p3t1wkBHrmB0OlqtUo_tw/s1350/DSC_0150.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZeGSsrFchP-ShLJRwMDxZOu0jNITCaYON8xPgWNJLt8sE7N__feQdvOwW6JSWL8nx3PDIWzRcLgzzoFZM6S2CnMNv_P2rKSfYLwakYIfLzjL-nCCIoq1nzHC_DlzN0gYqi1_q9nZsvcWaWW7DciRGYGnhZ_2gfi6HkP7p3t1wkBHrmB0OlqtUo_tw/s320/DSC_0150.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div>೭. ಏಳನೇ ಚಿತ್ರ : ನಾವು ಅಂದುಕೊಂಡದ್ದಕ್ಕಿಂತ ಆ ಮಹಾಮಹಿಮನ ಪ್ಲಾನ್ ಸದಾ ಬೇರೆಯದೇ ಆಗಿರುತ್ತೆ .. ಅದು ನಾವು ಅಂದುಕೊಂಡದ್ದಕ್ಕಿಂತ ಶೀಘ್ರವಾಗಿ ಹತ್ತಿರದಲ್ಲಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ.. </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUbOm89RuGs2VBL5CgGLpC5gQqCbK9xuOie-2dTkTtuIIiy7mnxIzPC4QoKsOFhCSyFCRgTDrCnVYR2HNqUcHZYDSXe8nXz2qygsKPJC33a_RbDG3FA2ElOpsJsS3ilbXv_kGugszaMrzBZa56q7IG7MvXM1n7QqeMcufk8Tm9co69rJabZHaurDSK/s1350/DSC_0314.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUbOm89RuGs2VBL5CgGLpC5gQqCbK9xuOie-2dTkTtuIIiy7mnxIzPC4QoKsOFhCSyFCRgTDrCnVYR2HNqUcHZYDSXe8nXz2qygsKPJC33a_RbDG3FA2ElOpsJsS3ilbXv_kGugszaMrzBZa56q7IG7MvXM1n7QqeMcufk8Tm9co69rJabZHaurDSK/s320/DSC_0314.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><br />. </div><br /><div><div>೮. ಎಂಟನೇ ಚಿತ್ರ : ನಾವು ಪ್ರಾರ್ಥನೆ ಮಾಡುತ್ತೇವೆ.. ಆ ಭಗವಂತ ನಮ್ಮ ರಕ್ಷಣೆಗೆ ಹೇಗೆ ಯಾರನ್ನು ಕಳಿಸುತ್ತಾನೋ ನಮಗೆ ಅರಿವಿಗೆ ಬರುವುದಿಲ್ಲ.. ಆದರೆ ಕಳಿಸಿದ ಸಹಾಯದ ಬಗ್ಗೆ ವರ್ಣಿಸೋಕೆ ಮಾತೆ ಬರೋಲ್ಲ </div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixADm1ox_BM7nKqeXfTVAFgouOWm6B54svkI54ojR9Gm4g_GC0uWRs2RL-tPod0QqmPfMk_urX8IxYimNGg-nOX9lThRIeEV2A0V9-9iIzbPncgQa2V6o3HrendMFPlu5V_X3Ga-nZRj0isbnVSn-IFVB9VBCQEsrTaRz7bqeF7rXS_Etbq7u29reU/s1350/DSC_0264.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixADm1ox_BM7nKqeXfTVAFgouOWm6B54svkI54ojR9Gm4g_GC0uWRs2RL-tPod0QqmPfMk_urX8IxYimNGg-nOX9lThRIeEV2A0V9-9iIzbPncgQa2V6o3HrendMFPlu5V_X3Ga-nZRj0isbnVSn-IFVB9VBCQEsrTaRz7bqeF7rXS_Etbq7u29reU/s320/DSC_0264.JPG" width="320" /></a></div><div><div><br /></div></div></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-56637607478096959932022-11-15T15:18:00.006+05:302022-11-15T15:21:31.980+05:30ಅದೊಂದು ಸುಂದರ ಗುರುಕುಲ.. !<p> ಅದೊಂದು ಸುಂದರ ಗುರುಕುಲ.. </p><p>ಕಾಡಿನ ಮಧ್ಯೆ ಒಂದು ಸುಂದರ ಕೆರೆ.. ಅದರ ಸುತ್ತಲೂ ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ಕುಟೀರಗಳು.. ಪ್ರತಿ ಕುಟೀರಗಳಲ್ಲಿ ಶಿಷ್ಯರಿಗೆ ಅಧಿಕಾರ ಕೊಟ್ಟು.. ಆ ಗುಡಿಸಲನ್ನು ನೋಡಿಕೊಳ್ಳುವ ಜವಾಬ್ಧಾರಿ ಕೊಡಲಾಗಿತ್ತು.. ತಮ್ಮ ಪರ್ಣ ಕುಟೀರಗಳನ್ನು ಬೆಳೆಸುವ ಬೆಳಗಿಸುವ ಕಾಯಕ ಅವರದಾಗಿತ್ತು.. </p><p>ಅಂತಹ ಒಂದು ಪರ್ಣಕುಟೀರದಲ್ಲಿ ಸದಾ "<b>ಸಂತೋಷ"</b>ವೇ ತುಂಬಿತ್ತು.. ಕಾರಣ ಅದರ ಜವಾಬ್ಧಾರಿ ಹೊತ್ತವರ ಹೆಸರೇ ಅದಾಗಿತ್ತು.. ಆ ಪರ್ಣಕುಟೀರದಲ್ಲಿದ್ದವರೆಲ್ಲಾ "<b>ರವಿ</b>"ಯ ಬೆಳಕಿನಲ್ಲಿ ಪ್ರತಿ ಕ್ಷಣ ಹೊಳೆಯುವ ಮಣಿಗಳಾಗಿದ್ದರು.. </p><p>ಸುಮಾರು ಎರಡು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಆ ಕುಟೀರಕ್ಕೆ ಸೇರಿಕೊಂಡ ಶಿಷ್ಯನೊಬ್ಬ ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಹಿರಿಯ ಶಿಷ್ಯರ ಹತ್ತಿರ ಒಂದು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿದ!</p><p>"ಅಣ್ಣ .. ಈ ಕುಟೀರದಲ್ಲಿ ಎಂಥಹ ಸಂಭ್ರಮ ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದೇನೆ ಅಣ್ಣ.. ಪ್ರತಿ ಕ್ಷಣವೂ ಒಂದು ಸಂತಸದ ಕ್ಷಣಗಳು ನಮಗೆ ಎದುರಾಗುತ್ತಲೇ ಇರುತ್ತವೆ.. ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಏನೋ ಒಂದು ರೀತಿಯ ಉಲ್ಲಾಸ ಅನಿಸುತ್ತೆ"</p><p>" ಹೌದು ತಮ್ಮ.. ಇಲ್ಲೊಂದು ಸಂಭ್ರಮದ ವಾತಾವರಣವಿದೆ.. ಇತ್ತೀಚಿಗಷ್ಟೇ ಒಂದು ಸುಂದರ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನೆಡೆಯಿತು.. ಅದರ ಬಗ್ಗೆ ನಮ್ಮ ಗುರುಗಳು ಬಹಳ ಸುಂದರವಾಗಿ ಕಟ್ಟಿ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದಾರೆ.. ತಗೋ ಅದನ್ನೊಮ್ಮೆ ಓದು... ನೋಡು ಖುಷಿಪಡು .. "</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBzOwswHaqXmJ2-VLrDz3Zpe4tfmRQKKpek1FhQppjy2dwGu1c2Q7JKezdvV2eQ-of_j4wkQf9d-K2PgbT9XAQNU9QgODF6TUg2kCZBNu4NxI1GKmYE4sRWS5zvcUnx4uzHFGiEM7mkTogXWTbZg6BdX2kSwPYA4HitQ071Ub1zhFPGHsEIqY0_j3C/s995/Rajyotsava.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="995" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBzOwswHaqXmJ2-VLrDz3Zpe4tfmRQKKpek1FhQppjy2dwGu1c2Q7JKezdvV2eQ-of_j4wkQf9d-K2PgbT9XAQNU9QgODF6TUg2kCZBNu4NxI1GKmYE4sRWS5zvcUnx4uzHFGiEM7mkTogXWTbZg6BdX2kSwPYA4HitQ071Ub1zhFPGHsEIqY0_j3C/w400-h226/Rajyotsava.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಚಿತ್ರ ಕೃಪೆ : ಅವಿರತ ಪರಿಶ್ರಮದ ತಂಡ </td></tr></tbody></table><br />ಕಾಡಿನಲ್ಲೆಲ್ಲ ಸಂಭ್ರಮದ ವಾತಾವರಣ ಎಲ್ಲಿ ನೋಡಿದರಲ್ಲಿ ಕೆಂಪು ಹಳದಿ.. ಕರುನಾಡಿನ ಹೆಣ್ಣು ಮಕ್ಕಳ ಸೌಭಾಗ್ಯದ ಗುರುತು ಎಲ್ಲೆಡೆ ಹರಡಿತ್ತು.. ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಶಿಷ್ಯ ಗಣಗಳು ಎಲ್ಲರೂ ಒಪ್ಪುವ ವೇಷ ಭೂಷಣಗಳಲ್ಲಿ ಮಿಂಚುತ್ತಿದ್ದರು.. ಪ್ರತಿಯೊಬ್ಬರ ಮೊಗದಲ್ಲಿ ಹಬ್ಬದ ಸಂಭ್ರಮ.. ಅಲ್ಲವೇ..... ತಾಯಿ ಭುವನೇಶ್ವರಿಯನ್ನು ಅರ್ಚಿಸಲು ದಿನ ಮುಹೂರ್ತ ಬೇಡ. .. ಅನುಕ್ಷಣವೂ, ಅನುದಿನವೂ ನಮ್ಮ ನರನಾಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಭಾಷೆಯ ಅಭಿಮಾನ ಹರಿದಾಡುತ್ತಲೇ ಇರುತ್ತದೆ...ಅದೇ ಕರುನಾಡಿನ ನಿತ್ಯೋತ್ಸವ....ಆದರೂ ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಒಟ್ಟು ಗೂಡಿಸಿ ನಿಲ್ಲಬೇಕು ಅಂದಾಗ ತಾರೀಕು ಕೂಡ ನಮಗೆ ಜೊತೆಯಾಯಿತು.. <div><br /></div><div>ಹನ್ನೊಂದು ಹನ್ನೊಂದು ಇಪ್ಪತ್ತೆರಡು.. ಹೌದು ಎರಡು ಸಾವಿರದ ಇಪ್ಪತ್ತೆರಡನೆ ಇಸವಿ.ನವೆಂಬರ್ ಮಾಸದ ಹನ್ನೊಂದನೇ ದಿನ.. </div><div><br /></div><div>ಹೌದು ನವೆಂಬರ್ ಕರುನಾಡಿನ ಜನತೆಯಲ್ಲಿ ಎಂದಿಗೂ ಮಾಸದ ಮಾಸ...!</div><div><p>ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಅಂದರೆ ಆ ಪರಿಸರದ ಮಹತ್ವನ್ನು ಎತ್ತಿ ಹಿಡಿಯುವ ಯಾವುದಾದರೂ ಒಂದು ಕಲೆ ಅಲ್ಲಿ ಬರಬೇಕು.. ಆಗ ಬಂದದ್ದೇ ಕಂಸಾಳೆ.. </p><p>ಅಬ್ಬಾ ಶಿಷ್ಯ ಕೋಟಿಗಳೇ ನೀವು ನೋಡಬೇಕಿತ್ತು.. ಆ ಹಾವಭಾವ.. ಆ ತಾಳ ಲಯ.. ಅವರ ನೃತ್ಯ, ದೇಹವನ್ನು ದಂಡಿಸುವಂಥಹ ನೃತ್ಯ.. ಆ ಕಂಸಾಳೆಯನ್ನು ಹಿಡಿದು ತಾಳ ಹಾಕುತ್ತಾ ಅವರು ನೀಡಿದ ಸುಮಾರು ಒಂದು ಅರ್ಧ ಘಂಟೆಯ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಚಪ್ಪಾಳೆ ಗಿಟ್ಟಿಸಿತು..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkwCnKNfTVUWvHW0O_ImaAFHKX4AaWvgfBF17Pzp9LOMqgE8bxreXvvIwsMZTseTKr0D7wUoD-RwnOmqxLRTz9YUBnHLtrbDwa-7ipnFcdmUFXmHRJf196Fj3CWhIgqFwEN6O_m0uu4JSdP7i6YYMuE-M445VKBw5xSrRaAqcnhPdVUSyY9kFC93Rz/s1350/DSC_0149.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkwCnKNfTVUWvHW0O_ImaAFHKX4AaWvgfBF17Pzp9LOMqgE8bxreXvvIwsMZTseTKr0D7wUoD-RwnOmqxLRTz9YUBnHLtrbDwa-7ipnFcdmUFXmHRJf196Fj3CWhIgqFwEN6O_m0uu4JSdP7i6YYMuE-M445VKBw5xSrRaAqcnhPdVUSyY9kFC93Rz/s320/DSC_0149.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIPpkvUtX8-N0qKdwk3NEO7hNh98ebqn6wfsZEIHgj3xqjNqKh0iCVvYidDW6nXAyv4Qu1xsjXb45BjtIOHVddHGQehHp4aiAr58uYsNgI8rphGZkQDNgetbfH86MawUi2mOyxJBwPAAg9M0sguWNkMAfgVouOHxbqSAR1xNZMdZZkuq3CDef1N7W-/s1350/DSC_0128.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIPpkvUtX8-N0qKdwk3NEO7hNh98ebqn6wfsZEIHgj3xqjNqKh0iCVvYidDW6nXAyv4Qu1xsjXb45BjtIOHVddHGQehHp4aiAr58uYsNgI8rphGZkQDNgetbfH86MawUi2mOyxJBwPAAg9M0sguWNkMAfgVouOHxbqSAR1xNZMdZZkuq3CDef1N7W-/s320/DSC_0128.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6xe9dbXqwMjKd2Mp6TbCW9ROzt4HeYy07y4YI-g8944sSFzaQNcPTBp-cnJxtH1SjoYSvrffYRauyodW5jaoloIyOD_fyYwtTvBS-Ll_JNcYmVClGa2tA3s8mhGpbKeQTqEP5xlF65Uuw7Pm9IgqIEsGi6wwr4SW0q4uXh8ZBVKJ0wQq5LYnwl0lL/s1350/DSC_0057.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6xe9dbXqwMjKd2Mp6TbCW9ROzt4HeYy07y4YI-g8944sSFzaQNcPTBp-cnJxtH1SjoYSvrffYRauyodW5jaoloIyOD_fyYwtTvBS-Ll_JNcYmVClGa2tA3s8mhGpbKeQTqEP5xlF65Uuw7Pm9IgqIEsGi6wwr4SW0q4uXh8ZBVKJ0wQq5LYnwl0lL/s320/DSC_0057.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3aOrLv3uvscL3V-bRpBDMWB0isaTbxPaeLPV8QcRFqQThHVk1RJRZwpwel_vCv9J05GlvvvdbRYAYPIjUS3qUS_KJ16QX8N6O6lvqW0x5mvMnG6kQUEGtY4tQAV9jC5E1EhFMaOEFC-aY0ECwOQStmS1H6r5O55VP6DrQl9EI1t1cSxS9nZzJ9IUp/s1350/DSC_0030.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3aOrLv3uvscL3V-bRpBDMWB0isaTbxPaeLPV8QcRFqQThHVk1RJRZwpwel_vCv9J05GlvvvdbRYAYPIjUS3qUS_KJ16QX8N6O6lvqW0x5mvMnG6kQUEGtY4tQAV9jC5E1EhFMaOEFC-aY0ECwOQStmS1H6r5O55VP6DrQl9EI1t1cSxS9nZzJ9IUp/s320/DSC_0030.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjv0Yi9WMbyufbm1mZF8aivEgVlWcRGuHG_Si-zN0xQOfhaJ-_hvzh67KKjiwwNSvkfc8PlSZWzi1GUV7dEFMkBNuui1iCwVMWy8zOf5EuSsrrAE9zmESSgm3OnJmVsdcNsTRaVGx6tcu5ac3BkTu3j4qYOAOtySSylq3laZ-XL6p0BDAp-TKugAe7l/s1350/DSC_0024.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjv0Yi9WMbyufbm1mZF8aivEgVlWcRGuHG_Si-zN0xQOfhaJ-_hvzh67KKjiwwNSvkfc8PlSZWzi1GUV7dEFMkBNuui1iCwVMWy8zOf5EuSsrrAE9zmESSgm3OnJmVsdcNsTRaVGx6tcu5ac3BkTu3j4qYOAOtySSylq3laZ-XL6p0BDAp-TKugAe7l/s320/DSC_0024.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9GMaa0u3yqDF7yqNHJynmoYg1hFUt3iUatu3w1N5UMJflMxa4XHOTSi0cYrM0Yb7yHV1pzaM2JebfJSvtRpkvzeasZtwTTm09yTMz_eSkNlqIlqVG7RwgbrgAu_9MMkTgoyzqeLR1o8vKRTTW2sFJ_xOim_QX8E9-IuYPefxZwqy0xP2sB8xQfn0w/s1350/DSC_0021.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9GMaa0u3yqDF7yqNHJynmoYg1hFUt3iUatu3w1N5UMJflMxa4XHOTSi0cYrM0Yb7yHV1pzaM2JebfJSvtRpkvzeasZtwTTm09yTMz_eSkNlqIlqVG7RwgbrgAu_9MMkTgoyzqeLR1o8vKRTTW2sFJ_xOim_QX8E9-IuYPefxZwqy0xP2sB8xQfn0w/s320/DSC_0021.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj43SrXtuQ5Hd3y_wITv0zzspUvwh-E27f2ElMsciUfupJ_om_hVgqwVe4zFNVtIvNhD6gxmZYWmsmV1b1-l-OFtf4-0ekXdkFhDKLjuazQBPpZZIpnGkxqZxZ4Gjwjty5I1tU-8leOTgX2-k6PZwD4VfpkKH8nWF5-fX-95bREQnthPgwEGi2-23DS/s1350/DSC_0005.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj43SrXtuQ5Hd3y_wITv0zzspUvwh-E27f2ElMsciUfupJ_om_hVgqwVe4zFNVtIvNhD6gxmZYWmsmV1b1-l-OFtf4-0ekXdkFhDKLjuazQBPpZZIpnGkxqZxZ4Gjwjty5I1tU-8leOTgX2-k6PZwD4VfpkKH8nWF5-fX-95bREQnthPgwEGi2-23DS/s320/DSC_0005.JPG" width="320" /></a></div><br /><p></p><p>ಹಾಗೆ ಆ ಕಡೆ ಈ ಕಡೆ ನೋಡಿದರೆ.. ಜ್ಞಾನ ಹೆಚ್ಚಿಸುವ ಕವಿವರೇಣ್ಯರ ರಚನೆಗಳು, ಲೇಖಕರ ಅದ್ಭುತ ಪುಸ್ತಕಗಳು, ಮನಸ್ಸನ್ನು ಉಲ್ಲಾಸದಿಂದ ಇರಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಬೇಕಾದ ಪುಸ್ತಗಳು.. ಮಸ್ತಕಕ್ಕೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ಇಂಬು ಕೊಡುವ ಪುಸ್ತಕಗಳು ಬೇಕಾದಷ್ಟು ಇದ್ದವು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxgWabSqpaIu8njxgN-_l700QjVuc_OJHP6S83CV5gpnckoyPuFQSbXWoBrVlrTqa2nwJDuLtytsjUJ_1L3CxDBHM7Hhzqeb1RU18n4jw8amX68hcE-0muALmlNSUX8dUEHY2c8yHHsJJVEbylOwr4YAZcOgQOBhibntZLfHmwl-c4lWHWUtRLFkQR/s1350/DSC_0037.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxgWabSqpaIu8njxgN-_l700QjVuc_OJHP6S83CV5gpnckoyPuFQSbXWoBrVlrTqa2nwJDuLtytsjUJ_1L3CxDBHM7Hhzqeb1RU18n4jw8amX68hcE-0muALmlNSUX8dUEHY2c8yHHsJJVEbylOwr4YAZcOgQOBhibntZLfHmwl-c4lWHWUtRLFkQR/s320/DSC_0037.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTOVpmcAENXlpyE1YPI3wb_Rd2ZdTH3h1ojm7puXWL_fB4Fluy7h7iCuTc98QAob26rynRcWr_tmuMwn-YMxVCBd853wb9AFmZc0EUxEe2LfRh4N2pK2S-tZP7EalDZPIZwKWS1H80RpkyvCkM90z-Y2rEaP_S-_1EZtK0beieekZzlaXhexTt-8LR/s1350/DSC_0038.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTOVpmcAENXlpyE1YPI3wb_Rd2ZdTH3h1ojm7puXWL_fB4Fluy7h7iCuTc98QAob26rynRcWr_tmuMwn-YMxVCBd853wb9AFmZc0EUxEe2LfRh4N2pK2S-tZP7EalDZPIZwKWS1H80RpkyvCkM90z-Y2rEaP_S-_1EZtK0beieekZzlaXhexTt-8LR/s320/DSC_0038.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzNmJfM6jgBPBNkMTJKpaYsXi493my3E--uS23qWhIK4252529LvLCgEcnTQfp0bpA9RXy1FcV5taRNsnJ4Hxl0rd9ut-hKe8UG2eORgA2sM9ym5bWn_cv7FOOfvAs9AVlWJnR95jA6mKF4YMzFTgV4jNQYqKyHz8PjkY7ra46XQ-z4SZQNvEAfj2u/s1350/DSC_0039.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzNmJfM6jgBPBNkMTJKpaYsXi493my3E--uS23qWhIK4252529LvLCgEcnTQfp0bpA9RXy1FcV5taRNsnJ4Hxl0rd9ut-hKe8UG2eORgA2sM9ym5bWn_cv7FOOfvAs9AVlWJnR95jA6mKF4YMzFTgV4jNQYqKyHz8PjkY7ra46XQ-z4SZQNvEAfj2u/s320/DSC_0039.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirkmIUNr76t6TiBcdsR9uHUg53zDfyRhGgrT_47tqD5vgAv0EMa0Rpxo9EIaR4ZtVAUHCiaaV_FQzCDUzAx8LibEvcXOzkF9XL0XM2_jAGQrXrkWfQnz_glbDugb3wc84wzN8DhzK7qXvZrar6HvDjZ8mdF0VkJUPuviN_Fqjlxa7o_KiEsIb8oS5R/s1350/DSC_0096.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirkmIUNr76t6TiBcdsR9uHUg53zDfyRhGgrT_47tqD5vgAv0EMa0Rpxo9EIaR4ZtVAUHCiaaV_FQzCDUzAx8LibEvcXOzkF9XL0XM2_jAGQrXrkWfQnz_glbDugb3wc84wzN8DhzK7qXvZrar6HvDjZ8mdF0VkJUPuviN_Fqjlxa7o_KiEsIb8oS5R/s320/DSC_0096.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_o4u5Xk3ioKgxdxhQyZnsJbXeiUpsjvLtX0Z_iMoMqrNlye6hFB63kHLBt0QArllXpr5Y3s_mznsnRWq9lGi59lWqQ9AqwYg-kZA7LkTVlMtMhI9Ox68utX3qQt4fbk4QMyKtjOQpGQC_SXJu87K0gNtoeOLOtG7iCU3UH9nRRMUryzCLLUezTX6u/s1350/DSC_0097.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_o4u5Xk3ioKgxdxhQyZnsJbXeiUpsjvLtX0Z_iMoMqrNlye6hFB63kHLBt0QArllXpr5Y3s_mznsnRWq9lGi59lWqQ9AqwYg-kZA7LkTVlMtMhI9Ox68utX3qQt4fbk4QMyKtjOQpGQC_SXJu87K0gNtoeOLOtG7iCU3UH9nRRMUryzCLLUezTX6u/s320/DSC_0097.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSPLzl9V4l4smzIwoBvzqIN7_hyiqxcsENJ3oW9ItB355_2ndQt31wI5RxKQmGgOy4EVsktvXL0ntK-e33qS2VXDH95-jhDbt2VOKccJ_jUS7APL4wiykHZJnSfs2IaglTS8cC84dBrkevCwq02Su7BH0S4E0aDo_7M8Qo3UJ7C39epUrT65gsWob/s1350/DSC_0107.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSPLzl9V4l4smzIwoBvzqIN7_hyiqxcsENJ3oW9ItB355_2ndQt31wI5RxKQmGgOy4EVsktvXL0ntK-e33qS2VXDH95-jhDbt2VOKccJ_jUS7APL4wiykHZJnSfs2IaglTS8cC84dBrkevCwq02Su7BH0S4E0aDo_7M8Qo3UJ7C39epUrT65gsWob/s320/DSC_0107.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtHKc4ooD0ySUAwipPxV1J169yXvvQo7D1TBBMkY0osyJHQfkB27M2abaf4E7PnGzulBMhnYQU8NQcvb2UX1W44WHgXzcv46ExblLXvsW8u2yoX9va1rD9JaOpWBXE3gXLWTG6uhaE1qtr8fElMhu_FC-Qa8kqvSfonqIw2tRoAulxJSzJ077OJ-gb/s1350/DSC_0109.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtHKc4ooD0ySUAwipPxV1J169yXvvQo7D1TBBMkY0osyJHQfkB27M2abaf4E7PnGzulBMhnYQU8NQcvb2UX1W44WHgXzcv46ExblLXvsW8u2yoX9va1rD9JaOpWBXE3gXLWTG6uhaE1qtr8fElMhu_FC-Qa8kqvSfonqIw2tRoAulxJSzJ077OJ-gb/s320/DSC_0109.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgom8xdqYvt2bT-W9q_EMUZrwF80-owUeWC1LwdIPlGWOfIUMJJOH6qgCBPRwWte7UmMesn3y2ypMtMvW7EEvNtq-bLmGEgRhmN49eO1UVqoe7td4r1dj3AOJljRnM5DPptQnTWy-cgR0M_qPDX_u0u4aL3V_nS9PcEJ5U3hfGGMrGxKuOchDL8slAT/s1350/DSC_0266.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgom8xdqYvt2bT-W9q_EMUZrwF80-owUeWC1LwdIPlGWOfIUMJJOH6qgCBPRwWte7UmMesn3y2ypMtMvW7EEvNtq-bLmGEgRhmN49eO1UVqoe7td4r1dj3AOJljRnM5DPptQnTWy-cgR0M_qPDX_u0u4aL3V_nS9PcEJ5U3hfGGMrGxKuOchDL8slAT/s320/DSC_0266.JPG" width="320" /></a></div><p>ಎಲ್ಲರೂ ಇದ್ದ ಮೇಲೆ ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಇರಲೇ ಬೇಕಲ್ಲವೇ.. ಕರುನಾಡಿನ ಭಾಷೆಗೆ ಒಂದು ತೀವ್ರ ಸ್ವರೂಪದ ಮೆಚ್ಚುಗೆ, ಗಮನಿಸುವಿಕೆ ಮತ್ತು ಆರಾಧನೆ ಮಾಡುವಂತಹ ಮೊದಲೇ ಇದ್ದ ಮನಸ್ಸನ್ನು ಇನ್ನಷ್ಟು ಎತ್ತರಕ್ಕೆ ಒಯ್ದಿದ್ದು ಅವರ ವ್ಯಕ್ತಿತ್ವ, ಅವರ ಸದಭಿರುಚಿಯ ಚಿತ್ರಗಳು ಹಾಗೂ ಒಬ್ಬ ಸಂತನಂತೆ ಭಾಷೆಯ ಏಳಿಗೆಗೆ ದುಡಿದ ಅವರ ಮೇರು ವ್ಯಕ್ತಿತ್ವ.. ಹೌದು ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಬಗ್ಗೆ ಅವರ ಪುತ್ರ ಪುನೀತ್ ಅವರ ಮೂಸೆಯಿಂದ ಅರಳಿದ ಪುಸ್ತಕವಿತ್ತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeTRY9QyMdh3kujjYTvs-8wlz59e9jVKmSzzx3zER0MB1d4dzFzsxYQ9Rc_SKv6vFdC8JZVs1J3Mb7ij7-bfJxC9HCZmHLCG9qyO4H8et8HbfN5g27op-LcD7x2GP9WH-XdQTMPlNefOw9_PeT8bA5RzsF5W_i0wfgRpXTVPB5a46-5W_HL26IkoOd/s1350/DSC_0264.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeTRY9QyMdh3kujjYTvs-8wlz59e9jVKmSzzx3zER0MB1d4dzFzsxYQ9Rc_SKv6vFdC8JZVs1J3Mb7ij7-bfJxC9HCZmHLCG9qyO4H8et8HbfN5g27op-LcD7x2GP9WH-XdQTMPlNefOw9_PeT8bA5RzsF5W_i0wfgRpXTVPB5a46-5W_HL26IkoOd/s320/DSC_0264.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLbOayvR580B3VtRgi9eL4Ktt84KBLQkyFQMyrsxlD66jcpWN43YPB_JF0OcLPv114tJooIehlMCLEfpbTnTKw31IwDLk0esRsEpRJzIqJnyaaGUU7BNspIcUUf54UBq3MyULBbThBi7IrRphGx_2zxO84L1EdOv_pWuKsI47T-azbnYKqljYkjCzI/s1350/DSC_0265.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLbOayvR580B3VtRgi9eL4Ktt84KBLQkyFQMyrsxlD66jcpWN43YPB_JF0OcLPv114tJooIehlMCLEfpbTnTKw31IwDLk0esRsEpRJzIqJnyaaGUU7BNspIcUUf54UBq3MyULBbThBi7IrRphGx_2zxO84L1EdOv_pWuKsI47T-azbnYKqljYkjCzI/s320/DSC_0265.JPG" width="213" /></a></div><p>ಭಾಷೆಯ ಬಗ್ಗೆ ಅಭಿಮಾನ ಹೌದು.. ಸನ್ಮಾನ ಹೌದು.. ಸಂತೋಷ ಹೌದು.. ಎಲ್ಲವೂ ಸರಿ.. ಅದನ್ನು ಬಿತ್ತರಗೊಳಿಸುವ ಒಂದು ನೆಪ ಬೇಕಲ್ಲವೇ.. ಬೇಕಾದಷ್ಟು ವಿಭಿನ್ನ ವಿನ್ಯಾಸಗಳ ಅಂಗಿಗಳು ಅಲ್ಲಿ ಜಮಾಯಿಸಿದ್ದವು.. ಕರುನಾಡಿನ ಹೆಮ್ಮೆಯ ಲಾಂಛನ, ನಕ್ಷೆ, ಬಾವುಟ, ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳನ್ನು ಹೊತ್ತ ಟೀ ಶರ್ಟ್ ಅನೇಕರ ಸುಂದರ ಮನಸ್ಸನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಿದ್ದವು. </p><p>ಗಿಡ ನೀಡಿ.. ಮರ ಬೆಳೆಸಿ.. ಪರಿಸರ ಬೆಳಗಲಿ, ಬೆಳೆಯಲಿ.. ನಿಜ ಅದಕ್ಕೆಂದೇ ಅನೇಕಾನೇಕ ಅಲಂಕಾರಿಕ ಗಿಡಗಳು ಮೇಳೈಸಿದ್ದವು.. ತಮಗೆ ಇಷ್ಟ ಬಂದ ಸಸ್ಯಗಳನ್ನು ಪಡೆದು ಮನೆಯನ್ನು, ಅಂಗಳವನ್ನು ಸಸ್ಯಕಾಶಿ ಮಾಡುವ ಹಂಬಲ ಹಲವರದ್ದು.. </p><p>ಸಮಾರಂಭವೆಂದರೆ ಮಸ್ತಕಕ್ಕೆ ಖುಷಿ ಕೊಡುವಂತದ್ದು ಇದ್ದೆ ಇರುತ್ತದೆ.. ಆದರೆ ನಾಲಿಗೆ ಆಹಾ ಅನ್ನುವಂತಹ ಸವಿ ಬೇಕು ಅಲ್ಲವೇ.. ಬಾಳೆಯ ಎಳೆಯಲ್ಲಿ ಅಂತಹ ಭಕ್ಷ್ಯ ಭೋಜ್ಯಗಳು ಹರಿದಾಡಿತು.. ನಂತರ ಬಂದವರ ಉದರ ಸೇರಿ ಕೃತಜ್ಞತಾ ಭಾವ ಹೊಂದಿದವು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4aflAk-mfa_GhW9TcxltE-_1PoC1cT9EX7GFqlbixi0ajkMzKl90nlonme6H66Uwyk2VlRgoHULsYLfbBmQWdTVQ43DK8UvUNHexxd0vtpUgHzInqgO_LvvSNV-IQFIwvguQg5ilHxRupQzktqboTIs1tHI4dCx-N88Ns0Wwp4AbGaMO68ipRht76/s1350/DSC_0004.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4aflAk-mfa_GhW9TcxltE-_1PoC1cT9EX7GFqlbixi0ajkMzKl90nlonme6H66Uwyk2VlRgoHULsYLfbBmQWdTVQ43DK8UvUNHexxd0vtpUgHzInqgO_LvvSNV-IQFIwvguQg5ilHxRupQzktqboTIs1tHI4dCx-N88Ns0Wwp4AbGaMO68ipRht76/s320/DSC_0004.JPG" width="320" /></a></div><p>ಎಲ್ಲರ ಮನಸ್ಸಲ್ಲಿ, ಎಲ್ಲರ ಬಾಯಿಯಲ್ಲಿ ಒಂದೇ ಅಭಿಮತ.. ಬಾಳೆ ಎಲೆ ಊಟ ಟಾಪ್ ಕ್ಲಾಸ್... ಎಲ್ಲಾ ಕ್ರಾಯಕ್ರಮಗಳ ಯಶಸ್ಸು ನೆಲೆ ನಿಲ್ಲೋದು ಆಹಾರದ ಬಾಣಲೆಯಲ್ಲಿ.. ಅದರಲ್ಲಿ ಗೆದ್ದೇ ಬಿಟ್ಟಿತು ಈ ಸುಂದರ ತಂಡ...!</p><p>ಗುರುಗಳು ಬರೆದು ಕೊಟ್ಟಿದ್ದ ವೀಕ್ಷಕ ವಿವರಣೆಯ ಪುಟಗಳು ಮುಗಿದಿತ್ತು...ಶಿಷ್ಯರುಗಳು ಕುತೂಹಲ ತಡೆಯಲಾಗದೆ..ಮುಂದೇನಾಯ್ತು ಎಂದು ತಿಳಿಯುವ ಕಾತುರ ಕಾಂತಾರ ಸಿನಿಮಾದ ಅಂತಿಮ ದೃಶ್ಯಕ್ಕಿಂತಲೂ ಮಿಗಿಲಾಯ್ತು...</p><p>ಕುಣಿದಾಯಿತು.. ಬಟ್ಟೆ ಧರಿಸಿ ಮೆರೆದಾಯ್ತು.. ಪುಸ್ತಕಗಳನ್ನು ಕೊಂಡಾಯಿತು.. ಅಲಂಕಾರಿಕ ಜುಮುಕಿಗಳು, ಬಿಂದಿಗಳು, ಕ್ಲಿಪ್, ಬಳೆಗಳು ಹೆಣ್ಣು ಮಕ್ಕಳ ಚೀಲ ಸೇರಾಯ್ತು.. ಮುಂದೆ ಗುರುಗಳೇ.. </p><p>"ಶಿಷ್ಯರೇ.. ಮುಂದೆ ನೆಡೆದದ್ದು ಇನ್ನಷ್ಟು ಖುಷಿಯ ಕ್ಷಣಗಳು... </p><p>ಕರುನಾಡಿನ ನಾಡಗೀತೆಯನ್ನು ಸುಶ್ರಾವ್ಯವಾಗಿ ಹಾಡಿದ್ದು.. ಇದರಲ್ಲಿ ಗಮನಿಸಬೇಕಾದ ಅಂಶವೆಂದರೆ ಹಾಡಿದ ನಾಲ್ಕು ಮಂದಿಯಲ್ಲಿ ಇಬ್ಬರ ಮಾತೃ ಭಾಷೆ ಕನ್ನಡವಲ್ಲ.. ಕರುನಾಡ ಭಾಷೆ ಸುಲಿದ ಬಾಳೆ ಹಣ್ಣಿನಂತೆ.. ಕಬ್ಬಿನ ರಸದಂತೆ.. ಹೌದು ಅದಕ್ಕೆ ಅಲ್ಲವೇ ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಹಾಡಿದ್ದು "ಜೇನಿನ ಹೊಳೆಯೋ ಹಾಲಿನ ಮಳೆಯೋ ಸುಧೆಯೋ ಕನ್ನಡ ಸವಿ ನುಡಿಯೋ.. "</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQpN-r1wEgst64NU1FzI6yGJe4hSrkBbs66UOleA-T5HWhgVzAC6nKkmYdfqEbMUMQ58NXk78-AC9X4CBuJwc2CNRGv9iraX98QPrTgwiDFKccwe0qGbWATg1sFGyVutBOh1Za9LRlHGpbxiMjSzSvuFFUOP-CxWJLw9gZGQsG__IcwVHwzIGMsSBt/s1350/DSC_0186.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQpN-r1wEgst64NU1FzI6yGJe4hSrkBbs66UOleA-T5HWhgVzAC6nKkmYdfqEbMUMQ58NXk78-AC9X4CBuJwc2CNRGv9iraX98QPrTgwiDFKccwe0qGbWATg1sFGyVutBOh1Za9LRlHGpbxiMjSzSvuFFUOP-CxWJLw9gZGQsG__IcwVHwzIGMsSBt/s320/DSC_0186.JPG" width="320" /></a></div><p>ಜ್ಞಾನ ವಿಜ್ಞಾನ ಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿ ತಮ್ಮದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಅದ್ಭುತ ಸಾಧನೆ ಮಾಡಿರುವ ಇಬ್ಬರು ಮಹನೀಯರನ್ನು ಪರಿಚಯ ಮಾಡಿಕೊಟ್ಟರು ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ರೂವಾರಿಗಳು ಮನಿಷಾ ಹಾಗೂ ಶರನ್ ..ಅದನ್ನು ವಿವರಣಾ ಪೂರ್ವಕವಾಗಿ ಬಿಡಿಸಿಟ್ಟರು ರವಿಕುಮಾರ್...</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4TbtlAU_Dczs1OZ2e9kIQ_3cI-hfVEKoSy0znA5-wKB4NFQV75aZH9wg51P6eCGl4Y_q2vFutojWzGLxFifJBsGrNpMSRcqbN8V-cWBh4WPL_I0dOgWQUX3XnzqbjJgAHG0-2n3QjbvW2IfV4DRKcpfhjIDSxvO5eLSG09nNvATAxSGeH-2_jQw3N/s1350/DSC_0164.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4TbtlAU_Dczs1OZ2e9kIQ_3cI-hfVEKoSy0znA5-wKB4NFQV75aZH9wg51P6eCGl4Y_q2vFutojWzGLxFifJBsGrNpMSRcqbN8V-cWBh4WPL_I0dOgWQUX3XnzqbjJgAHG0-2n3QjbvW2IfV4DRKcpfhjIDSxvO5eLSG09nNvATAxSGeH-2_jQw3N/s320/DSC_0164.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic9ybHwWo95U-uiSL_Lcy2Vf5lzfNIHHOuU05Xj7ACtPgsUIMyAe9v-WpkoDI09cI8fzYR2ZC07ULp2SC04EzjCRP1D3kbf_1bdfmIboMgFhJ25UEfLOSDyfleQR6EzDC68L8VzylAZlV4f8skXH4UpjbHOs5yp01pau8mXMO4vn1ImJRdvsLlzQkw/s1350/DSC_0232.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic9ybHwWo95U-uiSL_Lcy2Vf5lzfNIHHOuU05Xj7ACtPgsUIMyAe9v-WpkoDI09cI8fzYR2ZC07ULp2SC04EzjCRP1D3kbf_1bdfmIboMgFhJ25UEfLOSDyfleQR6EzDC68L8VzylAZlV4f8skXH4UpjbHOs5yp01pau8mXMO4vn1ImJRdvsLlzQkw/s320/DSC_0232.JPG" width="213" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi62pUzOEduK-vGOmh6BBmVr44en-tSq05_Hj9HHoe6ReT1Vv-F7kxA9lFsJ0GYfsRWyNZjMPvKZye9r3pcuVCEP15sglAuNVCypzMXdopVJiHvCEUbIyMLHPhblpjRtjzJ2a9Cw5jf8uMAvV9DVlXJ4u_feT_6thMjSBNguhplIS62vMfW7yEE8QH-/s1350/DSC_0187.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi62pUzOEduK-vGOmh6BBmVr44en-tSq05_Hj9HHoe6ReT1Vv-F7kxA9lFsJ0GYfsRWyNZjMPvKZye9r3pcuVCEP15sglAuNVCypzMXdopVJiHvCEUbIyMLHPhblpjRtjzJ2a9Cw5jf8uMAvV9DVlXJ4u_feT_6thMjSBNguhplIS62vMfW7yEE8QH-/s320/DSC_0187.JPG" width="320" /></a></div><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6oGLPzRljatc0gPjVFn2EHj_huLgifIanhXLitvjtNChw2-XLuH2zQM_HreVZ2exgo9O8O0T-lLmOm685B4AOXNPNPM8gugGjGXRRTxA2DNzmETO44jBSsbSmjjyJmSMCkSRYye3Kcoi4821x8wHYOdXbfJXCSKZS_dIM5w4wIlW_0VLWxCtnTqx6/s1350/DSC_0215.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6oGLPzRljatc0gPjVFn2EHj_huLgifIanhXLitvjtNChw2-XLuH2zQM_HreVZ2exgo9O8O0T-lLmOm685B4AOXNPNPM8gugGjGXRRTxA2DNzmETO44jBSsbSmjjyJmSMCkSRYye3Kcoi4821x8wHYOdXbfJXCSKZS_dIM5w4wIlW_0VLWxCtnTqx6/s320/DSC_0215.JPG" width="213" /></a></div><p><br /></p><p><b>ಡಾ. ಸುಬ್ಬಣ್ಣ ಅಯ್ಯಪ್ಪನ್</b> ಅವರು ಪ್ರಸ್ತುತ ಕರ್ನಾಟಕ ವಿಜ್ಞಾನ ಮತ್ತು ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಪರಿಷತ್ತಿನ ಮುಖಸ್ಥರಾಗಿ ನೇಮಕಗೊಂಡು ಈ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಕಾರ್ಯಗಳನ್ನು ನಿರ್ದೇಶಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ಡಾ. ಅಯ್ಯಪ್ಪನ್ ಅವರು ಮೂಲತಃ ಒಬ್ಬ ಮತ್ಸ್ಯವಿಜ್ಞಾನಿ. ಭಾರತದ ನೀಲ ಕ್ರಾಂತಿಗೆ ಅವರ ಕೊಡುಗೆಯನ್ನು ಗಮನಿಸಿ ಭಾರತ ಸರಕಾರ ಅವರಿಗೆ ಪದ್ಮಶ್ರೀ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ನೀಡಿ ಗೌರವಿಸಿದೆ. ಅವರು ಮೀನುಗಾರಿಕೆ ಮತ್ತು ಸಾಗರ ಅಣುಜೀವಶಾಸ್ತ್ರ ಕಾರ್ಯಕ್ಷೇತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಸಂಶೋಧನಾ ಪ್ರಬಂಧಗಳನ್ನು ಪ್ರಕಟಿಸಿದ್ದಾರೆ. ಅವರು ಬೆಂಗಳೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದಿಂದ ಪದವಿ ಪಡೆದು ಹೆಚ್ಚಿನ ವಿದ್ಯಾಭಾಸವನ್ನು ಮಂಗಳೂರಿನ ಮೀನುಗಾರಿಕೆ ಕಾಲೇಜಿನಲ್ಲಿ ಪಡೆದು ಅನಂತರ ಬೆಂಗಳೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದಿಂದ ಪಿಎಚ್. ಡಿ, ಪದವಿ ಗಳಿಸಿದ್ದಾರೆ</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnLs7Sgn6_3L3_23o4uW2-TGZEUTRrW9CsfBHEgRA3wV0J5m0_Pbd8HtaWYttekP6M0-PsnkvC9rmI7St288CQybXHnjXOed94njiwHd_4wj9pQiLauXJfVZAFzXq1ZJ4SX6MBhnYQIec2wiSqy4jIhGHU96-pabqLu7ZOKIhIkMiXgp0bO9JRzJvV/s1350/DSC_0208.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnLs7Sgn6_3L3_23o4uW2-TGZEUTRrW9CsfBHEgRA3wV0J5m0_Pbd8HtaWYttekP6M0-PsnkvC9rmI7St288CQybXHnjXOed94njiwHd_4wj9pQiLauXJfVZAFzXq1ZJ4SX6MBhnYQIec2wiSqy4jIhGHU96-pabqLu7ZOKIhIkMiXgp0bO9JRzJvV/s320/DSC_0208.JPG" width="213" /></a></div><p></p><p><b><span> </span>ಶ್ರೀ ರಮೇಶ್</b> ಅವರು ಕ. ವಿ. ತಂ. ಅ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಮೂಲಕ ಇಡೀ ವರ್ಷ ಕರ್ನಾಟಕದ ಎಲ್ಲಾ ಭಾಗಗಳಲ್ಲೂ ಸಂಚರಿಸಿ ಅನೇಕ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಗಳನ್ನು ಉತ್ಸಾಹದಿಂದ ನಡೆಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಲ್ಲಿ ವಿಜ್ಞಾನ ಮತ್ತು ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಕುರಿತು ಒಲವನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸುವುದು ಮತ್ತು ಪೋಷಿಸುವುದರಲ್ಲಿ ಅವರಿಗೆ ಅತೀವ ಆಸಕ್ತಿ.. </p><p>ಇಬ್ಬರ ಗೌರವಾನ್ವಿತರ ಪರಿಚಯವಾಗಿದ್ದು ಈ ಕಾಡಿಗೆ ಒಂದು ಹೆಮ್ಮೆ ಶಿಷ್ಯರೇ ಎಂದು ಗುರುಗಳು ಸ್ವಲ್ಪ ಹೊತ್ತು ಸುಮ್ಮನೆ ಕುಳಿತರು.. </p><p>"ಗುರುಗಳೇ ಏನಾಯಿತು.. ಯಾಕೆ ಸುಮ್ಮನಾದಿರಿ.. ?"</p><p>"ಶಿಷ್ಯರೇ.. ಭರ್ಜರಿ ಊಟ ಮಾಡುವಾಗ.. ತರಹಾವರಿ ಖಾದ್ಯಗಳು ಬರುತ್ತಲೇ ಇರುತ್ತವೆ.. ಒಂದು ಸಣ್ಣ ವಿರಾಮ ಇನ್ನಷ್ಟು ಹೆಚ್ಚಿನ ಸವಿ ಭೋಜನವನ್ನು ಮಾಡಲು ನಮ್ಮ ದೇಹಕ್ಕೆ ಅನುವು ಮಾಡಿಕೊಡಬೇಕು ಅಲ್ಲವೇ.. ಹಾಗೆ ಮುಂದಿನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನೋಡಿದಾಗ ನೀವೇ ಆಹಾ ಎನ್ನುತ್ತೀರಿ ಅದಕ್ಕೆ ಅಲ್ಪ ವಿರಾಮವಷ್ಟೇ.. !!!"</p><p>ಸರಿ ಮುಂದುವರೆಸಿ ಗುರುಗಳೇ.. ನಮ್ಮ ಮಸ್ತಕದಲ್ಲಿ.. ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಇನ್ನಷ್ಟು ಜಾಗ ಮಾಡಿಕೊಂಡೆವು ಇವಾಗ.. </p><p>ಮತ್ತೆ ಶುರುವಾಯಿತು.. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ವಿವರಣೆ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxCfAamYGPLsNdDKCOIgM7AwOvpEQEYKRIQlKIqKywEshksTYuO3gXRe05IkX7Cnqdxv-EuSEfAaivsiMTF9sv22ZzxRhm0j0eOPk2BytYYHpdoySlshpGmYLVh1WHyGYUItINXjlj7UwNeQvzIpMisdEuKLyh9uoevdhLNXoIt8bFCBKUcObOyMbu/s1350/DSC_0172.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxCfAamYGPLsNdDKCOIgM7AwOvpEQEYKRIQlKIqKywEshksTYuO3gXRe05IkX7Cnqdxv-EuSEfAaivsiMTF9sv22ZzxRhm0j0eOPk2BytYYHpdoySlshpGmYLVh1WHyGYUItINXjlj7UwNeQvzIpMisdEuKLyh9uoevdhLNXoIt8bFCBKUcObOyMbu/s320/DSC_0172.JPG" width="213" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p>"ಜ್ಯೋತಿ ಬೆಳಗಿಸಿ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಕ್ಕೆ ಚಾಲನೆ ಕೊಡುವ ನಮ್ಮ ಸತ್ ಸಂಪ್ರದಾಯವನ್ನು ಮುಂದುವರೆಸುತ್ತ.. ಗಣ್ಯರು ಜ್ಯೋತಿ ಬೆಳಗಿದರು.. ಶ್ರೀ ಸುಬ್ಬಣ್ಣನವರು ಮುಂದಿನ ಸಾಲಿನಲ್ಲಿ ನೆರೆದಿದ್ದ ಕೆಲವರನ್ನು ಕರೆದು ನೀವು ಜ್ಯೋತಿ ಬೆಳಗಿಸಿ ಎಂದು ಆಹ್ವಾನ ಕೊಟ್ಟದ್ದು ಮೆಚ್ಚುವ ಅಂಶವಾಗಿತ್ತು.. ನಾನು ..ನೀನು ...ಎನ್ನದೆ ನಾವು ಎನ್ನುವ ಭಾವ ಅಲ್ಲಿತ್ತು.... !!!</p><p>ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ನಾಯಕ ಶ್ರೀ ರವಿ ಕುಮಾರ್ ಅವರ ಸ್ವಾಗತ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಹೇಳುತ್ತಾ.. ಬಂದಿದ್ದ ಗಣ್ಯರು ತಮ್ಮ ಆಪ್ತ ಮಿತ್ರರ ವಲಯದಲ್ಲಿ ಇರುವವರು ಎನ್ನುವ ಮಾತು ವಾಹ್ ಎನಿಸಿತು.. ಗಂಧದ ಮರದ ಜೊತೆ ಇದ್ದಾಗ ಬದುಕು ಘಮ ಘಮ ಅಲ್ಲವೇ ... !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifvcnPNyF3KOb4b4v3xkNr1e4K0R2-R7RVRHqvI5ON93mp0C1aGd-qicJNH4u6skZwcbi4i0FMSHEOMioIert-SFCcCDtF51CD0etUa4MSnsVtch8KrmyUQ8Q9XZuCVB6AFth1UfkXxz3AUZulTDtRamvLWd01GMVMTCFqrErTd6BHqDLuR_KBmX61/s1350/DSC_0243.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifvcnPNyF3KOb4b4v3xkNr1e4K0R2-R7RVRHqvI5ON93mp0C1aGd-qicJNH4u6skZwcbi4i0FMSHEOMioIert-SFCcCDtF51CD0etUa4MSnsVtch8KrmyUQ8Q9XZuCVB6AFth1UfkXxz3AUZulTDtRamvLWd01GMVMTCFqrErTd6BHqDLuR_KBmX61/s320/DSC_0243.JPG" width="320" /></a></div><br /><p>ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಯಶಸ್ಸಿಗೆ ಜೇನು ಗೂಡುಕಟ್ಟುವಂತೆ ಅನೇಕಾನೇಕ ಶಕ್ತಿಗಳು ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದ್ದವರನ್ನು ವೇದಿಕೆಗೆ ಕರೆಸಿ ಗೌರವ ನೀಡಿದರು.. ಇದು ನಾಯಕತ್ವದ ಅದ್ಭುತ ಶಕ್ತಿ.. ನಾನಲ್ಲ ...ನಾವುಗಳು ..ಎನ್ನುವ ಈ ರೀತಿಯ ಗುಣ ಎಲ್ಲರನ್ನು ಎತ್ತರೆತ್ತರಕ್ಕೆ ಕರೆದೊಯ್ಯುತ್ತದೆ.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ad-1BX2nzMOMfc_O0i7U_ZcbqFzbSvCrTYLegCoBp7EA6dy6_dDqiw-HsTgexLXYeklMEquC7gwwoIrHyk_78sSmLkSkLSCyE20WK16YNKjUTmzM1mmzD9rg9tauQ4illk37iEiJnrPgBkI1_-Dx_jallystXvtGvrM3ugvps8LhbmZye8M0Mayf/s1350/DSC_0169.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ad-1BX2nzMOMfc_O0i7U_ZcbqFzbSvCrTYLegCoBp7EA6dy6_dDqiw-HsTgexLXYeklMEquC7gwwoIrHyk_78sSmLkSkLSCyE20WK16YNKjUTmzM1mmzD9rg9tauQ4illk37iEiJnrPgBkI1_-Dx_jallystXvtGvrM3ugvps8LhbmZye8M0Mayf/s320/DSC_0169.JPG" width="213" /></a></div><p>ಶ್ರೀ ರಮೇಶ್ ಅವರ ಮಾತುಗಳು ಒಂದು ಜಲಪಾತದಂತೆ ಬಂದಿತು.. ಅವರ ಕಾರ್ಯಕ್ಷೇತ್ರ, ಅವರ ಸಮಾಜ ಮುಖಿ ಚಟುವಟಿಕೆಗಳು, ತಮ್ಮ ತಂಡದಿಂದ ವಿಜ್ಞಾನವನ್ನು ಪಸರಿಸುತ್ತಿರುವ ರೀತಿ ಎಲ್ಲವನ್ನು ಚುಟುಕಾಗಿ ವಿವರಿಸಿದರು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqiZ5UcPVTjBmGCLOCa6hfkZMrQ-m5yxB6TYTpebIdGEiVJkGgnKa10x81y5S1bm6owrR2YSagEhxGiV27iaPrWWTacCiDFTBB4WUk-Lzutkf0UmZ15_KE7QBowzxXxBoejluD6Y2aR59c66-BpaG5g0J209C8b3zKnpx4DqqQhwREjKXn_yxv9BI-/s1350/DSC_0165.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqiZ5UcPVTjBmGCLOCa6hfkZMrQ-m5yxB6TYTpebIdGEiVJkGgnKa10x81y5S1bm6owrR2YSagEhxGiV27iaPrWWTacCiDFTBB4WUk-Lzutkf0UmZ15_KE7QBowzxXxBoejluD6Y2aR59c66-BpaG5g0J209C8b3zKnpx4DqqQhwREjKXn_yxv9BI-/s320/DSC_0165.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p>ಶ್ರೀ ಸುಬ್ಬಣ್ಣ ಅವರು ಬಂದು ನಿಂತರು. ಮೈಕ್ ಕೂಡ ಒಮ್ಮೆ ನಿಶ್ಯಬ್ಧವಾಯಿತು ಅವರ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳಲು.. ಆದರೆ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಧ್ವನಿಯನ್ನು ತಲುಪಿಸುವ ಮೈಕ್ ಸುಮ್ಮನೆ ಇರಲು ಸಾಧ್ಯವೇ.. ಟಕ್ ಟಕ್ ಟಕ್ ಮೈಕ್ ಗಂಟಲು ಸರಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡು.. ತನ್ನ ಸೇವೆಯನ್ನು ಸಲ್ಲಿಸಲು ಶುರು ಮಾಡಿತು.. </p><p>ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಒರತೆಯಾಗಿ ಶುರುವಾದ ಶ್ರೀ ಸುಬ್ಬಣ್ಣ ಅವರ ಮಾತು, ಝರಿಯಾಗಿ, ನದಿಯಾಗಿ, ಜಲಪಾತವಾಗಿ, ಶರಧಿಯನ್ನು ಸೇರಲು ಹರಿಯುವ ನೀರಿನಂತೆ ಆಯಿತು.. ಅಬ್ಬಬ್ಬಾ ಅವರು ಮಾತಾಡದ ವಿಷಯಗಳು ಇರಲಿಲ್ಲ .. ನಂಜನಗೂಡಿನ ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಶಾಲೆಯಿಂದ ಡಲ್ಲಾಸ್, ಅಮೇರಿಕಾ ತನಕ ಅವರ ವಾಗ್ಝರಿ ಹರಿದಿತ್ತು... ಯುವಕರಿಗೆ ಬೇಕಾದ ಮಾತುಗಳು, ಹಿರಿಯರಿಗೆ ಬೇಕಾದ ವಿಷಯಗಳು, ತಾನು ವಿಜ್ಞಾನ ಪ್ರಭಾವಲಯದಲ್ಲಿ ಮೀಯುತ್ತಿರುವ ಬಗ್ಗೆ.. ಕ್ರಿಕೆಟ್, ಹಾಸ್ಯ, ಕಾಂತಾರಾ ಸಿನಿಮಾ ಎಲ್ಲವನ್ನು ಬೆರೆಸಿ.. ಅದ್ಭುತ ರಸಾಯನ ಮಾಡಿಕೊಟ್ಟರು.. </p><p>ಅವರು ಮಾತಾಡುವಷ್ಟು ಸಮಯ ಅಂಗಳದಲ್ಲಿ ಸೂಜಿ ಬಿದ್ದರು ಕೇಳಿಸುವಷ್ಟು ತನ್ಮಯತೆ ಇತ್ತು... ಅದ್ಭುತ ಮಾತುಗಾರರು ಅವರು... </p><p>ಅರೆ ಗಡಿ ಮೀರಿ ಸಾಧನೆ ಮಾಡಿ, ಸಾಧನೆ ಮಾಡುತ್ತಿರುವ ನಮ್ಮ ಭಾಷೆ ನಿತ್ಯ ನೂತನ ಅಲ್ಲವೇ.. ಅದಕ್ಕೆ ವಿಶ್ವ ವಿನೂತನ ವಿದ್ಯಾ ಚೇತನ ಹಾಡನ್ನು ಕರುನಾಡಿನ ಬಾವುಟದ ರಂಗಿನ ವೇಷಭೂಷಣ ಧರಿಸಿದ್ದ ಹೆಣ್ಣು ಮಗುವಿನ ಹಾಡಿನ ಮೂಲಕ ಸಾಂಸ್ಕೃತಿಕ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಶುರುವಾಯಿತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLG7dRTzE-ljBOpoPwsbQa61TW8bdKUYt4VBU4_mm5M5FO0ZM7lNlhx5z2EqXhRavjeX36hXPiDnAvYFN0frX4hidxL1duYh-kRqH_I1YdZrDPwrRTldHnZUyadn7zuPW56lzI527FgD9OFYrmvu2ZQnv37ggBiJqsgPQJoIKP-Sy9uzqsv7_JR-i4/s1350/DSC_0223.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLG7dRTzE-ljBOpoPwsbQa61TW8bdKUYt4VBU4_mm5M5FO0ZM7lNlhx5z2EqXhRavjeX36hXPiDnAvYFN0frX4hidxL1duYh-kRqH_I1YdZrDPwrRTldHnZUyadn7zuPW56lzI527FgD9OFYrmvu2ZQnv37ggBiJqsgPQJoIKP-Sy9uzqsv7_JR-i4/s320/DSC_0223.JPG" width="213" /></a></div><p><br /></p><p>ನಾವು ಹೇಗಾದರೂ ಇರಲಿ ನಾವು ಮಾಡುವ ಕೆಲಸ ಹತ್ತಾರು ಶ್ರಮಿಕರನ್ನು ಗುರುತಿಸಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಭಾವ ಹೊತ್ತು ಬೆಳೆದು.. ಕಳೆದ ವರ್ಷ ನಮ್ಮನ್ನು ಅಗಲಿದ ಶ್ರೀ ಪುನೀತ್ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಅವರ ಬದುಕಿನ ಗೀತೆ ಎಂದೇ ಹೆಸರಾಗಿರುವ ಬೊಂಬೆ ಹೇಳುತೈತೆ ಹಾಡು ಶ್ರೀಧರ್ ಅವರ ಮಧುರ ಕಂಠದಲ್ಲಿ ಮೂಡಿ ಬಂತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYzLU7oU-Gpw1C3jfvGuQ_vQwWNpvfzCnExSv1yUUlfJKFo1Imo3FTDyI6EnJCTSojZnGsqiS3ksoFwI-844z5eb9eXGUoPdGO_Dsll-Sr0X6kerwoDFGBwT5c-2daixlSsWNPi6K2yI3W1yX7_V30GLvbEo2ImRSmsHl4-I19Dbg-I5qnHv-szrlq/s1350/DSC_0227.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYzLU7oU-Gpw1C3jfvGuQ_vQwWNpvfzCnExSv1yUUlfJKFo1Imo3FTDyI6EnJCTSojZnGsqiS3ksoFwI-844z5eb9eXGUoPdGO_Dsll-Sr0X6kerwoDFGBwT5c-2daixlSsWNPi6K2yI3W1yX7_V30GLvbEo2ImRSmsHl4-I19Dbg-I5qnHv-szrlq/s320/DSC_0227.JPG" width="320" /></a></div><p><br /></p><p>"ಇದೆ ನಾಡು ಇದೆ ಭಾಷೆ" ಎಂದು ಪಕ್ಕದ ರಾಜ್ಯದ ಎಸ್ಪಿ ಬಾಲಸುಬ್ರಮಣ್ಯಂ ತೆರೆಯ ಮೇಲೆ ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡ ತಿರುಗು ಬಾಣ ಚಿತ್ರದ ಹಾಡನ್ನು ಹಾಡಿದರು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXZv2JRL9wyZ0SzQrGttHTPbyysQpEBG1trz8YcOlFJhvb8UVoAzs6hDx-Y6lhUVzJK53mGt7A9i4taQzYm6wxZbDwpHvCOjfDtjrN-ueSIgFxbezvD-tA1COfkc636njUEQ_U3tZqU1n4TrRVEwFKQbBL2feXJqcNY0IbdFuprxdfkqvXmShnYxV4/s1350/DSC_0271.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXZv2JRL9wyZ0SzQrGttHTPbyysQpEBG1trz8YcOlFJhvb8UVoAzs6hDx-Y6lhUVzJK53mGt7A9i4taQzYm6wxZbDwpHvCOjfDtjrN-ueSIgFxbezvD-tA1COfkc636njUEQ_U3tZqU1n4TrRVEwFKQbBL2feXJqcNY0IbdFuprxdfkqvXmShnYxV4/s320/DSC_0271.JPG" width="213" /></a></div><p>ದೀಪ ಹಚ್ಚಲೇ ಬೇಕು.. ಕರುನಾಡಿನ ದೀಪವನ್ನು ಹಚ್ಚಿದ ಮಹನೀಯರ ಶ್ರಮ ನಮ್ಮ ಭಾಷೆ ಬೆಳೆಯಲು ಕಾರಣವಾಗಿದೆ.. "ಹಚ್ಚೇವು ಕನ್ನಡದ ದೀಪ" ಸುಂದರ ನೃತ್ಯದಿಂದ ಕೂಡಿ ಬಂತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhr41RadGhdGkHABxYMo7ASWMWwWu3jRhSYtP6TbZ8Jd-HwxRGf0J9zMc3q7CDVvczuJVwBXuQzzJeFHEFNoaAHpHRmnB7JP-1yAU6eZhmXCHJF0876TTwHySYorot_m3Oq3c3wWYYU6it4mPFW9_v-U5885SgWioRBEdqIiBaZKIz0VPybhl8gozzJ/s1350/DSC_0272.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhr41RadGhdGkHABxYMo7ASWMWwWu3jRhSYtP6TbZ8Jd-HwxRGf0J9zMc3q7CDVvczuJVwBXuQzzJeFHEFNoaAHpHRmnB7JP-1yAU6eZhmXCHJF0876TTwHySYorot_m3Oq3c3wWYYU6it4mPFW9_v-U5885SgWioRBEdqIiBaZKIz0VPybhl8gozzJ/s320/DSC_0272.JPG" width="320" /></a></div><p>ಸಿಕ್ಕಾಗೆಲ್ಲ ಮಾತಾಡುವುದು ಒಂದು ಕಲೆ.. ಸಿಕ್ಕಿದ್ದನ್ನು ಮಾತಾಡುವುದು ಇನ್ನೊಂದು ಕಲೆ.. ಎರಡನ್ನು ಬೆರೆಸಿ.. ನಾವು ವಿಷಯ ಕೊಡುತ್ತೇವೆ ನೀವು ಮಾತಾಡಿ ಎಂದು ಸ್ಪರ್ಧೆ ಮಾಡಿದ್ದರು.. ಅದರಲ್ಲಿ ಮಾತಾಡಿ ಗೆದ್ದವರಿಗೆ ಬಹುಮಾನಗಳನ್ನು ನೀಡಿದರು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUA59D4vGfnoZpyv2tZ6nEQze0Zus_GdB_73NNKEoh02kKixZK32gdlPeWBrs1n4x260lCtyZ5o0y29sBi5FTqRPE9KXQXM4P8QL_M86Gl7lYyirvSVvDTWZZsKf8mQzVmS5ShtIJ64-uvpSkiECFCjVvgpkztX2ezb4ZpeTyAKx5-T_BlrXrdGtA4/s1350/DSC_0300.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUA59D4vGfnoZpyv2tZ6nEQze0Zus_GdB_73NNKEoh02kKixZK32gdlPeWBrs1n4x260lCtyZ5o0y29sBi5FTqRPE9KXQXM4P8QL_M86Gl7lYyirvSVvDTWZZsKf8mQzVmS5ShtIJ64-uvpSkiECFCjVvgpkztX2ezb4ZpeTyAKx5-T_BlrXrdGtA4/s320/DSC_0300.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCQffxUc1Oe6n96PHokk1v3dzxLYswgNHEfa69DdWYlIjrYseylJ4VkqL-OxBmGsuRVVrd5WvTGiVuHJNaHGcdHYZAvJdewI6ROK_MtXDwRjON7IW7uysFt0lm0gw4gfFJs7m3Onb3XG3oNOtJN0s37hbs2gn6spLAKArrNPkqjjLFVkO4shUxVL2R/s1350/DSC_0302.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCQffxUc1Oe6n96PHokk1v3dzxLYswgNHEfa69DdWYlIjrYseylJ4VkqL-OxBmGsuRVVrd5WvTGiVuHJNaHGcdHYZAvJdewI6ROK_MtXDwRjON7IW7uysFt0lm0gw4gfFJs7m3Onb3XG3oNOtJN0s37hbs2gn6spLAKArrNPkqjjLFVkO4shUxVL2R/s320/DSC_0302.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR-8R3rWGpwPB2OmsFwmTsOpaJahK1TXMscoiH6A3tTC4-phWw30t17TittPIZH19g8p2SITqbXRCADfTYPqU1tYPV1iTQqCNiprI0Jk9mn-0dCt8NYGrDORDVwD5lDfSr-v__f0EUMcvJ-xsIhb1kOuJJ0B9CQ36cojB0jxPxfave0bp6eAA0GO7A/s1350/DSC_0299.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR-8R3rWGpwPB2OmsFwmTsOpaJahK1TXMscoiH6A3tTC4-phWw30t17TittPIZH19g8p2SITqbXRCADfTYPqU1tYPV1iTQqCNiprI0Jk9mn-0dCt8NYGrDORDVwD5lDfSr-v__f0EUMcvJ-xsIhb1kOuJJ0B9CQ36cojB0jxPxfave0bp6eAA0GO7A/s320/DSC_0299.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiefKS5aZn1mbVmednAWkhg9tpRHzJ9L4T11KiebwBMHUncO9vZ1gpDgmWqoSt16-N8KziLrtaLCOFChR9Fj1QYVZbV0rZ8nthRgywBRECTRk1Nw0-A4iI5wJ6wZ4SxxVU291PJKEAEDb-p2nfx0-z1V2njWfqZbrO_MMYqqjDewSWkAwv-ptlhpIMp/s1350/DSC_0294.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiefKS5aZn1mbVmednAWkhg9tpRHzJ9L4T11KiebwBMHUncO9vZ1gpDgmWqoSt16-N8KziLrtaLCOFChR9Fj1QYVZbV0rZ8nthRgywBRECTRk1Nw0-A4iI5wJ6wZ4SxxVU291PJKEAEDb-p2nfx0-z1V2njWfqZbrO_MMYqqjDewSWkAwv-ptlhpIMp/s320/DSC_0294.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7Op8gPGu0-8yEcG-pI2e4YTPGfGLrl53ay_5qzkzQgRgt8EIaQYJWcWRjoUhFGaWvb_vqutQ10yVvZqLnIJRY4xien8e_CK35u79Lg9Qi4JZx4bMLT0x2SP_Pe5nZaKViJ-itzF19ZupEexON7YhQJH8r5A1his3fPz8zC9z1t4q8c27EEz-T3C37/s1350/DSC_0292.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7Op8gPGu0-8yEcG-pI2e4YTPGfGLrl53ay_5qzkzQgRgt8EIaQYJWcWRjoUhFGaWvb_vqutQ10yVvZqLnIJRY4xien8e_CK35u79Lg9Qi4JZx4bMLT0x2SP_Pe5nZaKViJ-itzF19ZupEexON7YhQJH8r5A1his3fPz8zC9z1t4q8c27EEz-T3C37/s320/DSC_0292.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfFrRuWOZImyQH3zim1B3nEgxmm5yqjB5sBtoEIP0VU-DzeMVJlUcCWi2Xm3Oz9pVuO934UUUE8QufruIg44DVkWzlsdlL3iew5TejSO3PqvApIWGRa9J-K92pil8BtDF-0RN1SOmkXK6T2KaJwSvQHT9I-jOfmIj7EchiawLTgth09YRCnrSMdxRh/s1350/DSC_0290.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfFrRuWOZImyQH3zim1B3nEgxmm5yqjB5sBtoEIP0VU-DzeMVJlUcCWi2Xm3Oz9pVuO934UUUE8QufruIg44DVkWzlsdlL3iew5TejSO3PqvApIWGRa9J-K92pil8BtDF-0RN1SOmkXK6T2KaJwSvQHT9I-jOfmIj7EchiawLTgth09YRCnrSMdxRh/s320/DSC_0290.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfinJncHDywWHifRpmi9Hc-Mp2DeddNpuh71NY6R5ckY16ahLW861HcvUGYExUZHectKcWhUvxdNvc9jwyTKGC3sjIEFW4jIexJeD8dOlKW0kD-y-u0r5Lg_c8IZCSGFumOn5VF_KPkjyPjSe_j9vBUlxfWI5YiqKKBfGw5Z03RXZQ6eZy4YRvqssP/s1350/DSC_0289.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfinJncHDywWHifRpmi9Hc-Mp2DeddNpuh71NY6R5ckY16ahLW861HcvUGYExUZHectKcWhUvxdNvc9jwyTKGC3sjIEFW4jIexJeD8dOlKW0kD-y-u0r5Lg_c8IZCSGFumOn5VF_KPkjyPjSe_j9vBUlxfWI5YiqKKBfGw5Z03RXZQ6eZy4YRvqssP/s320/DSC_0289.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIrM-F54TgQ31vRZXgH_e884sv6FBwPX8MDiGbFpWkv4gtA6fXYc52qRFvJsmplsewwNh5Ey3rqVQRTMUPMPp6AAClkaSknFF7DdUoLRi8QIaJjzu8TCLo5mh5XgqbgvhBw_J3_dxTyrokxHPc9AnK-pl3rTzIJ0xLF7QGeLF-5KVlwIFjzqlv_jJx/s1350/DSC_0288.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIrM-F54TgQ31vRZXgH_e884sv6FBwPX8MDiGbFpWkv4gtA6fXYc52qRFvJsmplsewwNh5Ey3rqVQRTMUPMPp6AAClkaSknFF7DdUoLRi8QIaJjzu8TCLo5mh5XgqbgvhBw_J3_dxTyrokxHPc9AnK-pl3rTzIJ0xLF7QGeLF-5KVlwIFjzqlv_jJx/s320/DSC_0288.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrXK9d33189HvSpnoV9qih62C_Ttq2Vnj3pSg75JxKJfwDCqUw9RqOmjelYi90N9BC3ZDz43IwuqqEc77SiUBmvPw0iTxftX0p7dTEZUB1Xek66I07mlEmOzdCWAfpFGozT9Ssr2LQUKLEoQE1u5bzATw41ZcHtxC9T0Cvp1g7-_4UcnLQTiWJunYl/s1350/DSC_0286.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrXK9d33189HvSpnoV9qih62C_Ttq2Vnj3pSg75JxKJfwDCqUw9RqOmjelYi90N9BC3ZDz43IwuqqEc77SiUBmvPw0iTxftX0p7dTEZUB1Xek66I07mlEmOzdCWAfpFGozT9Ssr2LQUKLEoQE1u5bzATw41ZcHtxC9T0Cvp1g7-_4UcnLQTiWJunYl/s320/DSC_0286.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieKIxXD4nqkFwk0VJaIvg_ARc28oIKJ3IE5rE4KzxC-OmLepzJSmI_5fvp5_9Ty0rNLFw5ga0YMGflbk5OtvLt51Uj_aYIgcFWRk3B4t469ny0g3Ipul3nfVc2xfX4LW71XXioRteAcCR9iFeIB8aztL64uY9Ky--tUDe1n-u6eE61Fai41B0Zme7n/s1350/DSC_0284.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieKIxXD4nqkFwk0VJaIvg_ARc28oIKJ3IE5rE4KzxC-OmLepzJSmI_5fvp5_9Ty0rNLFw5ga0YMGflbk5OtvLt51Uj_aYIgcFWRk3B4t469ny0g3Ipul3nfVc2xfX4LW71XXioRteAcCR9iFeIB8aztL64uY9Ky--tUDe1n-u6eE61Fai41B0Zme7n/s320/DSC_0284.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHFhQbT75nLJNFI-fyovh1KNpdVjFqL8dpYgLHmICEtOTTpLFYuyXijR5Ih5q7l1mIjVigzz6gPF8UrY08Efctl1NhWJ1vskdcNl_GoP22s1TvdEe1dLUQ_USMRQlCzmuPQB0IeVkmVT461CcKiihAKSCjY0GQ7kwEltuxehxNs4DlLR9qZiPrjqh6/s1350/DSC_0282.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHFhQbT75nLJNFI-fyovh1KNpdVjFqL8dpYgLHmICEtOTTpLFYuyXijR5Ih5q7l1mIjVigzz6gPF8UrY08Efctl1NhWJ1vskdcNl_GoP22s1TvdEe1dLUQ_USMRQlCzmuPQB0IeVkmVT461CcKiihAKSCjY0GQ7kwEltuxehxNs4DlLR9qZiPrjqh6/s320/DSC_0282.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi-XSLESjnuLj5dGU1zhKCCG0192l6DSBvUk6YBj5bwOf0py4uvwiUIU-xu6wJqdZINCYgq7mDa7jixEvYLVXIf2-rfO8qmd4d96oJ9e1Vo6xT2gQVaoswQ9cCByWsp8x3va9AoVXQBkIYWAErJ7Povpp9RwCEl5HfY9O-0cdPl9UuofT_uDqcZjH2/s1350/DSC_0204.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi-XSLESjnuLj5dGU1zhKCCG0192l6DSBvUk6YBj5bwOf0py4uvwiUIU-xu6wJqdZINCYgq7mDa7jixEvYLVXIf2-rfO8qmd4d96oJ9e1Vo6xT2gQVaoswQ9cCByWsp8x3va9AoVXQBkIYWAErJ7Povpp9RwCEl5HfY9O-0cdPl9UuofT_uDqcZjH2/s320/DSC_0204.JPG" width="320" /></a></div><p>ಭಾಷೆ ಯಾವುದಾದರೇನು ಭಾವ ನವನವೀನ.. ಅಲ್ಲವೇ.. ಕನ್ನಡ ಮಾತೃಭಾಷೆಯಾಗದಿದ್ದರೆ ಏನು.. ನಮಗೆ ಕನ್ನಡದ ಬಗ್ಗೆ ಅಭಿಮಾನ ಎಂದು ಬೇರೆ ಭಾಷೆಯನ್ನು ಮಾತಾಡುವವರಾದರೂ... ಕನ್ನಡೇತರರು ಸ್ಪರ್ಧಿಸಿದ್ದ ಭಾಷಣ ಸ್ಪರ್ಧೆಯಲ್ಲಿ ಗೆದ್ದವರಿಗೆ ಬಹುಮಾನ ನೀಡಿದರು.. </p><p>ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಾಣದ್ದು ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕಂಡಿತು ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ.. ಹೌದು ಕಣ್ಣು ನೋಡಿದ್ದು ಮರೆಯಬಹುದು.. ಆದರೆ ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕಣ್ಣಿನ ಜಾದೂ ನಿಮ್ಮ ಹತ್ತಿರ ಇದ್ದರೆ ಪ್ರದರ್ಶಿಸಿ ಎಂದು ಆಹ್ವಾನ ನೀಡಿದ್ದರಿಂದ ಹತ್ತಾರು ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಚಿತ್ರಗಳು ಬಂದಿದ್ದವು.. ಅದರಲ್ಲಿನ ವಿಜೇತರಿಗೆ ಬಹುಮಾನ ನೀಡಿದರು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNRqXfjggZou78DmhJSe6yXTJVEMBR7QwQC-wjaS-y6j315faDj6nxPLTw-uQzdYpm0q-lKVq5NfQ8D4Kqfr97PCpa-BxXWwTcyims5nD776BkQQxtXuLPoGc7bNHG1YcmH4iaD2vhkKiSzPGCBlgWXTcZvyulRWO4Rupmkn3KKs2OXQYfSyMAJXML/s1350/DSC_0113.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNRqXfjggZou78DmhJSe6yXTJVEMBR7QwQC-wjaS-y6j315faDj6nxPLTw-uQzdYpm0q-lKVq5NfQ8D4Kqfr97PCpa-BxXWwTcyims5nD776BkQQxtXuLPoGc7bNHG1YcmH4iaD2vhkKiSzPGCBlgWXTcZvyulRWO4Rupmkn3KKs2OXQYfSyMAJXML/s320/DSC_0113.JPG" width="320" /></a></div><p>ನಾವು ಹೇಗಿದ್ದೇವೆ ಮುಖ್ಯ.. ಹೇಗೆ ಸಿದ್ಧವಾಗಿದ್ದೇವೆ ಅದೂ ಮುಖ್ಯ.. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಕ್ಕೆ ಸಜ್ಜಾಗಿ ಬಂದಿದ್ದ ಇಬ್ಬರಿಗೆ ಅತ್ಯುತ್ತಮ ವೇಷಭೂಷಣದ ವಿಭಾಗದಲ್ಲಿ ಗುರುತಿಸಿ ಗೌರವಿಸಿದರು.. </p><p>ಎಲ್ಲರೂ ಮಂತ್ರ ಮುಗ್ಧರಾಗಿ ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದರು.. ಗುರುಗಳು ಸಣ್ಣಗೆ ಕೆಮ್ಮಿದರು... ಶಿಷ್ಯರಿಗೆಲ್ಲ ಮೈ ಜುಮ್ ಎಂದಿತು.. ಗುರುಗಳೇ ನಿಮ್ಮ ವಿವರಣೆ.. ನಾವೇ ಅಲ್ಲಿ ಹೋಗಿದ್ದೆವು ಎನ್ನುವಂತೆ ಮಾಡಿದೆ.... ನಾವುಗಳು ಹೋಗಬೇಕಿತ್ತು ಎನ್ನುವ ಹಂಬಲವನ್ನು ನಿಮ್ಮ ವಿವರಣೆ ತೀರಿಸಿತು.. </p><p>"ಶಿಷ್ಯರೇ.. ಕರುನಾಡಿನ ವರನಟ ಹೇಳಿದ್ದು ಕನ್ನಡ ನಾಡಲ್ಲಿ ಇರುವವರೆಲ್ಲಾ ಕನ್ನಡ ಮಾತಾಡಬೇಕು..ಅದೇ ನನ್ನ ಆಸೆ.."</p><p>ಶತಾಯುಷಿಗಳಾಗಿ ಇಗೋ ಕನ್ನಡ ಎಂಬ ಅಭೂತಪೂರ್ವ ಮಾಲಿಕೆಯನ್ನು ತಂದಿದ್ದ ಕೀರ್ತಿ ಶೇಷ ಶ್ರೀ ಜಿ ವೆಂಕಟ ಸುಬ್ಬಯ್ಯನವರು ಹೇಳಿದ್ದು.. "ನಮ್ಮ ಭಾಷೆಗೆ ಅಳಿವಿಲ್ಲ.. ವರ್ಷಗಳು ಕಳೆದ ಹಾಗೆ ಅನೇಕಾನೇಕ ಪದಗಳು ಕನ್ನಡೀಕರಣವಾಗಿ ಪದ ಸಂಪತ್ತು ಬೆಳೆಯುತ್ತದೆ"</p><p><b>ಎಷ್ಟು ನಿಜ ಈ ಮಾತು.. ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಗೆ ಉಳಿವು ಇದೆ.. ಬೆಲೆಯೂ ಇದೆ.. ಕನ್ನಡ ಸಾರ್ವಕಾಲಿಕ.. </b></p><p>ಶಿಷ್ಯರೆಲ್ಲಾ ಜೋರಾಗಿ ಚಪ್ಪಾಳೆ ತಟ್ಟುತ್ತಾ ಹೇಳಿದರು "ಗುರುಗಳೇ ಈ "ಸಂತೋಷ" ಸದಾ ಇರುತ್ತದೆ.. "ರವಿ" ಬೆಳಕಿನಂತೆ.. !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxJjzJYTV0_yQqI7i0ILDGSA0Z_8CDua5tE4-wlLrxs5WyCXKRvf7ma5Py1RAfWoe5AattXn5tFAhLSKhg7_Ca5GlsYijRdV4fzKS3_jJGMQGEjYfwBBRM-327fpFzrjeVeVjZSHyvv3PxDAN5Vr1i281EQJeDEzF1JOZvRos-hwC1bQ57MWtlu5ml/s1350/DSC_0046.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxJjzJYTV0_yQqI7i0ILDGSA0Z_8CDua5tE4-wlLrxs5WyCXKRvf7ma5Py1RAfWoe5AattXn5tFAhLSKhg7_Ca5GlsYijRdV4fzKS3_jJGMQGEjYfwBBRM-327fpFzrjeVeVjZSHyvv3PxDAN5Vr1i281EQJeDEzF1JOZvRos-hwC1bQ57MWtlu5ml/s320/DSC_0046.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;">ಗುರುಗಳೇ ಒಂದಷ್ಟು ಅದ್ಭುತ ಕ್ಷಣಗಳನ್ನು ಮನ ಮುಟ್ಟುವಂತೆ ತೆರೆದಿಟ್ಟ ನಿಮಗೆ ನಮೋ ನಮಃ...ಈ ಸುಂದರ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವನ್ನು..ಸಂಭ್ರಮವನ್ನು ಆಯೋಜಿಸಿದ ಸಂಸ್ಥೆಗೂ..ಅವಿರತ ಪರಿಶ್ರಮದಿಂದ ಸಮಾರಂಭವನ್ನು ಹಬ್ನವನ್ನಾಗಿ ಮಾರ್ಪಡಿಸಿದ ತಂಡಕ್ಕೆ ಅಭಿನಂದನೆಗಳು...!</span></div><p>ಪೂರ್ಣ. ಚಿತ್ರೀಕರಣವಾಗದೇ..ಹಾಡು ಮಾತ್ರ ವಿಶ್ವ ಪ್ರಸಿದ್ಧವಾದ ಶ್ರೀ ಶಿವಶಂಕರ್ ರಚಿಸಿದ "ಸಂಗಮ" ಚಿತ್ರದ ಹಾಡಿನಂತೆ ನನ್ನ ಆಸೆ..</p><p>"ಸಿರಿವಂತನಾದರೂ ಕನ್ನಡ ನಾಡಲ್ಲೇ ಮೆರೆವೆ...ಭಿಕ್ಷಕನಾದರೂ ಕನ್ನಡ ನಾಡಲ್ಲೆ........"</p></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggWHkpN7aKkEjyiETbJlksz-1Yjx4Oc2uTp35Ulx6EzOoRAzONxZXfWLxMC93TPSzY9O-WkOkpLgfVnl3dfh0-iEDanxGEXhWKZWq0NBBo6_0_Tm7AjBUFgVFBIljUGWe8d3cDrm0Wv8kddzD8R9mlSAmPEPtr4ncAyIaKvxIESInHzPNTvNO7zxfv/s1350/DSC_0072.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggWHkpN7aKkEjyiETbJlksz-1Yjx4Oc2uTp35Ulx6EzOoRAzONxZXfWLxMC93TPSzY9O-WkOkpLgfVnl3dfh0-iEDanxGEXhWKZWq0NBBo6_0_Tm7AjBUFgVFBIljUGWe8d3cDrm0Wv8kddzD8R9mlSAmPEPtr4ncAyIaKvxIESInHzPNTvNO7zxfv/s320/DSC_0072.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgskX9bsa3dXJWBNO9bF5yqoG8PUuIydu1ltmrYJosQGj-ki8npMyt0Zhll3rkDoESzyLjnEB8aJklgBVzGaeDOP656oWAdMgHbvvOzrZ10q8hG7biE7kTBaip1BMMAr_TQS_7DqrdCWKTAqq-WFUB585MaUva6J0qQs5YK6U1-kds7NJA3-9aiRr7S/s1350/DSC_0068.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgskX9bsa3dXJWBNO9bF5yqoG8PUuIydu1ltmrYJosQGj-ki8npMyt0Zhll3rkDoESzyLjnEB8aJklgBVzGaeDOP656oWAdMgHbvvOzrZ10q8hG7biE7kTBaip1BMMAr_TQS_7DqrdCWKTAqq-WFUB585MaUva6J0qQs5YK6U1-kds7NJA3-9aiRr7S/s320/DSC_0068.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMe1QyAT51Ugtg5S43eb_PW_XqqxWOfXSvMfBsj0j4m-aGc_aqfnfPyyl84AVurUE7WXSoUHBTHg4ZmhqA4VxmUO8povjfpd50p1l18a-yjFCPuQ_gplPaD6QjRfOSg1qaZHsiuR1SzIEJYFwmKyEJEg61dCwfkfY5BRkcUCp29ksYuILFVBRnsGst/s1350/DSC_0001.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMe1QyAT51Ugtg5S43eb_PW_XqqxWOfXSvMfBsj0j4m-aGc_aqfnfPyyl84AVurUE7WXSoUHBTHg4ZmhqA4VxmUO8povjfpd50p1l18a-yjFCPuQ_gplPaD6QjRfOSg1qaZHsiuR1SzIEJYFwmKyEJEg61dCwfkfY5BRkcUCp29ksYuILFVBRnsGst/s320/DSC_0001.JPG" width="320" /></a></div><br />Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-51756105094970991642022-09-17T21:37:00.001+05:302022-09-17T21:37:56.599+05:30ಬದುಕೇ ಹಸಿರು ಪ್ರೀತಿ ಬೆರೆತಾಗ!!!<p> ಜಗತ್ತೇ ನಮದು ಅಂತ ಜಗವನ್ನೇ ಮರೆತು ಮಾತಾಡುತ್ತಿದ್ದ ಸುಂದರ ಜೋಡಿಯದು..</p><p>ಜೀವನದಲ್ಲಿ ಅನೀರಿಕ್ಷಿತ ತಿರುವುಗಳನ್ನು ಕಂಡ ಜೋಡಿಯದು..ಹಿಂದಿನ ಜನ್ಮದಲ್ಲಿ ಪ್ರಾಯಶಃ ಪ್ರಕೃತಿಯ ರುದ್ರತಾಂಡವವೋ...ದೈವ ಕುಪಿತವಾಗಿ ಶಾಪ ಕೊಟ್ಟೋ ..ಇಲ್ಲವೇ ದೇವತೆಗಳ ಶಾಪದಿಂದ ಭುವಿಗಿಳಿದಿದ್ದ ಗಂಧರ್ವ ಜೋಡಿಯೋ ಒಟ್ಡಿನಲ್ಲಿ ನಾಲ್ಕು ಮಂದಿಯ ಕಣ್ಣಲ್ಲಿ ಸಂತಸ ಉಕ್ಕಿಸುತ್ತಿದ್ದ ಜೋಡಿಯದು..</p><p>ಆ ಜೋಡಿ ಇದೆ ಎಂದರೆ ಯಾವ ಪ್ರವಾಸವೂ ಪ್ರಯಾಸವಾಗುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ...ಆರಾಮಾಗಿ ಖುಷಿ ಖುಷಿಯಾಗಿ ನಲಿಯುತ್ತಿದ್ದ ಜೋಡಿಯದು..ಗ್ರಹಗಳ ವ್ಯಾಪಾರವೋ..ಹಣೆ ಬರಹವೋ..ವಿಧಿವಲಾಸವೋ ಅತಿಯದು..ಜೀವನದ ಮುಖ್ಯ ಘಟ್ಟದಲ್ಲಿ ಅಪಾರವಾದ ಸಂಕಷ್ಟಗಳಿಗೆ ಹೆಗಲು ಕೊಟ್ಟ ಜೋಡಿಯದು...ಕಷ್ಡವೇನೆ ಇರಲಿ...ಮೊಗದಲ್ಲಿ ನಗು ಸದಾ ಸೂರ್ಯ ಚಂದ್ರರು ಇರುವಷ್ಡೇ ಶಾಶ್ವತವಾಗಿ ಮನೆ ಮಾಡಿತ್ತು..</p><p>ಅರೇ ಬರೀ ಪೀಠಿಕೆ ಆಯ್ತು ಅಂದ್ರ ಇರ್ರಪ್ಪ ಅಸಲಿ ಇಸ್ಯಕ್ಕೆ ಬರ್ತೀನಿ...</p><p>ಸರಿ ಜಗವ ಮರೆತು ಲೋಕಾಭಿರಾಮವಾಗಿ ಮಾತಾಡುತ್ತಾ ಕುಳಿತಿದ್ದರು..ಮಾತುಗಳು ಸಾಗಿತ್ತು...ಕಾರ್ಪೊರೇಟ್ ವಲಯದಲ್ಲಿ ಕೆಲಸದ ಒತ್ತಡ..ಅದನ್ನು ನಿಭಾಯಿಸುವ ಚೈತನ್ಯ.. ಅದನ್ನು ಸಂಭಾಳಿಸಬೇಕಾದರೆ ಬೇಕಾಗುವ ಮಾನಸಿಕ ದೃಢತೆ..ಹೀಗೆ ಮಾತು ಸಾಗಿತ್ತು..</p><p>"ಹೌದು ಡಿಯರ್...ಈಗಿನ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಯಾವುದು ಶಾಶ್ವತವಲ್ಲ..ಕಾರ್ಪೊರೇಟ್ ರಾಕ್ಷಸ ಯಾರನ್ನು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ...ಹಿಂಡಿ ಹಿಪ್ಪೆ ಮಾಡುತ್ತದೆ...ಯಾರನ್ನೂ ನಂಬಿಕೊಂಡಿರೋಲ್ಲಾ...ಅಷ್ಟೇ ಏಕೆ ಮನೆಯಲ್ಲೇ ಒಬ್ಬರ ಮೇಲೆ ಒಬ್ಬರು ಅವಲಂಬಿತರಾಗಿರೋಲ್ಲಾ ಅರ್ಥಾತ್ depend ಆಗಿರೋಲ್ಲ.." ಹೆಣ್ಣು ದನಿ ಉಲಿಯಿತು...</p><p>ಅಲ್ಲಿ ತನಕ ಜಗತ್ತೇ ನಮದು ಎಂದಿದ್ದ ಜೋಡಿಯ ಗಂಡು...ಅಚಾನಕ್</p><p> T R A I N </p><p>P U L L</p><p>C H A I N</p><p>FAN </p><p>S W I T C H...ಅಂತ ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಅಕ್ಷರಗಳನ್ನು ಓದಲು ಶುರು ಮಾಡಿತು..</p><p>"ಅರೇ ಯಾಕೇ ಡಿಯರ್ ಏನಾಯಿತು..ಅಂಜಿಕಿ ಆಗ್ತಾ ಇದೆ...ಯಾಕೇ ಹಿಂಗೆ ಬಡ ಬಡಿಸ್ತಾ ಇದ್ದೀರಾ..."</p><p>ಮನೆ ಮನೆ ಮನೆ .ನಮ್ಮ ಮನೆ ..ನಮ್ಮ ಸಂಸಾರ ನಮ್ಮ ಬಳಗ ಎಂದು ಯಾವಾಗಲೂ ಪ್ರಾಣ ಬಿಡುತ್ತಿದ್ದ ಅವನಿಗೆ ಅಚಾನಕ್ ಸಂಕಷ್ಟಗಳ ಮಾಲೆ...ಆತ್ಮ ವಿಶ್ವಾಸವೇ ಕುಗ್ಗುವಂತಹ ಘಟನಾವಳಿಗಳು.. ಅವನ ಜಂಘಾ ಬಲವನ್ನೇ ಅಲುಗಾಡಿಸಿತ್ತು..ಜೊತೆಗೆ ಮಾಮೂಲಾಗಿ ಆಡಿದ್ದ "ಕುಟುಂಬದಲ್ಲೇ ಯಾರು ಯಾರಿಗೂ ಆಗೋಲ್ಲ" ಎನ್ನುವ ಮಾತು ಹೃದಯ ಬಡಿತವನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸಿದ ಸಮಯವಾಗಿತ್ತು...</p><p>ಇದನ್ನು ಅರಿತ ಅವನ ಮನೋನಾಯಕಿ...ತಬ್ಬಿ ಹಿಡಿದು ತಾನು ಇರುವುದು ಸಾರ್ವಜನಿಕ ಸ್ಥಳ ಅನ್ನೋದನ್ನು ಮರೆತು ಎದೆಗಾನಿಸಿಕೊಂಡು ಸಾಂತ್ವನ ನೀಡಿದಾಗ ಮತ್ತೆ ಎದೆ ಬಡಿತ 72ಕ್ಕೆ ಬಂದಿತು..</p><p>"ಡಿಯರ್ ಈಗ ಓಕೇನಾ" ಅಂದಾಗ..ಹೌದು ಎದೆ ಬಡಿತ 72.._ಅದರ ಅರ್ಧ 36 ಅಂದಾಗ. ಇಬ್ಬರೂ ಮತ್ತೆ ಜಗತ್ತನ್ನು ಮರೆತು ನಗಲು ಶುರು ಮಾಡಿದರು...</p><p>ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಇಡ್ಲಿ ವಡೆ ಚಪಾತಿ ಬಿರ್ಯಾನಿ ಪಲಾವ್ ಮಾರುವವನ ಮೊಬೈಲಿನಲ್ಲಿ ಅಣ್ಣಾವ್ರ "ಬದುಕೇ ಹಸಿರು ಪ್ರೀತಿ ಬೆರೆತಾಗ" ಹಾಡು ತೇಲಿ ಬಂತು...!</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidKgmQM2WzE6vtjA4JNTlOZob5GtzNtjYGApKx-smHUeCq4-T_st6Rgp0HnGiesqtf-WwMuNS6mpd3x_ywxEdGMnCbxTU0scucLC29NXtRbobmtNv-j0bXTCinZrui5BVGcZuFWDnx172HItUftCfVb8DQ3V5TmxMzI1CllMF3YZzhxt4I4MgNx85f/s4624/20220917_210227.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="2604" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidKgmQM2WzE6vtjA4JNTlOZob5GtzNtjYGApKx-smHUeCq4-T_st6Rgp0HnGiesqtf-WwMuNS6mpd3x_ywxEdGMnCbxTU0scucLC29NXtRbobmtNv-j0bXTCinZrui5BVGcZuFWDnx172HItUftCfVb8DQ3V5TmxMzI1CllMF3YZzhxt4I4MgNx85f/s320/20220917_210227.jpg" width="180" /></a></div><br /><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-84070655427205299022022-08-31T11:38:00.005+05:302022-08-31T11:45:57.224+05:30 ಅಮ್ಮನಿಲ್ಲದ ಗಣಪತಿ ಹಬ್ಬ ... !<p> <a href="https://lakshavarsha.blogspot.com/2012/09/blog-post_19.html">ಅಣ್ಣನಿಲ್ಲದ ಗಣಪನ ಹಬ್ಬ</a></p><p>ಯಾಕೆ ಮಗು.... ಅಣ್ಣನಿಲ್ಲದ ಹಬ್ಬದ ಬಗ್ಗೆ ಬರೆದಿದ್ದೆ... ನಾ ನಿಲ್ಲದ ಹಬ್ಬದ ಬಗ್ಗೆ ಬರೆಯೊಲ್ವೇ.. </p><p>ಅಮ್ಮ ಭಕ್ತ ಕುಂಬಾರ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಅಹಂ ತುಂಬಿದ್ದ ನಾಮದೇವರು ಗುರುವಿನ ಹುಡುಕಾಟದಲ್ಲಿದ್ದಾಗ ಲಿಂಗದ ಮೇಲೆ ಕಾಲಿಟ್ಟು ಮಲಗಿದ್ದ ವೃದ್ಧರನ್ನು ಕಂಡು ಕುಪಿತಗೊಂಡು.. ಮಾತಾಡಿಸಿದಾಗ... ಶಿವನಿಲ್ಲದ ತಾಣದಲ್ಲಿ ನೀನೆ ಇದಪ್ಪ ಅಂದಾಗ.. ಕಾಲನ್ನು ಇಡುವೆಡೆಯೆಲ್ಲಾ ಶಿವಲಿಂಗವೇ ಕಾಣುತ್ತದೆ.. ಅಜ್ಞಾನದಿಂದ ಕಣ್ಣು ಕುರುಡಾಗಿದ್ದ ನಾಮದೇವರ ಅಹಂ ಇಳಿಯುತ್ತದೆ.. ಶಿವನಿಲ್ಲದ ತಾಣವೆಲ್ಲಿದೆ.. ಅಹಂ ಇಂದ ತುಂಬಿದ್ದ ನನ್ನ ತಲೆಯೇ ಶಿವನಿಲ್ಲದ ತಲೆ ಎಂದು ತನ್ನ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಆ ಗುರುಗಳ ಕಾಲನ್ನು ಇಟ್ಟುಕೊಳ್ಳುತ್ತಾನೆ.. </p><p>ಆಹಾ ರಾಜಕುಮಾರ್ ಸಿನಿಮಾ ಅಂದರೆ ಸಾಕು.. ಯಾವುದೋ ಒಂದು ದೃಶ್ಯವನ್ನು ಎಳೆದು ಜೋಡಿಸಿಬಿಡುತ್ತೀಯ.. ಹರಿ ಕತೆ ಬೇಡಾ.. ಯಾಕೆ ಬರೆದಿಲ್ಲ ಹೇಳು.. ನನ್ನ ನೆನಪಿಲ್ಲವೇ.. </p><p>ಅಮ್ಮ ಆ ದೃಶ್ಯದಲ್ಲಿ ಬರುವ ಹಾಗೆ ಅಣುಕಣದಲ್ಲಿ, ಸಕಲ ಚರಾಚರ ವಸ್ತುಗಳಲ್ಲಿ ಶಿವನಿರುವ ಹಾಗೆ.. ನಿನ್ನ ನನೆಪು ಅನುದಿನವೂ, ಅನುಕ್ಷಣವೂ ಇದ್ದೆ ಇರುತ್ತದೆ.. ಮರೆತಿದ್ದರೇ ತಾನೇ ನೆನಪು ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವುದು.. </p><p>ಮಗು ಇದು ಭಾದ್ರಪದ ಮಾಸ ಶ್ರಾವಣಮಾಸವಲ್ಲ ... ಹರಿಕತೆ ಬೇಡಾ.. ಸೀದಾ ವಿಷಯಕ್ಕೆ ಬಾ.. </p><p>ಸರಿ ಅಮ್ಮ.. </p><p></p><p>********** </p><p>ಜೇನಿನ ಗೂಡಿನಲ್ಲಿ ಜೇನು ನೊಣಗಳು ಅವಿರತವಾಗಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತಾ ತಮ್ಮ ಗೂಡನ್ನು ಭದ್ರ ಮಾಡುತ್ತಲೇ, ಜೀವನಕ್ಕೆ ಒಂದು ಗೂಡು ಕಟ್ಟುವ ಹಾಗೆ ಅಮ್ಮನ ಅವಿರತ ಹೋರಾಟದ ಶ್ರಮ ನಮ್ಮ ಮನೆ ಮನಗಳನ್ನು ಎತ್ತಿ ಹಿಡಿದಿಟ್ಟಿದೆ.. </p><p>ಹಿಂದಿನ ಒಂದೆರಡು ವಾರಗಳ ಮುಂಚೆ ಹತ್ತಿಯನ್ನು ನೆನೆಸಿ.. ಅದಕ್ಕೆ ಬಣ್ಣ ಹಾಕಿ.. ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾದ ಹತ್ತಿಯ ಎಳೆಗಳನ್ನು ಮಾಡಿ.. ಅದನ್ನು ಚೆನ್ನಾಗಿ ಒಣಗಿಸಿ .. ಅದಕ್ಕೆ ಒಂದು ರೂಪು ಕೊಟ್ಟಾಗ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಸಂತೋಷ.. </p><p>ಅಷ್ಟೆಲ್ಲಾ ಸಿದ್ಧವಾಗಿದ್ದರೂ.. ಅದಕ್ಕೆ ವರ್ತಿ ತಗಡು ತಂದು.. ಎಲೆಯ ಆಕಾರದಲ್ಲಿ ಕತ್ತರಿಸಿ ಅದರ ಮೇಲೆ ಗೊಂದು ಹಚ್ಚಿ..ನಕ್ಕಿಯನ್ನು ಹಾಕಿ.. ಅದು ಗಟ್ಟಿಯಾಗಿ ಹಿಡಿದಿಟ್ಟುಕೊಳ್ಳುವಂತೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಓಡಾಡ ಸ್ಥಳದಲ್ಲಿ ಇಟ್ಟರೆ.. ಒಂದು ಹಂತ ಮುಗಿಯುತ್ತಿತ್ತು.. </p><p>ಮಾರನೇ ದಿನ ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಅಪ್ಪನೇ ಅರ್ಥಾತ್ ಅಣ್ಣನೇ ಗೌರಿ ಪೂಜೆ ಮಾಡಿಸಿ.. ಅಮ್ಮ ಕಷ್ಟ ಪಟ್ಟು ಮಾಡಿದ್ದ ಹತ್ತಿಯ ಎಳೆಗಳ ಮೇಲೆ.. ಯಥೇಚ್ಛವಾಗಿ ನೀರು ಚುಮುಕಿಸಿ ಅಮ್ಮನ ಉರಿಗಣ್ಣಿಗೆ ಪಾತ್ರವಾಗುತ್ತಿದ್ದರು.. ಹ ಹ ಹ ಹ </p><p>ಗೌರಿ ಹಬ್ಬದ ಪೂಜೆಗೆ ಬೇಕಾದ ಸಕಲ ಸಿದ್ಧತೆಗಳನ್ನು ಒಬ್ಬರೇ ಆರಾಮಾಗಿ ಮಾಡುತ್ತಾ.. ಗೌರಿ ಬಾಗಿನ ಜೊತೆ ಮಾಡಿ.. ಪೂಜೆ, ನೈವೇದ್ಯ ಎಲ್ಲದ್ದಕ್ಕೂ ಒಬ್ಬರೇ ಸಾಹಸ.. ಆಗಾಗ ಅಕ್ಕ ಅಮ್ಮನಿಗೆ ನೆರವಾಗುತ್ತಿದ್ದರೂ ಅಮ್ಮನದು ಒನ್ ವುಮನ್ ಷೋ ಯಾವಾಗಲೂ.. ಅವರ ತಲೆಯಲ್ಲಿ ಅಡಿಗೆ ಬೇಯುತಿತ್ತು.. ಅದೇ ರೀತಿ ಅಡಿಗೆ ಸಿದ್ಧವಾಗುತ್ತಿತ್ತು.. </p><p>ಮುಂದೆ ಸೊಸೆಯಂದಿರು ಬಂದ ಮೇಲೆ.. ಅಕ್ಕನ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಸೊಸೆಯಂದಿರಿಗೂ ಕೆಲಸ ಹಚ್ಚಿದರೂ ಮೇಲ್ವಿಚಾರಣೆ ಅಮ್ಮನದೆ ಇರುತ್ತಿತ್ತು,.. </p><p>ಗೌರಿ ಹಬ್ಬದಲ್ಲಿ ನಾವು ಅಣ್ಣ ತಮ್ಮಂದಿರ ಪಾತ್ರ ಕಡಿಮೆ.. ನಾವೇನಿದ್ದರೂ.. ಚೀರ್ ಬಾಯ್ಸ್.. ಅಣ್ಣ ಅದನ್ನು ಕೊಡು.. ಹೂವು ಕೊಡು.. ಅದು ಇದು ಎಂದಾಗ ನಾವುಗಳು ಕೈ ಹಾಕುತ್ತಿದ್ದೆವು.. ಇಲ್ಲದೆ ಹೋದರೆ.. ಆರಾಮಾಗಿ ಗೌರಿ ಪೂಜೆ ನೋಡುತ್ತಾ... ಎಷ್ಟು ಹೊತ್ತಿಗೆ ತಿಂಡಿ ಸಿಗುತ್ತದೆಯೋ ಅಂತ ಕಾಯುವ ಕಾಯಕ ನಮ್ಮದು... </p><p>ಸಂಜೆ ಆಗುತ್ತಲೇ ನಾವುಗಳು ಅರಳಿದ ಹೂಗಳಾಗುತ್ತಿದ್ದೆವು.. ಅಪ್ಪನಿಲ್ಲದ ಗಣಪತಿ ಹಬ್ಬದ ಬಗ್ಗೆ ಆರಂಭದಲ್ಲಿ ಕೊಂಡಿಯನ್ನು ಕೊಟ್ಟಿದ್ದೇನೆ ಅಲ್ಲವೇ.. ಸಂಜೆ ಗಣಪತಿ ತಂದು... ಅದಕ್ಕೆ ಅಪ್ಪನ ಜೊತೆ ಕೂತು ಮಂಟಪ ಸಿದ್ಧ ಮಾಡಿ.. ಮನಸ್ಸಿಗೆ ತೋಚಿದ ಅಲಂಕಾರ ಮಾಡುವ ಹೊಣೆ ನಮ್ಮದಾಗಿರುತಿತ್ತು.. </p><p>ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಅಮ್ಮನ ಹತ್ತಿಯ ಎಳೆಗಳಿಗೆ ಫೈನಲ್ ಟಚ್ ಕೊಡುವ ಸಾಹಸಕ್ಕೆ ನಾವುಗಳು ಕೈ ಹಾಕಿ ಮೈ ಕೈಯೆಲ್ಲ ಗೊಂದು ಮಾಡಿಕೊಂಡು ಕೈ ತೊಳೆದುಕೊಳ್ಳೋಕೆ ಹೆಣಗಾಡುತ್ತಿದ್ದೆವು. </p><p>ಅಮ್ಮ ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಪೂಜೆಗೆ ಬೇಕಾದ ಎಲ್ಲಾ ಸಿದ್ಧತೆಗಳನ್ನು ಮಾಡಿಕೊಂಡು.. ಮಲಗುವ ಹೊತ್ತಿಗೆ ತಡರಾತ್ರಿಯಾಗಿರುತ್ತಿತ್ತು.. ಕಣ್ಣು ಮುಚ್ಚಿದ ತಕ್ಷಣ ಅದ್ಯಾವ ಮಾಯೆಯಲ್ಲಿ ಬೆಳಗಾಗುತಿತ್ತೋ ಆ ದೇವರಿಗೆ ಗೊತ್ತು.. ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಬೇಗ ಎದ್ದು... ಜಳಕ ಮಾಡಿ.. ಮತ್ತೆ ಅಡಿಗೆ ಮನೆಯ ಸಾಮ್ರಾಜ್ಯಕ್ಕೆ ಲಗ್ಗೆ ಇಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಮೋದಕ, ಕರಿಗಡುಬು, ನಮ್ಮ ನೆಚ್ಚಿನ ಉದ್ದಿನ ಕಡುಬು, ಕೋಸಂಬರಿ, ಪಲ್ಯ, ಅನ್ನ, ಸಾರು, ಹುಳಿ, ಸಾಮಾನ್ಯ ಮಾವಿನಕಾಯಿ ಚಿತ್ರಾನ್ನ, ಮಜ್ಜಿಗೆ, ಖಾರವಾದ ಚಟ್ನಿ.. ಆಹಾ ಈಗ ನೆನೆದರೂ ಬಾಯಲ್ಲಿ ನೀರು ಬರುತ್ತದೆ.. </p><p>ಏಕಾಂಗಿಯಾಗಿ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಸಿದ್ಧಮಾಡಿ.. ಮಹಾ ಮಂಗಳಾರತಿಯ ಹೊತ್ತಿಗೆ ಸರಿಯಾಗಿ ಕರಿಗಡುಬು ಕರಿಯಲು ಮತ್ತೆ ಉದ್ದಿನ ಕಡುಬಿಗೆ ಹಾಳೆಯನ್ನು ಒತ್ತಿ ಬೇಯಿಸಲು ಸಿದ್ಧಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಅಣ್ಣ ಜೋರಾಗಿ ಕೂಗೋದು.. ಮಂಗಳಾರತಿ ಬಾ.. ಅದೇನು ಅಡಿಗೆ ಮನೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಇರುತ್ತೀಯೋ.. ಬಾ ಬೇಗ ಅಂತಾ ಕೂಗಿದಾಗ.. ಅಡಿಗೆಯನ್ನು ಯಾರು ಮಾಡುತ್ತಾರೆ ಅಂತ ಅಮ್ಮ ಗೊಣಗುತ್ತಲೇ ಬರೋದು.. ನಾವುಗಳು ಅಮ್ಮನನ್ನು ಸಮಾಧಾನ ಪಡಿಸುತ್ತಾ.. ನೈವೇದ್ಯಕ್ಕೆ ಇಟ್ಟಿದ್ದ ಪದಾರ್ಥಗಳನ್ನು ಆಸೆಗಣ್ಣಿನಿಂದ ನೋಡುತ್ತಾ.. ಎಷ್ಟು ಹೊತ್ತಿಗೆ ಹೊಟ್ಟೆಗೆ ಇಳಿಸುತ್ತೇವೆ ಅಂತ ಹೊಂಚು ಹಾಕುತ್ತಾ ಇರೋದು.. </p><p>ಅಮ್ಮನಿಂದ ಮಹಾಮಂಗಳಾರತಿ ಅಣ್ಣನಿಗೆ ಮೊದಲು ನಂತರ ಅಣ್ಣನಿಂದ ಗಣಪನಿಗೆ ಆದ ಮೇಲೆ.. ಬಂದ ಪುರೋಹಿತರಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿ.. ಅವರು ಇನ್ನೂ ಬಾಗಿಲನ್ನು ದಾಟಿರುತ್ತಾ ಇರಲಿಲ್ಲ.. ಆಗಲೇ ಅಡಿಗೆ ಮನೆಗೆ ಲಗ್ಗೆ.. ಒಂದೆರಡು ಕರಿಗಡುಬು ಹೊಟ್ಟೆಗೆ ಇಳಿಸಿದ್ದೆ ತಡ.. ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಖಾರವಾದ ಚಟ್ನಿಗೆ ಬಿಸಿ ಬಿಸಿ ಸುಡುತಿದ್ದ ಉದ್ದಿನ ಕಡುಬನ್ನು ಅದ್ದಿ ತಿಂದಾಗ ಆಹಾ.. </p><p>ಆಮೇಲೆ ಅಮ್ಮ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ತಿಂಡಿ ಎಲೆಯಲ್ಲಿ ಹಾಕಿ ಬಿಸಿ ಬಿಸಿ ಕಡುಬು, ಒಂದೆರಡು ಮೋದಕ, ಕರಿಗಡುಬು ಕೊಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಕಡಿಮೆ ತಿನ್ನಿ ಊಟ ಮಾಡಬೇಕು ಎಂದರೂ ಕೇಳದೆ ಗಣಪನ ಹೊಟ್ಟೆಯಷ್ಟೇ ನಮ್ಮ ಹೊಟ್ಟೆಯೂ ಡೊಳ್ಳು ಹೊಟ್ಟೆಯಾಗಬೇಕು ಅಷ್ಟು ಒಳಗೆ ಇಳಿಸಿ.. ಹೊರಗಡೆ ಆಟವಾಡಲು ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದೆವು.. </p><p>ಘಮಘಮಿಸೋ ಊಟ ಮಾಡಿ.. ನೆಲಕ್ಕೆ ಹೊಟ್ಟೆ ತಾಗಿಸಿಕೊಂಡು ಮಲಗಿದರೆ ಆಹಾ ಎದ್ವಾ ತದ್ವಾ ನಿದ್ದೆ.. </p><p>ಎಳ್ರೋ.. ಸಂಜೆಯಾಯಿತು.. ದೀಪ ಹಚ್ಚಬೇಕು.. ಅನ್ನುವಾಗಲೇ ಎಚ್ಚರ.. ಕಪ ಕಪ ಮೊಗ ತೊಳೆದು.. ಮನೆಯ ಹತ್ತಿರ ಕೂರಿಸಿದ್ದ ಗಣಪತಿ ಪೆಂಡಾಲುಗಳಿಗೆ ಹೋಗಿ.. ಅಲ್ಲಿ ಕೊಡುವ ಚರ್ಪುತಿಂದು .. ಮತ್ತೆ ಮನೆಗೆ ಬಂದ ಮೇಲೆ.. ಶ್ಯಮಂತಕೋಪಾಖ್ಯಾನ ಕತೆ ಕೇಳಿ... ಚರ್ಪು ರೂಪದಲ್ಲಿ ಅಮ್ಮ ಮಾಡಿದ ಕಡಲೆ ಹಿಟ್ಟು.. ಇಲ್ಲವೇ ಕಡಲೆ ಕಾಳಿನ ಹುಸ್ಲಿ ಹೊಟ್ಟೆಗೆ ಇಳಿಸಿ.. ಗಣಪತಿಯನ್ನು ಮನೆಯ ಹತ್ತಿರದ ಬಾವಿಯಲ್ಲಿ ವಿಸರ್ಜನೆ ಮಾಡಿ.. ರಾತ್ರಿ ಊಟ ಮಾಡಲು ಆಗದೆ ಇದ್ದರೂ... ತಣ್ಣಗಾಗಿದ್ದರೂ ರುಚಿಸುವ ಕಡುಬು ತಿಂದು ಮಲಗಿದರೆ ಗಣಪತಿ ಹಬ್ಬ ಸಮಾಪ್ತಿ.. </p><p>ಮುಂದೆ ಅಮ್ಮನ ಕೆಲಸ ಶುರುವಾಗುತ್ತಿತ್ತು... ಅಡಿಗೆ ಮನೆಯ ಪಾತ್ರೆಗಳು.. ಪೂಜಾ ಸಾಮಗ್ರಿ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾಗಿ ಸರಿ ಮಾಡಿ.. ಮತ್ತೆ ಅವರು ಮಲಗುವ ಹೊತ್ತಿಗೆ ತಡ ರಾತಿ ಮಾರನೇ ದಿನಕ್ಕೆ ಮತ್ತೆ ಕಾಯುವ ಕಾಯಕ... !</p><p>******</p><p>ಮಕ್ಕಳ ಮರೆತಿಲ್ಲ ಮರೆಯೋದಿಲ್ಲ.. ನನಗೆ ಗೊತ್ತು ಸುಮ್ಮನೆ ಕಾಲೆಳೆದು ನೋಡಿದೆ ಅಷ್ಟೇ.. ನಾ ನಿಲ್ಲದ ಮೊದಲ ಗಣಪತಿ ಹಬ್ಬಕ್ಕೆ ನೀವೆಲ್ಲರೂ ಕೂಡಿರುವುದು ನೋಡಿ ಖುಷಿಯಾಗಿದೆ.. ನಮ್ಮ ಅನುಗ್ರಹ ಸದನದ ಪುರೋಹಿತ ಶಾಮಣ್ಣ ಇನ್ನೇನು ಬರುತ್ತಿದ್ದಾನೆ.. ಪೂಜೆ ಮಾಡಿ.. ಗಣಪನ ಕೃಪೆಯಿಂದ ನಮ್ಮ ಅನುಗ್ರಹ ಸದನ ಸದಾ ಬೆಳಗುತ್ತಲಿರಲಿ.. ಶುಭವಾಗಲಿ.. !</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGmdX7cZ3YBn_meXui4nPHtSBiiTGrsdn1lKdVaoAmCB1qSkzEkJ_41C-onLXhdOxaJiYR3qHjLxhxEl5aXHRlHBn6OfSogDgEexsyJJE4hnFSu1wsqmr02KRPMQWodaTTBAXe1OimYSsUgijpq1gznCcsvU4O1wB7Ay7gGqf_dcnekOFcZkzlDJNo/s1600/DSC_0021.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGmdX7cZ3YBn_meXui4nPHtSBiiTGrsdn1lKdVaoAmCB1qSkzEkJ_41C-onLXhdOxaJiYR3qHjLxhxEl5aXHRlHBn6OfSogDgEexsyJJE4hnFSu1wsqmr02KRPMQWodaTTBAXe1OimYSsUgijpq1gznCcsvU4O1wB7Ay7gGqf_dcnekOFcZkzlDJNo/w266-h400/DSC_0021.JPG" width="266" /></a></div><p><br /></p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-28299944984573500932022-08-24T23:27:00.001+05:302022-08-24T23:27:13.778+05:30ನೀ ಮುಡಿದ ಮಲ್ಲಿಗೆ.....!<p>ನೀ ಮುಡಿದ ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವಿನ ಮಾಲೆ</p><p>ನಿನಗೆಂದೇ ಬರೆದ ಪ್ರೇಮದ ಓಲೆ...!</p><p><br /></p><p>ನೀ ಮುಡಿದ ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವಿನ ಮಾಲೆ.. ನಿನಗೆಂದೇ ಬರೆದ ಪ್ರೇಮದ ಓಲೆ..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAoNEYAuA11kmKuJixyFB8CmqpmWP7s-oHZza7dFbB091sPNZ3Gpf4pmm98N7Qytm3KC_rxwGSZcdKdd7es88RpEG6iTlcp2bK96CNd5NJywng6nrFbXy7uA4Mxmk_TcEwLQRFQ7mAHaCoXXEh2lwhTnlFGtsAdM59kK7o79iRIkwwItwmAYQC1xst/s640/images.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="640" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAoNEYAuA11kmKuJixyFB8CmqpmWP7s-oHZza7dFbB091sPNZ3Gpf4pmm98N7Qytm3KC_rxwGSZcdKdd7es88RpEG6iTlcp2bK96CNd5NJywng6nrFbXy7uA4Mxmk_TcEwLQRFQ7mAHaCoXXEh2lwhTnlFGtsAdM59kK7o79iRIkwwItwmAYQC1xst/s320/images.jpeg" width="320" /></a></div><p>ರೇಡಿಯೋದಲ್ಲಿ ಗಾಂಧಿನಗರ ಚಿತ್ರದ ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಹಾಡು ಬರುತಿತ್ತು..</p><p>ಮಲ್ಲಿಗಿ ಮಾಲಿ ತನ್ನಿ...</p><p>ಯಾಕೋ...</p><p>ಮುಂಜಾನೇ ಯಾಕೋ ಅನಿಸಿತು ಇವತ್ತು ಮಾಲಿ ಮುಡೀಬೇಕು ಅಂತ...!</p><p>ಅಯ್ಯೋ ರಾಣಿ ನಿನಗೋಸ್ಕರ ಚಂದ್ರನನ್ನೇ ತರುವೇ ಎನ್ನುವಾಗ ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವು ತಾನೆ..ತರ್ತೀನಿ ಬಿಡು...</p><p>ಕಿಸಿಕಿಸಿ ನಗಿಸಿ ಹೊರಟೇ..</p><p>ಮಳೆ ಶುರುವಾಯ್ತು...</p><p>ನನ್ನ ಒಲವಿನ ಹುಡುಗಿ ಮೊದಲ ಬಾರಿ ಹೂವು ಬೇಕೆಂದು ಕೇಳಿದಳು...ಸೀದಾ ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಹಾಡೇ ನೆನಪಿಗೆ ಬಂದಿತ್ತು...</p><p>ಒಳ ಉಡುಪು ನೆಂದು ಹೋಗುವಷ್ಟು ಜೋರಾದ ಮಳೆ...ಆದರೆ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಪ್ರೇಮದ ಅಲೆಗಳ ಬೋರ್ಗರೆತದ ಮುಂದೇ ಈ ಮಳೆಯ ಹನಿಗಳು ಏನು ಅಲ್ಲಾ...</p><p>ಹೃದಯದ ರಾಣಿ ಕೇಳಿದ ಹೂವನ್ನು ಅರಸುತ್ತಾ ಹೋದೆ..ಅಂದು ಭಾನುವಾರ..ಮದುವೆ..ಮುಂಜಿ..ಪೂಜೆ..ಅದು ಇದು ಅಂತ ಹೂಗಳ ಅಂಗಡಿಗಳು ಬಿಕೋ ಎನ್ನುತ್ತಿದ್ದವು...ಕೆಲವು ಅಂಗಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಹೂವಿದ್ದವು...ಆದರೆ ಆಗಲೆ ಅಂತಿಮ ಘಟ್ಟ ಮುಟ್ಟಲು ಸಿದ್ಧವಾಗಿದ್ದಂತೆ ಕಾಣುತ್ತಿತ್ತು..</p><p>ಯಾಕೋ ಮನಸ್ಸು ಬರಲಿಲ್ಲ...ನನ್ನ ಹುಡುಗಿ ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಬೇಕು ಅಂದಿದ್ದಾಳೆ ನಿರಾಸೆ ಮೂಡಿಸಲು ಮನಸ್ಸಾಗದೇ..ಆ ಮಳೆಯಲ್ಲಿಯೇ ಅಲೆದೆ...</p><p>ಬೈಕು ನೆಂದ ನಾಯಿಯಾಗಿತ್ತು..ಹೆಲ್ಮೆಟ್ ಹಾಕಿದ್ದರು ಆ ಹೊರಗಿನ ಮಳೆಯ ಭೋರ್ಗರೆತ ತಲೆಯನ್ನು ಪೂರ್ತಿ ಒದ್ದೆ ಮಾಡಿತ್ತು...</p><p>ಅನತಿ ದೂರದಲ್ಲಿ ಒಂದು ಹಣ್ಣು ಹಣ್ಣು ಅಜ್ಜಿ ತಲೆ ಮೇಲೆ ಒಂದು ಪ್ಲಾಸ್ಟಿಕ್ ಹಾಳೆಯನ್ನು ಹಾಕಿಕೊಂಡು ತನ್ನ ಮುಂದೆ ಒಂದು ಬುಟ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ಒಂದೆರೆಡು ಮಳ ನಳ ನಳಿಸುವ ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂಗಳ ಮಾಲೆಯನ್ನು ತೆಳುವಾದ ಪ್ಲಾಸ್ಡಿಕ್ ಕವರಿನ ಹಾಳೆಯಿಂದ ಮುಚ್ಚಿದ್ದು ಕಂಡಿತು..</p><p>ನನ್ನ ಬೈಕ್ ನನ್ನ ಮಾತು ಕೇಳದೆ ಅಜ್ಜಿ ಮುಂದೆ ಬಂದು ನಿಂತಿತು...</p><p>ಏನಪ್ಪ ಪೂರಾ ನೆಂದು ಹೋಗಿದ್ದೀಯಲ್ಲ..ಸ್ವಲ್ಪ ನಿಂತು ಹೋಗಬಾರದಿತ್ತೆ...ಈ ಆಕಾಲಿಕ ಮಳೆಯಲ್ಲಿ ನೆಂದರೆ ತಲೆನೋವು..ಶೀತ..ಜ್ವರ..ಬರುತ್ತದೆ ಕಣಪ್ಪ..</p><p>ಇಲ್ಲ ಅಜ್ಜಿ ನನ್ನ ಮಡದಿ ಎಂದೂ ಕೇಳದವಳು ಇಂದು ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವು ಬೇಕು ಎಂದಳು...ಪೇಟೆಯೆಲ್ಲಾ ಸುತ್ತಿದೆ...ಯಾಕೋ ಗಮನ ಸೆಳೆಯುವ ಹೂವು ಸಿಗಲಿಲ್ಲ....ಸದಾ ನನ್ನ ಮಾತು ಕೇಳುವ ಬೈಕ್.. ಅರಿವಿಲ್ಲದೇ ಸೀದಾ ನಿನ್ನ ಮುಂದೆ ಬಂದು ನಿಂತಿದೆ...ಪ್ರೀತಿಯ ಮಡದಿಯ ಆ ನಿರ್ಮಲ ಪ್ರೀತಿಯ ಜ್ಯೋತಿ ಒಳಗೆ ಬೆಳಗುತ್ತಿರುವಾಗ..ಈ ಚಳಿ..ಮಳೆ ಏನು ಮಾಡುತ್ತದೆ ಅಜ್ಜಿ...</p><p>ಹೌದಾ ಅಪ್ಪ...ಅನ್ಯೋನ್ಯ ಜೋಡಿ ಅನಿಸುತ್ತೆ..ಸದಾ ಸುಖವಾಗಿರಿ...ಅಂದ ಹಾಗೆ ಎಷ್ಟು ಮಳ ಬೇಕಪ್ಪ...?</p><p>ಅಜ್ಜಿ ಕುಕ್ಕೆಯಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟಿದೆ...</p><p>ಒಂದೆರೆಡು ಮೂರು ಮಳ ಇದೆಯಪ್ಪ...ಏನು ಮಾಡಲಿ ಇದನ್ನ ಮಾರಿ ಬಂದ ಹಣ ಕೊಟ್ಟರೆ ಮಾತ್ರ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಊಟ...ಇಲ್ಲದೇ ಇದ್ರೇ ಹೊಟ್ಟೆಗೆ ಲಾಟರಿ ಕಣಪ್ಪ..</p><p>ಕರುಳು ಚುರ್ ಅಂತು...ಅಜ್ಜಿಯ ಕಥೆಯನ್ನು ಕೇಳುವ ಆಸೆಯಿದ್ದರೂ ಅದನ್ನು ಕೇಳಿ ಅಜ್ಜಿ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ನೋವು ಕೊಡಬಾರದು...ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಮಳೆಯ ಕಾರಣ ಅಜ್ಜಿ ನೊಂದು ಅತ್ತರೂ ಮಳೆ ಹನಿಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಕಣ್ಣೀರು ಕರಗುತ್ತದೆ...ಬೇಡವೆಂದು...ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಹೇಳಿಕೊಂಡು ಅಜ್ಜಿ ತಗೋ...ಎಂದು ಪರ್ಸನಲ್ಲಿ ಐದು ನೂರುಗಳ ಐದು ನೋಟು ಕೊಟ್ಟು.. ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಮೂರು ಮಳದ ದುಡ್ಡು ಬೇರೆ ಕೊಟ್ಟಾಗ...ಬೇಡಪ್ಪ ...ಇದಿಷ್ಟೇ ಹೂವಿನದ್ದು ಮಾತ್ರ ಸಾಕು...ಇದು ಬೇಡ ಅಂದಳು ಸ್ವಾಭಿಮಾನಿ ಅಜ್ಜಿ...</p><p>ಮರು ಮಾತಾಡದೆ..ದುಡ್ಡು ಪಡೆದು ಹೂವನ್ನು ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು...ರಸ್ತೇ ಎಂದು ನೋಡದೇ ಅಜ್ಜಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿ ಹೊರಟೆ..</p><p>ಮನೆಗೆ ಬಂದು ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವು ಕೊಟ್ಟಾಗ ಅವಳ ಮುಖ ಅರಳಿತ್ತು..ನನ್ನ ಹೃದಯ ಅಣ್ಣಾವ್ರ "ಹೃದಯದಲಿ ಇದೇನಿದು ನದಿಯೊಂದು ಓಡಿದೆ..." ಹಾಡು..</p><p>ಜೀವನ ಸುಂದರ ಅಂತ ಅನಿಸೋದು ಈ ರೀತಿಯ ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ಸಂತಸದ ಸಂಗತಿಗಳಿಂದ...</p><p>ಇಬ್ಬರಿಗೂ ಖುಷಿಯಾಯಿತು...ಆದರೆ ಬರುವಾಗ ಮಳೆಯ ಹನಿಗಳಲ್ಲಿ ಬೆರೆತ ಕಣ್ಣೀರಿನ ಪ್ರತಿ ಹನಿಗಳು ಅಜ್ಜಿಗೆ ಒಂದು ಕಲ್ಪವೃಕ್ಷದಂತಹ ಛಾಯೆ ನೀಡಬೇಕು ಅನಿಸಿತು...</p><p>ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವನ್ನು ಕಂಡ ಮಡದಿ..</p><p>Thank you... Very nice..Thanks for loving me so much...Love you too... </p><p>ಮಳೆ ನೀರಲ್ಲಿ ನೆಂದರೂ ಅದು ಪ್ರೇಮದ ಅಲೆಯ ಮುಂದೆ ಏನು ಅನ್ನಿಸಲಿಲ್ಲ ಅಂತ ಹೇಳಿದ್ದು ತುಂಬು ಭಾವನೆಯಲ್ಲಿ ಬಂದ ಮಾತು..ನಿಮ್ಮ ಈ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಪಡೆಯುವುದು ತುಂಬಾ ಭಾಗ್ಯದ ಮಾತಾಗಿದೆ..</p><p>ನಿಜಕ್ಕೂ ನೀವು ತಂದು ಕೊಟ್ಟ ಮಲ್ಲಿಗೆ ಹೂವಲ್ಲಿ ಅಳೆಯಲು ಆಗದ ಪ್ರೀತಿ..ನಿಜಕ್ಕೂ ಇಂಥಹ ಘಳಿಗೆಗಳು ತುಂಬಾ ಖುಷಿ ನೀಡುತ್ತವೆ..</p><p>ಭಗವಂತನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ನಿಮ್ಮ ನಿಸ್ವಾರ್ಥ ಸೇವೆ ನಿಜಕ್ಕೂ ಹೆಮ್ಮೆಯ ಮಾತು..ಅದು ಅಷ್ಟು ಸರಳವಾಗಿ ಯಾರಿಗೂ ಮನದಲ್ಲಿ ಬರುವುದಿಲ್ಲ..</p><p>ಅದರ ಜೊತೆಗೆ ನನಗೆ ಇನ್ನೊಂದು ಖುಷಿ ಕೊಡುವ ಮಾತೆಂದರೆ ನಾನು ಮೆಚ್ಚಿದ ಪ್ರೀತಿಗೆ ಸ್ವಯಂ ಪರಮಾತ್ಮನು ಮೆಚ್ಚಿಕೊಂಡು ಆರಿಸಿದನಲ್ಲಾ ಅಂತ ತುಂಬಾ ಹೆಮ್ಮೆ ಆಗುತ್ತದೆ. ಇದೊಂದು ಚಮತ್ಕಾರದ ಮಾತು.ಜೊತೆಗೆ ಇಡೀ ವಸುದೈವ ಕುಟುಂಬ ನಿಮ್ಮನ್ನು ಇಷ್ಟ ಪಡುತ್ತದೆ ಅದೂ ಕೂಡಾ ತುಂಬಾ ಹೆಮ್ಮೆಯ ಮಾತು..</p><p>Love you a lot .It's really god made pair..🥰</p><p>ಅಜ್ಹಿಯ ಬದುಕಿನ ಕತೆ ಕಣ್ಣೀರು ತರಿಸಿದರೆ ಮಡದಿಯ ಪ್ರೀತಿಯ ಮಾತುಗಳು ಪನ್ನೀರು ತರಿಸಿತು...</p><p>ಕಣ್ಣೀರು.ಪನ್ನೀರಿನ ಉಗಮ ಸ್ಥಾನ ಕಣ್ಣುಗಳೇ ಆದರೂ ಅದಕ್ಕೆ ಸಿಗುವ ಸನ್ನೆಗಳು ಹೃದಯದಿಂದ...ಎರಡರ ರುಚಿಯೂ ಉಪ್ಪೇ ಆದರೂ ಅದು ಕೊಡುವ ಅನುಭವ ಭಿನ್ನ...</p><p>ಅಜ್ಜಿಯ ಕಥೆ ಸಂಕ್ಷಿಪ್ತವಾಗಿ ಹೇಳಿದೆ ಕೊಂಚ ಹಣ ಸಹಾಯವನ್ನೂ ಕೂಡ ನಯವಾಗಿ ಬೇಡ ಎಂದಿದ್ದರ ಬಗ್ಗೆಯೂ ಹೇಳಿದೆ..</p><p>ಯಾವಾಗಲೂ ಮಿಂಚಿನಂತೆ ಯೋಚಿಸುವ...ಲಕ್ಷ್ಮಣ ರೇಖೆ..ಆ ರೇಖೆ..ಈ ರೇಖೆ ಎಂಬ ನಿಯಮಗಳ ಬಗ್ಗೆ ತಲೆ ಕೆಡಿಸಿಕೊಳ್ಳದ ನನ್ನ ಹುಡುಗಿ...ಮೂರು ದಿನದಲ್ಲಿ ಆ ಅಜ್ಜಿಗೆ ಒಂದು ಭಧ್ರತೆ ನೀಡಿದಳು...</p><p>ಅಜ್ಜಿ ಈಗ ನೆಮ್ಮದಿ ಕೇಂದ್ರದಲ್ಲಿ ಭಗವಂತನ ಜ್ಞಾನದ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿ ಸಂತೃಪ್ತ ಜೀವನ ನೆಡೆಸುತ್ತಿದ್ದಾಳೆ..</p><p>ನಾವು ನೋಡಲು ಹೋದಾಗಲೆಲ್ಲಾ..ಮಲ್ಲಿಗೆ ಮಾಲಿ ನನ್ನಾಕೆಗೆ...ಆ ಪರಿಮಳ ನನ್ನ ಹೃದಯಕ್ಕೆ...!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-31283356577644776842022-07-26T18:48:00.002+05:302022-07-26T18:48:59.144+05:30ಒಂದು ಅನುಭವ....ಪದಗಳಲ್ಲಿ ಮೂಡಿಸುವ ಪ್ರಯತ್ನ...!!!<p>"ಅಣ್ಣಾ ಈಗ ಸಮಯ ಎಷ್ಟು?"</p><p>"ಅಕ್ಕ ವಾಚ್ ನಿಂತು ಹೋಗಿದೆ!!!"</p><p>ಒಂದು ಮುಗುಳುನಗೆಯ ದೋಣಿ ಎರಡೂ ಕಡೆ ಹಾಯ್ದು ಹೋಯ್ತು.. </p><p>"ಅಣ್ಣಾ ನಿಮಗೆ ಹೇಗೆ ಅನ್ನಿಸುತ್ತೋ ಹಾಗೆ ಅಲಂಕಾರ ಮಾಡಿ.. ನೋಡಿ ಅಲ್ಲಿ ಇದೆ.. ಇಲ್ಲಿ ಇದೆ" </p><p>ಅಷ್ಟೇ ಹೇಳಿದ್ದು.. </p><p>ಆನಂದ್ ಭಾಯ್ ಜೊತೆ ಇದ್ದರು.. ಅವರ ಕೈಗೆ ನನ್ನ ಕೈ ಜೋಡಿಸಿದೆ.. </p><p>ಆನಂದ್ ಭಾಯ್ ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಪರಿಕರಗಳನ್ನು ಒಂದೊಂದಾಗಿ ತೆಗೆದು ಕೊಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ನನಗೆ ಅನಿಸಿದಂತೆ, ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಉಳಿದ ಅಕ್ಕಂದಿರು ಹೇಳಿದಂತೆ ಒಂದೊಂದೇ ಜೊತೆಯಾಗಿ.. ಸುಂದರವಾದ ಅಂಗಣ ಇನ್ನಷ್ಟು ಸುಂದರವಾಗಿ ಸಜ್ಜಾಗುತಿತ್ತು.. ಶೋ ಕೇಸ್ ನೋಡಿದಾಗ ಏನೋ ಖಾಲಿ ಖಾಲಿ ಅನ್ನಿಸುತ್ತಿತ್ತು.. ಸರಿ ಇದಕ್ಕೆ ಒಂದು ರೂಪು ಕೊಡೋಣ ಅಂತ.. ನನ್ನ ಸ್ವಲ್ಪ ತರಲೆ ತಲೆಗೆ ಕೆಲಸ ಕೊಟ್ಟೆ..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNLZDSVEk0ofxJ_28d0XHZPNVtHJpgUQyxPpqYvqL9BVtclK0WyVGmKWRbQxWz_IIq6NPa5a6-pyPrVo6YoYIC5_Gkif8Uoom3cffJPH0a6_kaww-hZqslIJMAitcEKJBU0geUYa9A1xU0Uz-tgrsjKztzxNcAbrINA-kEYdsblgTSVWGtO99eDoby/s3264/20220724_092942.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1836" data-original-width="3264" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNLZDSVEk0ofxJ_28d0XHZPNVtHJpgUQyxPpqYvqL9BVtclK0WyVGmKWRbQxWz_IIq6NPa5a6-pyPrVo6YoYIC5_Gkif8Uoom3cffJPH0a6_kaww-hZqslIJMAitcEKJBU0geUYa9A1xU0Uz-tgrsjKztzxNcAbrINA-kEYdsblgTSVWGtO99eDoby/s320/20220724_092942.jpg" width="320" /></a></div><p>ಅಣ್ಣಾ ಸ್ವರ್ಗ ಸ್ವರ್ಗ ಸುಂದರವಾಗಿದೆ ಅಂತ ಅಕ್ಕಾ ಹೇಳಿದಾಗ ಮನಸ್ಸು ನಿರಾಳ.. </p><p>ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಬೇಗ ಬನ್ನಿ ಅಣ್ಣ ಅನ್ನುವ ಮಾತಿನೊಂದಿಗೆ ದಿನ ಮುಗಿದಿತ್ತು.. </p><p>ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಹೋದಾಗ.. ಅಣ್ಣಾ ಶಿವಲಿಂಗಕ್ಕೆ ನಿಮಗೆ ಬೇಕು ಅನಿಸಿದ ಹಾಗೆ ಅಲಂಕಾರ ಮಾಡಿ.. ನೋಡಿ ಹೂ ಎಲ್ಲಾ ಇದೆ.. </p><p>ಶಿವನಿಗೆ ಕೈ ಮುಗಿದೆ.. ಕಮಾನ್ ಶ್ರೀ ಅಂದ ಹಾಗೆ ಭಾಸವಾಯಿತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8pa-vzxN7hLAJ6Ph0EkfYdwSdAdgLqXAEG3eJW5Kx86yniGgxBLlC8yFnrKE23pwVbWIdYhk8mS3xsAgo38HcKadeQCe2MtKBZfQzVYMX-SZOoBdux0MNoNeHClEtYiM1E9PJwDvlR7Z3D4WUs2lZ30xFUtnOgKPVHLu3lR9F_QG14fdiKDQvrm7q/s4624/20220724_093055.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="2604" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8pa-vzxN7hLAJ6Ph0EkfYdwSdAdgLqXAEG3eJW5Kx86yniGgxBLlC8yFnrKE23pwVbWIdYhk8mS3xsAgo38HcKadeQCe2MtKBZfQzVYMX-SZOoBdux0MNoNeHClEtYiM1E9PJwDvlR7Z3D4WUs2lZ30xFUtnOgKPVHLu3lR9F_QG14fdiKDQvrm7q/s320/20220724_093055.jpg" width="180" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZe5yhXfMZGvfwS4KKVLNGV1RGO9GBC4n3LxuIzm9mQQo19j0p_IFCz-XN-CR4Wl18VlFMu6idPWdG8JV0k9Mw-PmCuW2CURF_7Uau11tGaxiryZvYIBooeQiGINdMy5RIdJpns8oC2KEE321cVUU8-2mopQr5953tI4wddjI_BA4dGpFqaOuXPF_i/s4624/20220724_093116.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="2604" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZe5yhXfMZGvfwS4KKVLNGV1RGO9GBC4n3LxuIzm9mQQo19j0p_IFCz-XN-CR4Wl18VlFMu6idPWdG8JV0k9Mw-PmCuW2CURF_7Uau11tGaxiryZvYIBooeQiGINdMy5RIdJpns8oC2KEE321cVUU8-2mopQr5953tI4wddjI_BA4dGpFqaOuXPF_i/s320/20220724_093116.jpg" width="180" /></a></div><p>ಅಲ್ಲಿಂದ ಶುರುವಾಯ್ತು.. ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಹೂವುಗಳನ್ನು ಬಿಡಿಸಿ.. ಒಂದೊಂದೇ ಜೋಡಿಸುತ್ತಾ ಹೋದೆ.. ನಮ್ಮ ಬದುಕನ್ನು ರೂಪಿಸುವ ದೇವರಿಗೆ ಒಂದು ಪುಟ್ಟ ಅಲಂಕಾರ.. ಮನಸ್ಸು ನಿರಾಳ.. </p><p>"ಅಣ್ಣ ಬೇಗ ಬನ್ನಿ" ಮತ್ತೊಮ್ಮೆ ಹೆಡ್ ಮೇಡಂ ಉವಾಚ.. </p><p>ಸರಿ ಬೇಗ ಬೇಗ ತಿಂಡಿ ಎಲ್ಲಾ ಸಿದ್ಧ ಮಾಡಿ ಮಗಳ ಜೊತೆ ಹೋದೆ.. ಕ್ಯಾಮೆರಾ ಕಣ್ಣಿಗೆ ಒಂದಷ್ಟು ದೃಶ್ಯಗಳನ್ನು ಸೆರೆ ಹಿಡಿವ ತವಕ.. ಶುರು ಮಾಡಿದೆ.. ಕೆಲವು ಅದ್ಭುತ ಅನಿಸುವ ಫ್ರೇಮುಗಳು ಕ್ಯಾಮೆರಾದೊಳಗೆ ನುಗ್ಗಿತು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyCMqYRF88jSV7N9Y8tPBfSv8ZZKPcimm0036vN-gnmGjRRCVtRqmO0EIGR515_5yMg6ZEWoUGqorJ4hRS9VsC8J0NpU4T8t2oOudFCav9BYf51SDH5YrmCmSgUkW8S9mgXqLQMLG9ko72i7feYYx-y--zsajNsPMMvqdbe7USYfhfcmJFu49pubR-/s2560/20220725_170411.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1440" data-original-width="2560" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyCMqYRF88jSV7N9Y8tPBfSv8ZZKPcimm0036vN-gnmGjRRCVtRqmO0EIGR515_5yMg6ZEWoUGqorJ4hRS9VsC8J0NpU4T8t2oOudFCav9BYf51SDH5YrmCmSgUkW8S9mgXqLQMLG9ko72i7feYYx-y--zsajNsPMMvqdbe7USYfhfcmJFu49pubR-/s320/20220725_170411.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhML2L6VkYuKpmFwduzqj0thNoPyZZpz1tQqRCMaxrKA5jAeNLZBbPmnprL0N-MlitkeEQMrypObzxRgRNEnR1ipAvgtA--T-Hk42KUsfnM7-XkuH3z3muAxxxFd9pGL6VulDym_E80bLrKDiF7_dcUXqs5u02sy1czu1QcCCBwDnY9gs3s8FUccuzI/s1350/DSC_0301.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhML2L6VkYuKpmFwduzqj0thNoPyZZpz1tQqRCMaxrKA5jAeNLZBbPmnprL0N-MlitkeEQMrypObzxRgRNEnR1ipAvgtA--T-Hk42KUsfnM7-XkuH3z3muAxxxFd9pGL6VulDym_E80bLrKDiF7_dcUXqs5u02sy1czu1QcCCBwDnY9gs3s8FUccuzI/s320/DSC_0301.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTiDtFn8tAM4-hyvmMsftCenemiOfxlTeGzpUCBvPD4PfwmUeDgkcJuVNoJMrJn_nWv188fOO2xqiQUw1KS2QWFY2cx1deHkGOjcA-Vn491egNrfzOWfRJAjRJcygf8PUEWgxOXXnXyoQSLVSy3EZq6SGGaZCHLPuUqZaTFo30nNGeSqB0vpPIbOOq/s1350/DSC_0302.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTiDtFn8tAM4-hyvmMsftCenemiOfxlTeGzpUCBvPD4PfwmUeDgkcJuVNoJMrJn_nWv188fOO2xqiQUw1KS2QWFY2cx1deHkGOjcA-Vn491egNrfzOWfRJAjRJcygf8PUEWgxOXXnXyoQSLVSy3EZq6SGGaZCHLPuUqZaTFo30nNGeSqB0vpPIbOOq/s320/DSC_0302.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq6bagPQnG14IZUwg4MF4NoKCZS6aAG0A5r2fJU0bcrAvOxqL4R0SSNIAN3AaWA_MPLPpcZTkq01Z3zSa7ctWAfS5cACGpZq1ljsuzW3a_o1nS82DDefWGgt6JoXxawDpijCbkTEKQllT6tMNZeA72kSH4VgLO33fW1Ygy2v6XbUAmLCyPS6uO9mJx/s1350/DSC_0306.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq6bagPQnG14IZUwg4MF4NoKCZS6aAG0A5r2fJU0bcrAvOxqL4R0SSNIAN3AaWA_MPLPpcZTkq01Z3zSa7ctWAfS5cACGpZq1ljsuzW3a_o1nS82DDefWGgt6JoXxawDpijCbkTEKQllT6tMNZeA72kSH4VgLO33fW1Ygy2v6XbUAmLCyPS6uO9mJx/s320/DSC_0306.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGlppmXodPo__4TnfjboBz2hBLwEHwmDypZRzUai8TxYc_A8ijqVnZK_vBWTRBr63HGGWKQjTO0lob10ANSgICd3st69oFYURZsMVIWjknProZOOJK4ZVik9jDmPyv9qEIVLe_qHhQ8UWfpC0hDQzvXyRERu5ln3oOwgE3XqR7MMqd3QgzxKAsfbR/s1350/DSC_0312.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijGlppmXodPo__4TnfjboBz2hBLwEHwmDypZRzUai8TxYc_A8ijqVnZK_vBWTRBr63HGGWKQjTO0lob10ANSgICd3st69oFYURZsMVIWjknProZOOJK4ZVik9jDmPyv9qEIVLe_qHhQ8UWfpC0hDQzvXyRERu5ln3oOwgE3XqR7MMqd3QgzxKAsfbR/s320/DSC_0312.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO4mwuso64OjYkTgx4u1C6WcYcVBNP22BrC-aCUckSAmpO1a-9gBprCi3V6ixAr40LKCznPVY3j_Y-SLSkiLxKZX1Vb7OpQEw3c24xWvYBCAx4VKw74IZtpm28t7N1V4_6p6qJ9-mI9t_Do-b1oHQj8R4MF19QAe0twuYUWqCAp3ZjJGO2c601bAwi/s1350/DSC_0314.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO4mwuso64OjYkTgx4u1C6WcYcVBNP22BrC-aCUckSAmpO1a-9gBprCi3V6ixAr40LKCznPVY3j_Y-SLSkiLxKZX1Vb7OpQEw3c24xWvYBCAx4VKw74IZtpm28t7N1V4_6p6qJ9-mI9t_Do-b1oHQj8R4MF19QAe0twuYUWqCAp3ZjJGO2c601bAwi/s320/DSC_0314.JPG" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQc459HuRzcfsKRDT-l23PgrbpI5JlKIShlUp3PDFb9kMySw83AjEcKawXUcZBVYqFyImZ7OyTCAqV3uvbiJJa6o0-5tk4J8TrubCG66D5olpa-Z59pjqCGItJjfmPJ-teLjDeIbdWlYnYim9juqJjRNFRFsJp5KAhA1JrdA6dUggUNHBpkAhmQK76/s1350/DSC_0323.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="900" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQc459HuRzcfsKRDT-l23PgrbpI5JlKIShlUp3PDFb9kMySw83AjEcKawXUcZBVYqFyImZ7OyTCAqV3uvbiJJa6o0-5tk4J8TrubCG66D5olpa-Z59pjqCGItJjfmPJ-teLjDeIbdWlYnYim9juqJjRNFRFsJp5KAhA1JrdA6dUggUNHBpkAhmQK76/s320/DSC_0323.JPG" width="213" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBl2fQ8D9kiMUV4O8Fbk35zdWlD5QRGNiZN3bcplWvg9-dDxgdlmxcIbppyQtg55pOwZCQPbwCUE1U-92QFVqVQrbLunXU9EZjEEbNUej3P-fDqP1lHh9CAjnZV4fJCDMXZyja5e2p2CibHX8iW2HbluVZpyuNQA1fsd_g2lp1avIY-R5nO6L5Wt15/s1350/DSC_0325.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1350" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBl2fQ8D9kiMUV4O8Fbk35zdWlD5QRGNiZN3bcplWvg9-dDxgdlmxcIbppyQtg55pOwZCQPbwCUE1U-92QFVqVQrbLunXU9EZjEEbNUej3P-fDqP1lHh9CAjnZV4fJCDMXZyja5e2p2CibHX8iW2HbluVZpyuNQA1fsd_g2lp1avIY-R5nO6L5Wt15/s320/DSC_0325.JPG" width="320" /></a></div><p>ಅಣ್ಣಾ ನೀವು ಹೋಗಿ ರಾಖಿ ಕಟ್ಟಿಸಿಕೊಳ್ಳಿ ಅಂತ ಬಂದ ದನಿಗೆ ತಿರುಗಿ... ಅಲ್ಲಿ ಸದ್ದಿಲ್ಲದೇ, ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿಯೇ ತಮ್ಮ ಶಕ್ತಿ ಧಾರೆಯೆರೆಯುತ್ತಿರುವ ಮಾತೆಯನ್ನು ಕಂಡಾಗ ಮಾತೆ ಹೊರಬರುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.. ಮೈಯಲ್ಲಿ ಸಣ್ಣಗೆ ಕಂಪನ.. ಈ ರೀತಿಯ ಅನುಭವ ಹಲವಾರು ಬಾರಿ ಆಗಿದ್ದರೂ, ಪ್ರತಿ ಅನುಭವ ಒಂದು ವಿಭಿನ್ನ ರೂಪ ನೀಡುವುದು ಸಹಜ.. ಸುಮ್ಮನೆ ಅವರನ್ನೇ ನೋಡುತ್ತಾ ಕೂತಿದ್ದೆ.. ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಕೂತಿದ್ದವರಿಗೆ ದೃಷ್ಟಿಸಿ.. ತಮ್ಮ ಅನುಭವ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ನೀಡುತ್ತಿದ್ದ ಪ್ರಸಂಗ.. ನಾ ಸುಮ್ಮನೆ ಕಣ್ಣು ಮುಚ್ಚಿ ಆ ದಿವ್ಯ ಅನುಭವದ ತರಂಗಗಳನ್ನು ಆಸ್ವಾದಿಸುತಿದ್ದೆ.. </p><p>ನನ್ನ ಸರದಿ ಬಂತು.. ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಮಾತೆಯ ಮಮತೆ.. ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಸಾಂತ್ವನ ನೀಡುತ್ತಿರುವ ಭಾವ.. ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಶ್ರೀ ಬದುಕು ಸುಂದರವಾಗಿದೆ.. ಜೀವನವೂ ಸುಂದರವಾಗುತ್ತದೆ ಎನ್ನುವ ಆತ್ಮ ವಿಶ್ವಾಸ ಕೊಡುವ ನೋಟ.. ಕಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಯಾವುದಕ್ಕೂ ಹೆದರಬೇಡ.. ದೇವರಿದ್ದಾನೆ.. ನಿನ್ನ ಜೊತೆ ಎನ್ನುವ ಧೈರ್ಯದ ಮೂಕ ಅಭಿನಯ.. </p><p>ಒಂದು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಸ್ಕ್ಯಾನ್ ಮಷೀನ್ ನಮ್ಮೊಳಗೇ ಹೋಗಿ.. ಎಲ್ಲಾ ಒಳ್ಳೆಯ ಯೋಚನೆಗೆಗಳನ್ನು ತೊಳೆದು, ಒಗೆದು, ಒಣಗಿಸಿ ಮತ್ತೆ ನಮ್ಮೊಳಗೇ ತುಂಬಿ ಕಳಿಸುವಂತಹ ದೃಶ್ಯವದು.. ಅಬ್ಬಬ್ಬಾ ಎಂದರೆ ನೂರಾ ಇಪ್ಪತ್ತು ಸೆಕೆಂಡುಗಳು ಅಷ್ಟೇ.. ಮನಸ್ಸು ಹಕ್ಕಿಯಾಗಿತ್ತು.. ಎಪ್ಪತೈದು ಕೆಜಿ ತೂಗುವ ದೇಹ.. ಏಳೂವರೆ ಗ್ರಾಂ ಆಗಿದೆ ಅನ್ನುವ ಸುಂದರ ಅನುಭವ.. </p><p>ದೇವರ ಜೊತೆಗಿನ ಭೇಟಿ ಹಾಗೆ ಅಲ್ಲವೇ.. ಏನೂ ಕೇಳದೆ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಕೊಡುವ ದೈತ್ಯ ಶಕ್ತಿಗೆ ಇನ್ನೊಂದು ಹೆಸರು "ದೇವರು" ಅದನ್ನು ದೇವರು ಅನ್ನುತ್ತೇವೆ, ಬಾಬಾ ಎನ್ನುತ್ತೇವೆ, ಮಹಾಮಹಿಮ ಎನ್ನುತ್ತೇವೆ.. ಆದರೆ ಕಡೆಗೆ ನಿಲ್ಲುವ ಹೆಸರು "ಪರಮಾತ್ಮ"</p><p>ಅಂತಹ ದಿವ್ಯ ಅನುಭವವನ್ನು ಮೂಡಿಸಿದ ರಾಜರಾಜೇಶ್ವರಿ ನಗರದ ರಾಜಯೋಗ ಕೇಂದ್ರ್ರ ಅಕ್ಕ ಪ್ರಮೀಳಾ ಅಕ್ಕ ಅವರಿಗೆ ಅನಂತಾನಂತ ಧನ್ಯವಾದಗಳು.. !!! </p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-70815235023018577112022-07-23T18:06:00.002+05:302022-07-23T22:25:01.976+05:30ನಾವಿರುವ ಕ್ಷಣವೇ ......ಒಲಿದ ಜೀವ!<p>ಹನ್ನಾ ಹಾಡುಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದಷ್ಟು ಮಾತು ಹೇಳಿ!</p><p>"ಮಾತುಗಳು, ಹಾಡುಗಳು ಹೃದಯದಾಳದಿಂದ ಬರಬೇಕು...ಆಗ ಅದರ ಮಹತ್ವ ಮತ್ತು ಕಾಲಾವಧಿ ಅಧಿಕ"</p><p>"ಹೌದು ಹನ್ನಾ ಇವತ್ತು ವಿಶೇಷ ದಿನ...ಮಾಮೂಲಿಗಿಂತ ಏನಾದರೂ ಬೇರೆ ಬರೆಯಿರಿ...!"</p><p>"ಹಾ ಕಣೋ...ಬೆಂಕಿಯ ಬಲೆ ಚಿತ್ರದ " ಒಲಿದ ಜೀವ ಜೊತೆಯಲಿರಲು ಬಾಳು ಸುಂದರ " ಇದರಲ್ಲಿ ಎಸ್ಪಿಬಿ "ಒಲಿದ" ಪದದ ಉಚ್ಚಾರಣೆ ಕೇಳು.."</p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/t513ED3stXY" width="320" youtube-src-id="t513ED3stXY"></iframe></div><br /><p>ಬೆಸುಗೆ ಚಿತ್ರದ "ಬೆಸುಗೆ ಬೆಸುಗೆ ಹಾಡಿನ ಅಂತ್ಯದಲ್ಲಿ " ಜನಮು ಜನಮುಕೂ "ಆತ್ಮದ" ಬೆಸುಗೆ..."ಆತ್ಮ" ಪದವನ್ನ ಉಚ್ಚರಿಸುವ ರೀತಿ ಗಮನವಿಟ್ಟು ಕೇಳು"</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/hYXmufwdMeE" width="320" youtube-src-id="hYXmufwdMeE"></iframe></div><br /><p>ಐತ್_ಬಾರ್ ಚಿತ್ರದ "ಕಿಸಿ ನಝರ್ ಕೋ ತೇರಾ" ಹಾಡಿನಲ್ಲಿ ಇತ್ತಿಚೀಗಷ್ಟೇ ನಮ್ಮನಗಲಿದ ಗಾಯಕ ಭೂಪಿಂದರ್ ಸಿಂಗ್ "ಏಹಸಾಅಅಆಆಆಆಆಆಆಸ್" ಎಷ್ಟು ಅರ್ಥಗರ್ಭಿತವಾಗಿ ಹಾಡಿದ್ದಾರೆ...</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/j8qtywZ6L70" width="320" youtube-src-id="j8qtywZ6L70"></iframe></div><p>"ಲಾವಾರಿಸ್ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಬಿಗ್ ಬಿ "ಕಬ್ ಕೆ ಬಿಚಡೇ" ಹಾಡಿನಲ್ಲಿ ನಾಯಕಿಯನ್ನ ನೋಡುವ ಶೈಲಿ ನಿನಗೆ ಬಲು ಇಷ್ಟ...ಈ ಹಾಡು ನಮ್ಮ ಜೀವನ ಗೀತೆಯೂ ಆಗಿದೆ...ಅಲ್ವೇ""</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/QlFvT7SuaLs" width="320" youtube-src-id="QlFvT7SuaLs"></iframe></div><p>"ಚಂದನದ ಗೊಂಬೆಯ "ಮನೆಯನು ಬೆಳಗಿದೆ ಇಂದು" ಈ ಹಾಡು ನಿನಗೆ ಅರ್ಪಿತ...."</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/yGU-u1FGddY" width="320" youtube-src-id="yGU-u1FGddY"></iframe></div><p>ಥ್ಯಾಂಕ್ ಯೂ ಹನ್ನಾ...ಈ ಹಾಡುಗಳನ್ನು ಕೇಳಿದಾಗೆಲ್ಲ ಮೈ ಜುಮ್ ಎನಿಸತ್ತದೆ...ಎಷ್ಟು ಸೊಗಸಾದ ಹಾಡುಗಳು, ಸಾಹಿತ್ಯ...!ಇನ್ನೂ ಒಂದು ಹಾಡಿದೆ...ನನ್ನಷ್ಟವಾದದ್ದು...ಅದು ಹಾಕಿಲ್ಲ ಇಲ್ಲಿ...?"</p><p>"ಸಿಂಗಾರ ಸೀಲಾಅಆಆಆಆಆಆಅಆ' ಅದ್ನ ಮರೆಯೋದು ಸಾಧ್ಯವೇ....ಅದು ಸದಾ ಇರೋ ಕೇಳೋ ಹಾಡದು....!</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/dtuytF741sY" width="320" youtube-src-id="dtuytF741sY"></iframe></div><br /><p>"ಹ ಹ ಹ ಹ ಹ'</p><p>ಬದುಕು ವಿಶೇಷ ಅನಿಸೋದು ನಾವು ಮಾಡುವ ಯೋಜನೆಗಳಲ್ಲಿ ಧುಮುಕೋದು..ಬದುಕಿನ ಪ್ರತಿ ಕ್ಷಣಗಳನ್ನು ನಗು ನಗುತ್ತಾ ಕಳೆವಾಗ...ಅನುದಿನವೂ...ಅನು ಕಣವೂ..ಆನಂದವೇ!"</p><p>ವಿಶೇಷ ದಿನಕ್ಕೆ ಸಮಯಕ್ಕೆ ಶುಭಾಶಯಗಳು ಸೀಮು!" </p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-13186471843821998872022-02-07T18:33:00.006+05:302022-02-08T14:43:52.068+05:30ಸೀಮಾ +ಸವಿತಾ = ಸೀಮಿತ<p>ಮೆಟ್ಟಿಲು ಇಳಿಯುತ್ತಿರುವ ಸದ್ದು .. </p><p>ಸೀಮಾ ತನ್ನ ಕ್ಲಿನಿಕ್ಕಿಗೆ ಬಂದ ಅನಾರೋಗ್ಯದ ತಪಾಸಣೆಗೆ ಬಂದಿದ್ದವರ ಹತ್ತಿರ ಮಾತನಾಡುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಕರ್ಟನ್ ಹಾಕಿದ್ದರಿಂದ ಹೊರಗೆ ಬಂದವರ ಮುಖ ದರ್ಶನವಾಗಿರಲಿಲ್ಲ.. </p><p>ಬಂದಿದ್ದವರ ಆರೋಗ್ಯದ ತಪಾಸಣೆ ಮಾಡಿ.. ನಿಯಮಿತವಾದ ಆಹಾರ, ಪಥ್ಯ, ಮಾತ್ರೆಗಳು, ಬೆಳಗಿನ ಹೊತ್ತಿನ ವಾಯು ವಿಹಾರ.. ಅದು ಇದು ಅಂತ ಹೇಳಿ.. ಅವರನ್ನು ಬೀಳ್ಕೊಟ್ಟಳು.. </p><p>ಹಿಂದೆ ಉಪಚರಿಸಿದ್ದವರ ಕರೆ ಬಂತು.. ಹಾಗಾಗಿ ಫೋನಿನಲ್ಲಿ ಮಾತಾಡುತಿದ್ದಳು.. ಸುಮಾರು ಹೊತ್ತು ಆದ ಮೇಲೆ.. ಆ ಕರೆಯಲ್ಲಿದ್ದವರು ಸಮಾಧಾನವಾದಂತೆ ಕಂಡಿತು ಅನ್ನಿಸುತ್ತೆ.. ಫೋನ್ ಕೆಳಗಿಟ್ಟು.. ಬಾಯಾರಿಕೆಯಾಗಿದ್ದರಿಂದ ನೀರು ಕುಡಿಯಲು ಹೋದಳು.. </p><p>ಅಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರು ಕುಳಿತಿದ್ದರು.. ಕೋಲು ಮುಖ.. ಲಕ್ಷಣವಾಗಿ ಬಾಚಿದ್ದ ತಲೆಗೂದಲು.. ಜಡೆ ಇತ್ತು.. ಪಂಜಾಬಿ ಶೈಲಿಯ ಚೂಡಿದಾರ.. ಅದರ ಮೇಲೆ ಒಂದು ದುಪ್ಪಟ್ಟ.. ಕೊಂಚ ಅಗಲವಾದ ಹಣೆ.. ಎರಡು ಹುಬ್ಬಿನ ನಡುವೆ ಇಟ್ಟಿದ್ದ ಕೆಂಪನೆ ಬಿಂದಿ.. </p><p>ಸೀಮಾ ಒಂದು ಕ್ಷಣ ಅವಕ್ಕಾದಳು.. </p><p>"ಅರೆ ಸವಿತಕ್ಕ.. ಬಹಳ ಖುಷಿಯಾಯಿತು.. ನಿಮ್ಮನ್ನು ನೋಡಿ.. ವರ್ಷಕ್ಕೆರಡು ಬಾರಿ ನಿಮ್ಮ ದರ್ಶನವಾಗುತ್ತೆ.. ಆದರೆ ನಿಮ್ಮ ನೆನಪು ಸದಾ ಇರುತ್ತೆ.. ಶ್ರೀ ನಿಮ್ಮ ಫೋಟೋ ನೋಡದೆ ಯಾವುದೇ ಕೆಲಸ ಮಾಡೋಲ್ಲ.. ನೀವು ನಿಮ್ಮ ಮನೆಗೆ ಶಕ್ತಿ.. ಆ ಶಕ್ತಿಯೇ ನನಗೆ ಶ್ರೀ ರಕ್ಷೆ.. "</p><p>"ಸೀಮಾ ನೀವು ಎಷ್ಟು ಚಂದ ಕಾಣಲಿಕ್ಕೆ ಹತ್ತೀರಿ.. ಗುಂಡು ಗುಂಡು ಮುಖ.. ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ಕಣ್ಣುಗಳು.. ಪುಟ್ಟ ಬಾಯಿ... ಕಂದು ಬಣ್ಣದ ಕಣ್ಣುಗಳು.. ಸುಂದರಿ ನೀವು.. "</p><p>"ಸವಿತಕ್ಕ ಇದೇನು ನೀವು ತಾವು ಅಂತ ಕರೀತಾ ಇದ್ದೀರಾ.. "</p><p>"ಸೀಮಾ ಸುಮ್ಮನೆ ಹಾಗೆ ಕರೆದೆ.... ಹೇಗಿದ್ದೀಯಾ.. ಹೇಗೆ ನೆಡೀತ ಇದೆ ಕ್ಲಿನಿಕ್.. ನಿನ್ನ ನಗು ಮೊಗ ನೋಡಿದರೆ ಸಾಕು ಬಂದವರ ಆರೋಗ್ಯ ೭೦% ಸುಧಾರಿಸುತ್ತದೆ.. ಇನ್ನೂ ನೀ ಕೊಡುವ ಔಷಧಿ.. ಬೇಗ ಗುಣವಾಗ್ತಾರೆ.. ನಿನ್ನ ಧೈರ್ಯ ನಮ್ಮ ಶ್ರೀಗೆ ಬಲ ಕಣೆ.. ನೀ ಧೈರ್ಯವಾಗಿದ್ದರೆ ನಮ್ಮ ಶ್ರೀ ಧೈರ್ಯವಾಗಿರುತ್ತಾರೆ.. "</p><p>"ಹೌದು ಸವಿತಕ್ಕ.. ನಿಮ್ಮ ಮಾತು ನಿಜ ಶ್ರೀಗೆ ಧೈರ್ಯ ಕೊಡ್ತಾನೆ ಇರ್ತೀನಿ.. ಸ್ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ನೀವಿದ್ದೀರಾ.. ಇನ್ನೇನು ಬೇಕು.. ಸಂಕಷ್ಟಗಳು ಸೂರ್ಯನ ಮುಂದೆ ಮಂಜಿನ ಹನಿಯಾಗುತ್ತದೆ"</p><p>"ಎಷ್ಟು ಚೆನ್ನಾಗಿ ಮಾತಾಡ್ಲಿಕೆ ಹತ್ತಿ.. ಸೂಪರ್ ಸೀಮಾ.. ನಿನ್ನ ಮಾತುಗಳು ಕೇಳೋಕೆ ಬಾಳ ಚಂದ"</p><p>"ಸವಿತಕ್ಕ ಸಕತ್.. ನಮ್ಮ ಭಾಷೆ ಎಷ್ಟು ಚೆನ್ನಾಗಿ ಮಾತಾಡ್ತೀರಾ.. ಸೂಪರ್"</p><p>"ಬೆಳಗಾವಿಯಾದರೇನು ಬೆಂಗಳೂರು ಆದರೇನು ಕಲೀಬೇಕು ಮೊದಲು ಮಾತಾಡಲು.. ಅಂತ ಶ್ರೀ ಯಾವಾಗಲೂ ವಿಷುವರ್ಧನ್ ಚಿತ್ರದ ಹಾಡು ಹೇಳ್ತಾ ಇರ್ತಾರೆ ಅಲ್ಲವೇ.. "</p><p>"ಅಯ್ಯೋ ಸವಿತಕ್ಕ ಶ್ರೀ ಬಗ್ಗೆ ಮತ್ತು ಸಿನಿಮಾ ಹಾಡಿನ ಬಗ್ಗೆ ಹೇಳಬೇಡಿ.. ಯಾವ ಹಾಡು ಆದರೂ ಸರಿ ಅದಕ್ಕೆ ತಮ್ಮ ಪದಗಳನ್ನು ಹಾಕಿ ನಗಿಸ್ತಾರೆ.. "</p><p>"ನೀನೇನು ಕಮ್ಮಿ ಸೀಮಾ.. ಶ್ರೀ ಗುಡಿ ಕಟ್ಟಿದರೆ ನೀ ಕಳಸ ಇಡ್ತೀಯಾ.. ನಿಮ್ಮಿಬ್ಬರ ಜುಗಲ್ ಬಂದಿ ಬಾಳಾ ಚಲೋ ಇರ್ತಾವೆ.... "</p><p>ಇಬ್ಬರೂ ಜೋರಾಗಿ ನಕ್ಕರು.. ಪಾನಿ ಪುರಿ ಗಾಡಿಯ ಸದ್ದಿಗೆ ಇಬ್ಬರೂ ಮುಸಿ ಮುಸಿ ನಕ್ಕು.. ಪಾನಿ ಪುರಿ ಸವಿಯಲು ಇಬ್ಬರೂ ಒಮ್ಮೆ ಆಲಂಗಿಸಿಕೊಂಡು ಹೆಗಲ ಮೇಲೆ ಕೈ ಇಟ್ಟು ಮೆಟ್ಟಿಲು ಹತ್ತಿ ಹೊರಟರು.. !</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiL2aid5RJ0y9TWgGkogv7FW3wvsC95SEBk9Jp1ICeJb05OuumofOH4N9TX7tkPyTIRqr6ArH1NYqut9PFWOEB0cnsPNYIClyFJ9za0jxD-GZAd0ZrX8xYNFMnROlmoAwXUav3ftVtbBVVqSYIxIIOUJqwncIg_Xq2cHmO7x--T7xEtW33CdRxXvD_M=s2880" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2880" data-original-width="2880" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiL2aid5RJ0y9TWgGkogv7FW3wvsC95SEBk9Jp1ICeJb05OuumofOH4N9TX7tkPyTIRqr6ArH1NYqut9PFWOEB0cnsPNYIClyFJ9za0jxD-GZAd0ZrX8xYNFMnROlmoAwXUav3ftVtbBVVqSYIxIIOUJqwncIg_Xq2cHmO7x--T7xEtW33CdRxXvD_M=s320" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಸೀಮಾ +ಸವಿತಾ = ಸೀಮಿತ </td></tr></tbody></table><br /><p><span style="text-align: center;"> ****</span></p><p><span style="text-align: center;">ಜೀವನ ಕಾಲ್ಪನಿಕ ಕಥಾವಸ್ತುವಲ್ಲ ಅಂತಾರೆ.. ಜೀವನ ನಿಜ ಅಂತಾರೆ.. ಆದರೆ ಕಾಲ ತಂದು ಒಡ್ಡಿದ ಪರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿ ತೇರ್ಗಡೆಯಾದವರಿಗೆ ಸಾಕ್ಷತ್ಕಾರ ಅಂತ ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಸಾಕ್ಷತ್ಕಾರ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದಂತೆ.. ಬದುಕು ಕೊಟ್ಟ ಪರೀಕ್ಷೆಯಲ್ಲಿ ಗೆದ್ದವರು ಯಾರೋ.. ಸೋತವರು ಯಾರೋ ಎಂದು ಯೋಚಿಸದೆ... ಬಂದ ಬದುಕನ್ನು ಕಟ್ಟಿ ನೆಡೆವ ಧೈರ್ಯ ಸಿಗುವುದು ಯಾವಾಗ.. ಮನವನ್ನು ಅರಿತ ಸಂಗಾತಿ ಜೊತೆಯಾದಾಗ.. </span></p><p>ಸವಿತಾ ಸೀಮಾ ಮುಖಾ ಮುಖಿ ಭೇಟಿಯಾಗಲಿಲ್ಲ.. ಆಗಿದ್ದರೆ ಈ ಲೇಖನ ಬರುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.. ಹ ಹ ಹ.. </p><p>ಪ್ರಶ್ನೆ ಅದಲ್ಲ.. ಕೋ ಕೋ ಆಟದಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರು ಓಡಿ ಓಡಿ ಸುಸ್ತಾಗಿ ಇನ್ನೊಬ್ಬರಿಗೆ ಕೊಕ್ ಕೊಟ್ಟು ಪಂದ್ಯ ಮುಂದುವರೆಸುವಂತೆ.. ನನ್ನ ಬದುಕಲ್ಲಿ ಇರುವ ಇವರಿಬ್ಬರು ನನ್ನ ಬದುಕಿನ ಪಂದ್ಯವನ್ನು ಬೀಳದಂತೆ ಎತ್ತಿ ನಿಲ್ಲಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.. ಇವರ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕಡೆ ಶೀತಲ್ ಅಪ್ಪ ನಾನಿದ್ದೇನೆ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಅಂದರೆ.. ಅತ್ತ ಕಡೆಯಿಂದ ಹಾಯ್ ಅಮ್ಮ ನಾ ನಿನ್ನ ಜೊತೆ ಎಂದು ಐಶ್ವರ್ಯ ಕಿರು ನಗೆ ಬೀರುತ್ತಾಳೆ.. </p><p>ಬದುಕು ಒಂದು ರೈಲು ಬಂಡಿ.. ಇಂಧನ ಹಾಕುತ್ತಲೇ ಇರಬೇಕು.. ಮುಂದೆ ಸಾಗುತ್ತಲೇ ಇರಬೇಕು.. !!</p><p>ಇಂದು ಸವಿತಾಳ ಜನುಮದಿನ... ಒಂದು ಸಾರ್ಥಕ ಬದುಕನ್ನು ಕಂಡ ಆ ಮಹಾನ್ ಶಕ್ತಿಗೆ ಒಂದು ಅಭಿನಂದನೆಗಳು.. ಮತ್ತೆ ಸದಾ ನೆನಪಲ್ಲಿ ಇರುವ ಸಾರ್ಥಕತೆ ಅದೇ ಸವಿತಾರ್ಥಕತೆ.. !</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-32716508332628347382022-01-21T12:53:00.003+05:302022-01-21T12:53:44.260+05:30ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು ಪಾಪಾ... !!!!<div style="text-align: left;">ಶ್ರೀ : </div><div style="text-align: left;">"ನಿನ್ನೆ ನಿನ್ನೆಗೆ ನಾಳೆ ನಾಳೆಗೆ <br />ಇಂದು ನಮ್ಮದೇ ಚಿಂತೆ ಏತಕೆ" (ಸಿಂಗಪೂರ್ ನಲ್ಲಿ ರಾಜಾಕುಳ್ಳ)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶೀತಲ್ </div><div style="text-align: left;">"ಬೆಳ್ಳಿ ಮೂಡಿತು ಕೋಳಿ ಕೂಗಿತು </div><div style="text-align: left;">ಬಾನಾಗಿ ರಂಗು ಚೆಲ್ಲಿ ತೇರ ನೇರಿ ಸೂರ್ಯ ಬಂದ" (ಕವಿರತ್ನ ಕಾಳಿದಾಸ)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶ್ರೀ </div><div style="text-align: left;">"ಪೂಜಿಸಲೆಂದೇ ಹೂಗಳ "ತಂದೆ"</div><div style="text-align: left;">ದರುಶನ ಕೋರಿ ನಾ ಬಂದೆ" (ಎರಡು ಕನಸು)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶೀತಲ್ </div><div style="text-align: left;">"ನಿನ್ನೊಲುಮೆ ನನಗಿರಲಿ ತಂದೆ </div><div style="text-align: left;">ಕೈ ಹಿಡಿದು ನೀ ನೆಡೆಸು ಮುಂದೆ" (ನಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳು)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶ್ರೀ</div><div style="text-align: left;">"ನಗು ನಗುತಾ ನಲಿ ನಲಿ ಏನೇ ಆಗಲಿ" (ಬಂಗಾರದ ಮನುಷ್ಯ)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶೀತಲ್ </div><div style="text-align: left;">"ನಗಬೇಕು ನಗಿಸಬೇಕು ಅದೇ ನನ್ನ ಧರ್ಮ" (ನಕ್ಕರೆ ಅದೇ ಸ್ವರ್ಗ)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶ್ರೀ </div><div style="text-align: left;">"ಹರಿ ನಾಮವೇ ಚಂದ ಅದ ನಂಬಿಕೊ ಕಂದ" (ಭಕ್ತ ಕುಂಬಾರ)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶೀತಲ್ </div><div style="text-align: left;">"ನಿಮ್ಮ ಕಂಗಳ ಬಿಸಿಯ ಹನಿಗಳು ನೂರು ಕತೆಯ ಹೇಳಿವೆ" (ಬಡವರ ಬಂಧು)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಶ್ರೀ </div><div style="text-align: left;">"ನಿನ್ನ ನುಡಿಯು ಜೇನ ಹನಿಯು ಹೃದಯಕೆ" (ಬಡವರ ಬಂಧು)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಸೀಮು </div><div style="text-align: left;">"ಯಾದೊಂಕಿ ಬಾರಾತ್ ನಿಖಲಿ ಹೇ ಆಜ್ ದಿಲ್ ಕೆ ದ್ವಾರೆ" (ಯಾದೊಂಕಿ ಬಾರಾತ್)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><div>ಐಶ್ವರ್ಯ</div><div>"ಮಧುಬನ್ ಖುಷ್ಭೂ ದೇತಾ ಹೇ </div><div>ಜೀನಾ ಉಸ್ಕಾ ಜೀನಾ ಹೇ" (ಸಾಜನ್ ಬಿನಾ ಸುಹಾಗನ್)</div><div><br /></div></div><div style="text-align: left;">ಸೀಮು </div><div style="text-align: left;">ಈ ಚಂದದ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಶ್ರೀಗಂಧದ ಗುಡಿಯಲ್ಲಿ | </div><div style="text-align: left;">ಆನಂದದ ಹೊಳೆ ಅನುರಾಗದ ಮಳೆ ಎಂದೆಂದೂ ಚಿಮ್ಮುತಿರಲಿ (ಕಪ್ಪು ಬಿಳುಪು)</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">ಸವಿತಾ </div><div style="text-align: left;"><div>"ನಮ್ಮ ಸಂಸಾರ ಆನಂದ ಸಾಗರ" (ನಮ್ಮ ಸಂಸಾರ)</div><div><br /></div><div>****** </div><div><br /></div><div>ಜೀವನ ಎಂದರೆ ಚಿತ್ರಗಳ ಗೀತೆಯೇ ಹೌದು.. ಒಂದು ಗೀತೆ ಬದುಕಿನ ಹುಮ್ಮಸ್ಸನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸುತ್ತದೆ ಎಂದು ಬಲವಾಗಿ ನಂಬಿರುವ ನನಗೆ.... ನನ್ನ ಬದುಕಲ್ಲಿ ಅರಳಿದ ಹೂಗಳು ಕೂಡ ಚಿತ್ರಗಳ ಗೀತೆಗೆ ಮಾರು ಹೋದವರೇ.. ಅವರ ಮನದಾಳದ ಮಾತುಗಳು ಹಾಡಾಗಿ ಬಂದು ನಿಂತು ಈ ಲೇಖನ ಮಾಲೆಯಾಗಿ ಮಾಡಿದೆ.. </div><div><br /></div><div>ನನ್ನ ಅದ್ಭುತ ಗೆಳತೀ ಶೀತಲ್ ಹುಟ್ಟಿದ ದಿನ.. ಟೀನ್ ಏಜ್ ಅನ್ನುವ ಸುಂದರ ಯುಗವನ್ನು ದಾಟಿ ಬದುಕಿನ ಯಶಸ್ಸಿನ ಪಯಣದತ್ತ ಮೆಲ್ಲನೆ ಹೆಜ್ಜೆ ಇಟ್ಟಿರುವ ನಿನಗೆ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳನ್ನು ಕೋರಬೇಕು ಎಂದಾಗ ಚಿತ್ರಗಳ ಹಾಡಿನ ಗುಚ್ಛವೇ ಮುನ್ನುಗ್ಗಿ ಬಂತು.. ಅದರ ಪ್ರತಿಫಲ ಈ ಲೇಖನ.. </div><div><br /></div><div>ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು ಪಾಪಾ... !!!!</div></div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com21tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-78160967296861915572021-12-31T23:22:00.009+05:302021-12-31T23:22:44.597+05:30ಅಕ್ಕ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು... !ಮಂಕುತಿಮ್ಮ ಸಿನಿಮಾ... ದ್ವಾರಕೀಶ್ ನಾಯಕನಾಗಲು ನಿರ್ಮಿಸಿದ ಚಿತ್ರವಿದು.. <div>ಅಕ್ಕ ನನ್ನನ್ನು ಶಿವಮೊಗ್ಗದ ಚಿತ್ರಮಂದಿರಕ್ಕೆ ಆಕೆಯ ಗೆಳತಿಯರ ಜೊತೆ ಕರೆದೊಯ್ದಳು.. ನಾನು ಪಕ್ಕ ಮಂಕುತಿಮ್ಮನಾಗಿದ್ದ ಪ್ರಸಂಗವದು.. ಚಿತ್ರಮಂದಿರದೊಳಗೆ ಚಿತ್ರದ ತುಣುಕುಗಳ ಸ್ಥಿರ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ನೋಡುತ್ತಾ ನಿಂತಿದ್ದೆ.. ಯಾವುದೋ ಮಾಯದಲ್ಲಿ ತಪ್ಪಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದೆ.. ಇವರೆಲ್ಲಾ ಚಿತ್ರಮಂದಿರದೊಳಗೆ ಹೋದರು .. ನಾನು ಎಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಬೇಕೆಂದು ಗೊತ್ತಾಗದೆ.. ಟಾಕೀಸಿನ ಹೊರಗೆ ಬಂದೆ.. ಇನ್ನೂ ಚಿಕ್ಕ ವಯಸ್ಸಾದ್ದರಿಂದ ಟಿಕೀಟಿನ ಜಂಜಾಟ ಇರಲಿಲ್ಲ.. ಗೇಟ್ ಕೀಪರ್ ಏನು ಎಂದಾ.. ಹೊರಗೆ ಹೋಗಬೇಕು ಅಂದೇ.. ಬಾಗಿಲು ತೆಗೆದು ಕಳಿಸಿದ.. </div><div><br /></div><div>ನಾ ಸೀದಾ ಮನೆಗೆ ಬಂದೆ., ಅಮ್ಮ ಬಿಸಿ ಬಿಸಿ ಕೋಡುಬಳೆ ಮಾಡ್ತಾ ಇದ್ದರು.. ಸರಿಯಾಗಿ ಮುಕ್ಕಿದೆ.. ಸಿನೆಮಾಗೆ ಹೋಗ್ತೀನಿ ಅಂದ್ಯಲ್ಲೋ ಅಂದ್ರು ಅಮ್ಮ.. ಹೋಗಿದ್ದೆ ಅಕ್ಕ ಕಾಣಲಿಲ್ಲ ಮನೆಗೆ ಬಂದೆ .. ಅಂದೇ.. </div><div><br /></div><div>ಮನೆಗೆ ಬಂದ ಮೇಲೆ ನನಗೆ ಅಕ್ಕ ಸರಿಯಾಗಿ ಪೂಜೆ ಮಾಡಿದಳು... </div><div><br /></div><div>****** </div><div><br /></div><div>ನಾ ನಿನ್ನ ಬಿಡಲಾರೆ ಚಿತ್ರ.. ಆ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಸುಮಧುರ ಹಾಡಿಗಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ.. ದೆವ್ವ ಭೂತ ದೇವರು ಇವುಗಳ ಮೇಲೆ ಆಧಾರಿತ ಚಿತ್ರ ಪ್ರೇಕ್ಷಕರ ಮನವನ್ನು ಸೆಳೆದಿತ್ತು.. ಗಲ್ಲಾಪೆಟ್ಟಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಸದ್ದು ಮಾಡಿದ ಚಿತ್ರವಿದು.. ಅನಂತ್ ನಾಗ್ ಮೈ ಮೇಲೆ ದೆವ್ವ ಬರುವ ದೃಶ್ಯ ಬಂದಾಗಲೆಲ್ಲ.. ಅಕ್ಕ ನನ್ನನ್ನು ಮತ್ತು ನನ್ನ ತಮ್ಮ ಮುರುಳಿಯನ್ನು ಸೀಟಿನ ಕೆಳಗೆ ಮುಖ ಮಾಡಿ ಅಂತ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಇಡೀ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ದೆವ್ವದ ದೃಶ್ಯ ಬಂದಾಗಲೆಲ್ಲ ಇದೆ ಕಾಯಕ ಮುಂದುವರೆಯುತ್ತಿತ್ತು .. </div><div><br /></div><div>****** </div><div><br /></div><div>ಆಗ ನಾ ಇನ್ನೂ ಚಿಕ್ಕ ಮಗು.. ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಆಡುವ ವಯಸ್ಸು... ನನ್ನ ಅಮ್ಮ ನನ್ನನ್ನು ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಕೊಟ್ಟು ನೋಡಿಕೋ ಎಂದು ಹೇಳಿ ತಮ್ಮ ಕಾಯಕ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಆಡುವ ವಯಸ್ಸು ಅಕ್ಕನಿಗೆ.. ಅವಳ ಗೆಳತಿಯರ ಜೊತೆ ಕುಂಟೆ ಬಿಲ್ಲೆ, ಕೊಕ್ಕೋ ಆಟದಲ್ಲಿ ನನ್ನನ್ನು ಮರೆಯುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಕಲ್ಲು ಬೆಂಚಿನ ಮೇಲೆ ಕೂರಿಸಿ ಆಟವಾಡುತ್ತಿದ್ದಳು.. ನಾನು ಅಲ್ಲಿಂದ ದಬ್ ಅಂತ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದು ಬಡ್ಕೋತಾ ಇದ್ದಾಗ ಅಕ್ಕ ಪಕ್ಕದ ಮನೆಯವರು ರೀ ವಿಶಾಲಮ್ಮ ನಿಮ್ಮ ಮಗ ಅಳ್ತಾ ಇದ್ದಾನೆ ನೋಡಿ ಅಂದಾಗ ಅಮ್ಮ ಬಂದು ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಪೂಜೆ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. </div><div><br /></div><div>******</div><div>ಬಡತನಕ್ಕೆ ಹಸಿವು ಜಾಸ್ತಿ ಅನ್ನುತ್ತಾರೆ.. ಮಗು ಅಂತ ನನಗೆ ಒಂದು ಇಡ್ಲಿ ತರಿಸಿ ತಿನ್ನಿಸಲು ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಕೊಟ್ಟರೆ.. ಅಕ್ಕ ನನಗೆ ಒಂದೆರಡು ತುತ್ತು ತಿನ್ನಿಸಿ ಒಂದು ಚೂರು ತನ್ನ ಬಾಯಿಗೆ ಹಾಕಿಕೊಂಡರೆ ಮುಗಿಯಿತು.. ನನ್ನ ಬಾಯಿ ಬೊಂಬಾಯಿ ಆಗುತಿತ್ತು.. ತಗೋ ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಪೂಜೆ... </div><div><br /></div><div>******</div><div>ಬೆಂಗಳೂರಿಗೆ ಬಂದ ಮೇಲೆ.. ಹಬ್ಬ ಹರಿದಿನಗಳು ಅಂದರೆ.. ಕೆಲಸಕ್ಕೆ ಸೇರಿದ್ದ ಅಕ್ಕ ನನಗೆ ಮತ್ತು ನನ್ನ ತಮ್ಮ ಮುರುಳಿಗೆ ಬಟ್ಟೆ ತರುವುದು ಖಾಯಂ ಆಗಿತ್ತು.. ನಾನು ಮುರಳಿ ಇಬ್ಬರೂ ವಠಾರದ ಮನೆಯ ಬಾಗಿಲಲ್ಲೇ ಕಾಯುತ್ತಾ... "ಮುರುಳಿ ಅಕ್ಕ ಈಗ ಬರುತ್ತಾಳೆ.. ಇನ್ನೇನೂ ಬರುತ್ತಾಳೆ" ಅಂತ ಸಮಾಧಾನ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದೆವು.. ಅಕ್ಕ ದೂರದಿಂದ ಬರುವುದು ಕಂಡೊಡನೆ ಇಬ್ಬರೂ ರೇಸಿಗೆ ಬಿದ್ದಂತೆ ಅಕ್ಕನ ಬಳಿ ಓಡುತ್ತಾ ಹೋಗಿ.. ಅವಳ ಕೈಲಿದ್ದ ಕವರ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡರೆ ರಾಜ್ಯ ಗೆದ್ದಂತೆ.. </div><div><br /></div><div>ಒಮ್ಮೆ ಒಂದು ಹಬ್ಬದಲ್ಲಿ ಹಣಕಾಸಿನ ಕೊರತೆಯೋ ಅಥವ ಆಗಲಿಲ್ಲವೋ... ಹೊಸ ಬಟ್ಟೆ ಬರಲಿಲ್ಲ.. ಆಗಲೇ ಸಂಜೆ ಎಂಟು ಘಂಟೆ ದಾಟಿತ್ತು... ಅಕ್ಕ ಬರುವುದನ್ನೇ ನಾನು ಮುರುಳಿ ಕಾಯುತ್ತಿದ್ದೆವು.. ಕಂಡ ಕೂಡಲೇ ಓಡಿದ್ದೆ ಕೆಲಸ.. ಆದರೆ ನಿರಾಸೆ.. ಅಕ್ಕನ ಕೈ ಬರಿದಾಗಿತ್ತು.. </div><div><br /></div><div>ಮನಸ್ಸು, ಮುಖ ಎರಡೂ ಬಾಡಿತ್ತು.. ಇಬ್ಬರೂ ಅಕ್ಕನ ಕೈ ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಮನೆಗೆ ಬಂದೆವು.. ಬಾಡಿದ ಮುಖ ಕಂಡು ಅಮ್ಮನಿಗೆ ಅರ್ಥವಾಯಿತು.. ಅಕ್ಕ ಅಮ್ಮನ ಕಣ್ಣುಗಳು ಏನೋ ಮಾತಾಡಿದವು.. ಅಕ್ಕ ನಮ್ಮಿಬ್ಬರ ತಲೆಯನ್ನು ನೇವರಿಸಿ.. ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ತಂದು ಕೊಡ್ತೀನಿ ಆಯ್ತಾ.. ಎಂದಳು.. </div><div><br /></div><div>ನಮ್ಮಿಬ್ಬರದು ಒಂದೇ ಹಠ ಹಬ್ಬಕ್ಕೆ ಬಟ್ಟೆ ಬೇಕು ಅಂತ.. ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ಅರ್ಥ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವಂತಹ ವಯಸ್ಸಲ್ಲ.. ಏನಾಗಿತ್ತೋ ಇಬ್ಬರೂ ಅವತ್ತು ಹಠ ಮಾಡಿದೆವು.. ನನಗೆ ಮುರುಳಿಗೆ ಅಮ್ಮನಿಂದ ಕವತಾಗಳು ಬಿದ್ದವು.. ಅಳುತ್ತಲೇ ಇಬ್ಬರೂ ಮಲಗಿದೆವು.. </div><div><br /></div><div>ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಅಕ್ಕ ಬಟ್ಟೆ ತಂದು ಕೊಟ್ಟ ಮೇಲೆಯೇ ಮುದುಡಿದ ತಾವರೆ ಅರಳಿದ್ದು.. </div><div><br /></div><div>******</div><div>ಅಮ್ಮ ಶ್ರೀಕಾಂತ ಕಾಲೇಜಿಗೆ ಹೋಗುತ್ತಾನೆ ಪಾಪ ಒಳ್ಳೆಯ ಬಟ್ಟೆಗಳೇ ಇಲ್ಲ.. ಮುಂದಿನ ತಿಂಗಳು ಸಂಬಳ ಬಂದ ಮೇಲೆ ಬಟ್ಟೆ ತೆಗೆದು ಕೊಡುತ್ತೇನೆ.. ಹೇಳಿದಂತೆಯೇ.. ಮುಂದಿನ ತಿಂಗಳು ಎರಡು ಜೊತೆ ಪ್ಯಾಂಟ್ ಶರ್ಟ್ ಬಟ್ಟೆ ಬಂತು.. ಟೇಲರ್ ಹತ್ತಿರ ಹೊಲಿಸಿಕೊಂಡು ಬಂದ ಮೇಲೆ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ನಲಿಯುವ ಮೊದಲು ಅಪ್ಪ ಅಮ್ಮನಿಗೆ ಮತ್ತು ಅಕ್ಕನಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿದ್ದು ಇನ್ನೂ ಹಸಿರು.. </div><div><br /></div><div>******</div><div>ಕಾಲೇಜು ಮುಗಿಯಿತು.. ಏನು ಮಾಡ್ತೀಯ.. ಶ್ರೀಕಾಂತ?</div><div>ಗೊತ್ತಿಲ್ಲ ಅಕ್ಕ.. </div><div>ಸರಿ ನಮ್ಮ ಆಫೀಸಿನಲ್ಲಿ ಬಾ ಕೆಲಸ ಕೊಡಿಸ್ತೀನಿ.. </div><div>ಹೇಳಿದಂತೆಯೇ ನನ್ನ ಮೊದಲ ಕೆಲಸ ಶುರು ಆಗಿದ್ದು ಅಕ್ಕನ ಆಫೀಸ್ನಲ್ಲಿಯೇ..... </div><div><br /></div><div>ಆಗ ಕಂಪ್ಯೂಟರ್ ಯುಗ ಆಗ ತಾನೇ ಕಣ್ಣು ಬಿಡುತ್ತಿತ್ತು.. ಕಂಪ್ಯೂಟರ್ ಕಲಿ ಒಳ್ಳೆ ಕೆಲಸ ಸಿಗುತ್ತೆ ಅಂತ ಹೇಳಿ.. ಆ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಸುಮಾರು ಹದಿನೈದು ಸಾವಿರ ರೂಪಾಯಿಗಳನ್ನು ಸಿದ್ಧ ಮಾಡಿ ಕಂಪ್ಯೂಟರ್ ಕ್ಲಾಸಿಗೆ ಸೇರಿಸಿದಳು.. ಅಲ್ಲಿನ ನನ್ನ ಬದುಕು ವಿಭಿನ್ನ ಹಾದಿ ತುಳಿಯಿತು. ಇಂದು ನಾ ಏನಾದರೂ ಆಗಿದ್ದೇನೆ ಎಂದರೆ ಅದಕ್ಕೆ ಅಡಿಗಲ್ಲು ಹಾಕಿದವಳು ಅಕ್ಕ.. </div><div><br /></div><div>******</div><div>ಮನೆ ಕ್ಲೀನ್ ಮಾಡುವ ಹುಚ್ಚು ಯಾವಾಗಲೂ ಇತ್ತು, ಇದೆ, ಇರುತ್ತೆ.. ಹಲವಾರು ಬಾರಿ ಎಲ್ಲಾ ರಂಪ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ಒಂದೊಂದೇ ಜೋಡಿಸುತ್ತಾ.. ಕೆಲವೊಮ್ಮೆ ಸುಸ್ತಾಗಿ ಆ ಕಸದ ಮಧ್ಯೆ ಮಲಗಿ ಬಿಡುತ್ತಿದ್ದೆ.. ಸರಿಯಾದ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅಕ್ಕ ಬರುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಮುಂದೆ ಹೇಳಬೇಕೇ.. ಶಂಖ ವಾದ್ಯ... </div><div><br /></div><div>ಮನೇಲಿ ಇರ್ತೀಯ ಮನೆ ಕ್ಲೀನ್ ಮಾಡೋಕೆ ಆಗೋಲ್ವಾ.. ಸುಮ್ಮನೆ ಮನೇಲಿ ನಿದ್ದ ಮಾಡ್ತೀಯ ಅನ್ನೋಳು.. ಸಿಟ್ಟು ಬರೋದು.. ಆದರೆ ಕೆಲಸವಿಲ್ಲದೇ ವಿದ್ಯಾಭ್ಯಾಸ ಮುಗಿಸಿ ಮನೇಲಿ ಇರುತ್ತಿದ್ದ ನನಗೆ ಬೇರೆ ಮಾತುಗಳು ಹೇಳೋಕೆ ಸಾಧ್ಯವಾಗುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.. </div><div><br /></div><div>ಸರಿ ಅಕ್ಕನ ಮಾತುಗಳು ಮತ್ತೆ ಬರಬಾರದು ಅಂತ.. ಮನೆಯನ್ನು ಸ್ವಚ್ಛ ಮಾಡಿ.. ಅಕ್ಕ ಬರುವ ಹೊತ್ತಿಗೆ ಮನೆ ಲಕ ಲಕ ಹೊಳೆಯುತ್ತ ಇರೋದು.. ನನ್ನ ಹಣೆ ಬರಹ ಅವತ್ತು ಅಕ್ಕ ತಡವಾಗಿ ಬರುತ್ತಿದ್ದಳು.. ಅಷ್ಟೊತ್ತಿಗೆ ಅಮ್ಮ ಬಂದು ಮನೆಯ ಸ್ವಚ್ಛತಾ ಕೆಲಸ ಅಡುಗೆ ಮನೆಯಿಂದ ಶುರು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಅಕ್ಕ ನೋಡೇ ಮನೆ ಎಷ್ಟು ಕ್ಲೀನ್ ಆಗಿದೆ ಎಂದಾಗ.. ನೀನಲಿ ಮಾಡಿದ್ದೀಯಾ.. ಕಸದ ಮಧ್ಯೆ ನಿದ್ದೆ ಹೊಡೆದಿರ್ತೀಯ... ಇದು ಅಮ್ಮನ ಕೆಲಸ. ಅಮ್ಮನೇ ಮಾಡಿರೋದು... ನೀ ನಿದ್ದೆ ಹೊಡೆದಿದ್ದೀಯ ಅಷ್ಟೇ.. ಎಂದಾಗ ಅಮ್ಮನ ಕಡೆ ನೋಡುತಿದ್ದೆ.. ಅಮ್ಮ ನಗುತಿದ್ದರು.. ಸರಿ ಮತ್ತೆ ಅಕ್ಕನಿಂದ ವಿಷ್ಣು ಸಹಸ್ರನಾಮ.. </div><div><br /></div><div>*******</div><div>ಒಂದು ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಈ ರೀತಿಯ ಅಕ್ಕ ಇದ್ದಾಗ ಮನೆ ಕೆಲಸಗಳು ಆರಾಮ್ ಅನಿಸುತ್ತದೆ.. ಆ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಕೋಪ ಬರುತ್ತಿತ್ತು.. ಬಟ್ಟೆ ತರದೇ ಹೋದರೆ ಅಕ್ಕನ ಮೇಲೆ ಮುನಿಸು ಬರುತ್ತಿತ್ತು.. ಆದರೆ ಇಂದು ಅದೆಲ್ಲದರ ಹಿಂದಿನ ನೋವು, ಕಷ್ಟಗಳು, ಅವಳ ಸಾಹಸಗಳು ನೆನಪಿಗೆ ಬರುತ್ತವೆ.. ಹೌದು ಇವತ್ತು ನೂರಾರು ರೂಪಾಯಿಗಳನ್ನು ಸಂಪಾದನೆ ಮಾಡುವ ಯೋಗ್ಯತೆ ಇದೆ, ಯೋಗವೂ ಇದೆ.. ಆದರೆ ಅದಕ್ಕೆಲ್ಲ ಅಡಿಪಾಯ ಹಾಕಿದ್ದು ನನ್ನ ಪ್ರೀತಿಯ ಅಕ್ಕ.. </div><div><br /></div><div>ಸ್ಫೂರ್ತಿ ಬೇಕು.. ಹೋರಾಟದ ಜೀವನಕ್ಕೆ ಇಂಧನ ಬೇಕು ಎಂದಾಗ.. ದೇವರಲ್ಲಿ, ಅಪ್ಪ ಅಮ್ಮನಲ್ಲಿ ಪ್ರಾರ್ಥನೆ ಖಂಡಿತ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ.. ಆಗೆಲ್ಲ ಫೋಟೋದಲ್ಲಿರುವ ದೇವರು ಶ್ರೀ ನಿನ್ನ ಅಕ್ಕ ಒಬ್ಬಳು ಸಾಕು ಕಣೋ.. ಅವಳನ್ನು ನೋಡು ಸಾಕು ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.. </div><div><br /></div><div>ನಿಜ ಸ್ಫೂರ್ತಿ ಬೇಕು ಎಂದಾಗ.. ನಾ ಪುಸ್ತಕ, ಸಿನಿಮಾ, ಭಾಷಣ ಇದ್ಯಾವುದು ನನ್ನ ಗಮನಕ್ಕೆ ಬರದೇ ಅಕ್ಕನ ಹೋರಾಟದ ಸಾರ್ಥಕ ಜೀವನ ನೆನಪಿಗೆ ಬರುತ್ತದೆ.. ತಕ್ಷಣ ಒಂದು ರೀತಿಯ ಚೈತನ್ಯ ಮನದ ಮೂಲೆಯಲ್ಲಿ ಬೆಳೆಯುತ್ತಾ ಹೋಗುತ್ತದೆ.. </div><div><br /></div><div>ಇಂತಹ ಪ್ರೀತಿಯ ಮಮತಾ ಮಯಿ ಅಕ್ಕನಿಗೆ ಇಂದು ಜನುಮದಿನ.. ಕೊಡಲು ನನ್ನ ಹತ್ತಿರ ಏನಿದೆ.. ಆದರೆ ಅವಳು ನೀಡಿದ ಅದ್ಭುತ ಬದುಕಿನ ಸಾರ್ಥಕ ಕ್ಷಣಗಳನ್ನು, ಘಟನೆಗಳನ್ನು ಹೆಕ್ಕಿ ತೆಗೆದು.. ಲೇಖನ ಮಾಲೆ ಮಾಡಿದ್ದೇನೆ.. </div><div><br /></div><div>ಅಕ್ಕ ಜನುಮದಿನದ ಶುಭಾಶಯಗಳು... !</div><div><br /></div><div> </div>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-5810475271677079222021-12-26T16:45:00.007+05:302021-12-26T16:47:44.847+05:30ಮನೋ ನಿರ್ಧಾರ - ಅಪ್ಪನ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿ ನಿಂತಿರುವ ಅಣ್ಣ ನಿನಗೆ ಹುಟ್ಟು ಹಬ್ಬದ ಶುಭಾಶಯಗಳು<p> ಮನೋ ನಿರ್ಧಾರಕ್ಕೆ, ಧೃಡತೆಗೆ ದೈವ ಸಹಾಯ ಹೇಗಿರುತ್ತದೆ ಎನ್ನುವುದಕ್ಕೆ ಈ ಕೆಳಕಂಡ ಘಟನೆ ಸಾಕ್ಷಿ </p><p>ಮತ್ತೊಮ್ಮೆ ಕೆಲವು ದಶಕಗಳ ಹಿಂದಕ್ಕೆ ನಿಮ್ಮನ್ನೆಲ್ಲ ಕರೆದೊಯ್ಯುತ್ತಿದ್ದೇನೆ. ನನ್ನ ಕುಟುಂಬದಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಘಟನೆಗಳೇ ಹಾಗೆ.. </p><p>ಸುಮಾರು ೧೯೭೬-೭೭... ಮೊದಲ ಮಗನಿಗೆ ಹನ್ನೊಂದು ವರ್ಷ ತುಂಬಿದ ಸಂಭ್ರಮ.. ಹನ್ನೊಂದಕ್ಕೆ ಮುಂಜಿ ಅಂದರೆ ಉಪನಯನ ಮಾಡಬೇಕು ಎನ್ನುವುದು ನಮ್ಮ ಅಪ್ಪನ ಆಸೆ. ಪರಿಚಯದವರು ಕೊಟ್ಟ ಮಾಹಿತಿ ಪ್ರಕಾರ, ಸಾಮೂಹಿಕ ಉಪನಯನ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ ಎಂದು ಗೊತ್ತಾಯಿತು. </p><p>ಯೋಚನೆಯೇ ಇಲ್ಲ.. ತಕ್ಷಣ ಯೋಚನೆ ಮಾಡದೆ ಪರಿವಾರ ಸಮೇತ ಹೊರಟಿದ್ದು ದಾವಣಗೆರೆ ಚನ್ನಗಿರಿಯ ಬಳಿಯ ಬಸವಾಪಟ್ಟಣಕ್ಕೆ. </p><p>ಆ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅದ್ಭುತ ಎನ್ನಿಸುವಂಥ ಯಾಗ ನಡೆಯುತ್ತಿತ್ತು. ಬಂದ ಭಕ್ತಾದಿಗಳಿಗೆ ಊಟ ಉಪಚಾರ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಬಗ್ಗೆ ನನ್ನ ಅಪ್ಪ ಅಮ್ಮ ಹೇಳಿದ್ದು ಇನ್ನೂ ಕಿವಿಯಲ್ಲಿ ಗುಯ್ ಅನ್ನುತ್ತಿದೆ. ಆಪಾಟಿ ದೊಡ್ಡ ದೊಡ್ಡ ಕಡಾಯಿಗಳಲ್ಲಿ ಅನ್ನ, ಸಾರು,ಹುಳಿ, ಮಜ್ಜಿಗೆ ಇರುತ್ತಿದ್ದವು ಎಂದು. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiaMc0Qpn-tz-0uUyZP1MC_yaHTbBUyvbncqppA0szFOjGox8VUQXtdEzKgiM6JTjfvPebz6dzDIdtkOHf4CUWnBydNLPs29c5KVo-IyPP-GlqEzydSEihpg9KrVttFIW7Js3pI_DNqREqKDq5AAMEqonpYB6JdHBAoFGHlUsQWXjyUkNpyRNwhNb7w=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="462" data-original-width="640" height="289" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiaMc0Qpn-tz-0uUyZP1MC_yaHTbBUyvbncqppA0szFOjGox8VUQXtdEzKgiM6JTjfvPebz6dzDIdtkOHf4CUWnBydNLPs29c5KVo-IyPP-GlqEzydSEihpg9KrVttFIW7Js3pI_DNqREqKDq5AAMEqonpYB6JdHBAoFGHlUsQWXjyUkNpyRNwhNb7w=w400-h289" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಮಹಾ ಯಜ್ಞಕ್ಕೆ ತಯಾರಾದ ಶಿಬಿರಗಳು - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhkouRWEOW_V_fBDZ4gPO8wV99BEi-q-EaYvPThfzBaUf4P4ptf2Zc-eCtUhYqaDWTxqLiO4NcCx3qgCNWP_cQU0dejExaq-ZAWpMH6ARA_U_FYVZpe24RT-XKBcDxLKX44sG_ua_4nunOOYmpAzFk8iRJgL1HFPp3NKi9NBwBSLd8ghQnIvaXcCjO4=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="428" data-original-width="640" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhkouRWEOW_V_fBDZ4gPO8wV99BEi-q-EaYvPThfzBaUf4P4ptf2Zc-eCtUhYqaDWTxqLiO4NcCx3qgCNWP_cQU0dejExaq-ZAWpMH6ARA_U_FYVZpe24RT-XKBcDxLKX44sG_ua_4nunOOYmpAzFk8iRJgL1HFPp3NKi9NBwBSLd8ghQnIvaXcCjO4=w400-h268" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಅಡಿಗೆ ತಯಾರು ಮಾಡಿದ ಸಾಹಸಿ ಬಾಣಸಿಗರು <br /> - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjEc6HMsxeeqyOYs3RwXHdz1z-RuNzRoesrEm0_b5K6ujlKtpw0usnkySp2YTpDLJMf8VhHoORsfnjv5_fB-qB1mfnISLlkzdCxiAjeavax2cuAnvkUPmn5lhafZCuEBk8RBYEtd_yzdcS1hMjaJAOGHnrm9SBTrPdmWq65HLw5JNz_rr06LWblKW6M=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="404" data-original-width="640" height="253" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjEc6HMsxeeqyOYs3RwXHdz1z-RuNzRoesrEm0_b5K6ujlKtpw0usnkySp2YTpDLJMf8VhHoORsfnjv5_fB-qB1mfnISLlkzdCxiAjeavax2cuAnvkUPmn5lhafZCuEBk8RBYEtd_yzdcS1hMjaJAOGHnrm9SBTrPdmWq65HLw5JNz_rr06LWblKW6M=w400-h253" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಅಡಿಗೆ ತಯಾರು ಮಾಡಿದ ಸಾಹಸಿ ಬಾಣಸಿಗರು<br /> - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgD1CjZPjdDauDtRMyZiJnaXUJ4Q1M_P3tcroUqmP8uFXFQeQLrS7vzKExtH0pPF7oHtMHbj3Pyxm3PDQf7wCwVmDk4kXJ6JueyDDxvMzbNQiQRDSweVJsHAWZ3SwUGmXF5Ju3MxSONR3i1yX3GaMIRLzITPGP-9KNmnLE8iQN5gVn-FISlPJPZjzUJ=s632" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="632" height="304" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgD1CjZPjdDauDtRMyZiJnaXUJ4Q1M_P3tcroUqmP8uFXFQeQLrS7vzKExtH0pPF7oHtMHbj3Pyxm3PDQf7wCwVmDk4kXJ6JueyDDxvMzbNQiQRDSweVJsHAWZ3SwUGmXF5Ju3MxSONR3i1yX3GaMIRLzITPGP-9KNmnLE8iQN5gVn-FISlPJPZjzUJ=w400-h304" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> ಸಾಹಸಿ ಬಾಣಸಿಗರ ಪರಿಶ್ರಮ ಅನ್ನದ ಪರ್ವತ <br /> - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><p>ಇರಲಿ, ವಿಷಯ ಏನಂದರೆ, ಉಪನಯನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಶುರುವಾಗಬೇಕಿತ್ತು.. ಉಪಯನಯನದ ಹುಡುಗ ಅರ್ಥಾತ್ ನನ್ನ ಅಣ್ಣ ವಿಜಯನಿಗೆ ಜ್ವರ ಅಂದರೆ ಜ್ವರ. ಸುಡುವ ಕಾವಲಿಯಾಗಿತ್ತು ಮೈ. ಅಪ್ಪ ಅಮ್ಮ ಒಂದು ಮರದ ಕೆಳಗೆ, ಈ ಮಗುವನ್ನು ತೊಡೆಯ ಮೇಲೆ ಹಾಕಿಕೊಂಡು, ಕೂತಿದ್ದ ಸ್ಥಿತಿ ನೋಡಿ, ಅಲ್ಲಿ ಓಡಾಡುವ ಜನರೆಲ್ಲಾ, ಮತ್ತು ಜೊತೆಯಲ್ಲಿದ್ದ ಬಂಧುಗಳು, ಅಯ್ಯೋ ಈ ಮಗುವಿಗೆ ಈ ಯಾಕೆ ಉಪಯನಯನ, ಮೊದಲು ಜ್ವರ ಬಿಡಲಿ ಎಂದು ಹೇಳಿದರು ಅಪ್ಪನದು ಒಂದೇ ಮಾತು. </p><p>"ಗಾಯಿತ್ರಿ ಉಪದೇಶ ಮಾಡಿಸಲು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಬಂದಿದ್ದೀನಿ. ಆ ದೇವಿ ಮತ್ತು ಇಲ್ಲಿನ ಗುರುಗಳು ಅವನನ್ನು ಉಳಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಾರೆ.. ಆ ನಂಬಿಕೆ ನನದು ಇಷ್ಟರ ಮೇಲೆ ಆ ದೇವರ ಇಚ್ಛೆ. ... " </p><p>ಇವತ್ತಿಗೂ ಅಣ್ಣ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ, "ಅಂದು ಇಡಿ ಉಪಯನಯನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಅವನಿಗೆ ನೆನಪಲ್ಲಿ ಉಳಿದದ್ದು ತನ್ನ ತಂದೆಯಿಂದ ಉಪದೇಶಿಸಿದ ಗಾಯಿತ್ರಿ ಮಂತ್ರ ಮಾತ್ರ.. ಇನ್ನೇನೂ ನೆನಪಿಲ್ಲ" </p><p>ವಟುವಿಗೆ ಈ ಉಪನಯನ ಎರಡನೇ ಜನ್ಮ ಇದ್ದಂತೆ ಅಂದರೆ ಇನ್ನೊಂದು ಕಣ್ಣು ಬಂದಂತೆ. ಆಧ್ಯಾತ್ಮ ಪ್ರಪಂಚಕ್ಕೆ ಕಾಲಿಡಲು ಬೇಕಾದ ಇನ್ನೊಂದು ನಯನ ಉಡುಗೆಯಾಗಿ ಸಿಗುವ ಕ್ಷಣವೇ ಈ ಉಪನಯನ.</p><p>ಆ ಜಾಗವನ್ನು ನೋಡಬೇಕು, ಅಲ್ಲಿ ಓಡಾಡಬೇಕು ಎನ್ನುವ ಹಂಬಲವಿದೆ .. ಖಂಡಿತ ಆ ಹಂಬಲದ ಗುರಿಯನ್ನು ತಲುಪುತ್ತೇನೆ .. ಆದರೆ ಮನುಷ್ಯನಿಗೆ ಆತುರ ಅಲ್ಲವೇ .. ಅಂತರ್ಜಾಲ ತಾಣವನ್ನು ಪಾತಾಳ ಗರಡಿ ಹಾಕಿ ಶೋಧಿಸುತ್ತಿದ್ದೆ.. ಆಗ ಸಿಕ್ಕಿದ ಅನರ್ಘ್ಯ ಚಿತ್ರಗಳು ಇವು ,. ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಖುಷಿಯಾಯಿತು.. ಕೆಲವು ಚಿತ್ರಗಳು ಆ ಸ್ಥಳದ, ಆ ಸಮಯದ್ದು ಅಲ್ಲದೆ ಇರಬಹುದು.. ಆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರನ ಮಡಿಲಲ್ಲಿ ಹೆಕ್ಕುವಾಗ ಅನರ್ಘ್ಯ ಮುತ್ತುಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ವೈಡೂರ್ಯಗಳು ಸೇರಿಬಿಡುತ್ತದೆ.. </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgNNqH0kjQleMjnWK8A2XCaBMyDIkLyiwQ5yXnE2qkDfU1TcYzu9_JjTmexW_FV20u2wyTDtV0F1Ghds0XS_R7WE7uo4_1JxuOAu5vrf-acBYTE9Fpl2ML_GtLp5Js3pLSqvcSge7QGQpAZwfs6lI0CDOrd6NpVFd2jMHsulRV2v0RMiHKFipzK8GuX=s1087" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="739" data-original-width="1087" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgNNqH0kjQleMjnWK8A2XCaBMyDIkLyiwQ5yXnE2qkDfU1TcYzu9_JjTmexW_FV20u2wyTDtV0F1Ghds0XS_R7WE7uo4_1JxuOAu5vrf-acBYTE9Fpl2ML_GtLp5Js3pLSqvcSge7QGQpAZwfs6lI0CDOrd6NpVFd2jMHsulRV2v0RMiHKFipzK8GuX=w400-h272" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjgd9PQYvf4Ea3nPhX6ihNWzivPM7HgFSTy4sAiAR3nO21KFI4gt01bNWBM2zv8S3Zgs4BWLee7hHPHb-IOgUiSu2AydPiiXBPcCJePzQyhjxkNSlFEKHHhkaJsbiC0769srWBvxVGfae9H7gohGzPmQ2S0OMOxF9LO3f_1Ev5tLbqbno5b1T65GHma=s1071" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="604" data-original-width="1071" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjgd9PQYvf4Ea3nPhX6ihNWzivPM7HgFSTy4sAiAR3nO21KFI4gt01bNWBM2zv8S3Zgs4BWLee7hHPHb-IOgUiSu2AydPiiXBPcCJePzQyhjxkNSlFEKHHhkaJsbiC0769srWBvxVGfae9H7gohGzPmQ2S0OMOxF9LO3f_1Ev5tLbqbno5b1T65GHma=w400-h225" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhSQnO1sITX0ogQ5dn_AeAhn8SRW0OsoHdhWBe8IsCnuX3vO5YAl2hv9YdMB2B4Q4QyudQrey_9Jdjakxne-8huQ2_zwvqMw1Kh9W4QE9dmXMWhbyyiPiTtL_JX_cwcs0sWpoUs__6aPmrltfGm3GBIT85kfB11e_p2FrZGN2sudew-FcdMsSLxUuMM=s1061" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="476" data-original-width="1061" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhSQnO1sITX0ogQ5dn_AeAhn8SRW0OsoHdhWBe8IsCnuX3vO5YAl2hv9YdMB2B4Q4QyudQrey_9Jdjakxne-8huQ2_zwvqMw1Kh9W4QE9dmXMWhbyyiPiTtL_JX_cwcs0sWpoUs__6aPmrltfGm3GBIT85kfB11e_p2FrZGN2sudew-FcdMsSLxUuMM=w400-h180" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjr1q08pqdraWr5SQD1yO97jK4cpNrdQkp0Pj27n0PzTLBpMHnbsXd4xd1OScIK7aHXFBoi0R0hbzMuJQIi30G_wIGTx4MhXVxg7fr9Ei9MU1RUWM1UcXrKpTPxxQgroMw2sLQ0x0VPE6-pu9dzd5DFX0XM_YmEHfAdkXIYVF2Ae_OwDlcSPB-cmrFC=s640" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="355" data-original-width="640" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjr1q08pqdraWr5SQD1yO97jK4cpNrdQkp0Pj27n0PzTLBpMHnbsXd4xd1OScIK7aHXFBoi0R0hbzMuJQIi30G_wIGTx4MhXVxg7fr9Ei9MU1RUWM1UcXrKpTPxxQgroMw2sLQ0x0VPE6-pu9dzd5DFX0XM_YmEHfAdkXIYVF2Ae_OwDlcSPB-cmrFC=w400-h223" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEibCNnPpUSW5eBgvCks6ogMZKixMn8XYwLCWYfvWTC__ktumUcrOoHteKbhvVGTQsisn4pmHeHa6G5usLdJTyznwYmNegxuVB9-H6AGHo7gBAcCtMFLkqPPpuk4MJv9MwKHK8Cn4I9GV_XwaKi9Fjn3pe0llTRHZQB2WJAUNTDSXZ13yz8PQevk0-E6=s640" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="428" data-original-width="640" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEibCNnPpUSW5eBgvCks6ogMZKixMn8XYwLCWYfvWTC__ktumUcrOoHteKbhvVGTQsisn4pmHeHa6G5usLdJTyznwYmNegxuVB9-H6AGHo7gBAcCtMFLkqPPpuk4MJv9MwKHK8Cn4I9GV_XwaKi9Fjn3pe0llTRHZQB2WJAUNTDSXZ13yz8PQevk0-E6=w400-h268" width="400" /></a></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhuAxrGv_eIZl5U_k9vSZcFB1pylhGn4bwX8bOwC5Bh4YXpUHTkp_1LUr2AVw7fBEbldfQ4RtnygKIXtdcRdatloFgU6TBTHoeusrjypiDL4j-dgzJu-kvWum5Tf-qSYc0POXpPx5sznt9MYqPbZxstMJ5N6yVU8lJTkwiA0Pf8jAm3_xwaY5AzJHZk=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="640" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhuAxrGv_eIZl5U_k9vSZcFB1pylhGn4bwX8bOwC5Bh4YXpUHTkp_1LUr2AVw7fBEbldfQ4RtnygKIXtdcRdatloFgU6TBTHoeusrjypiDL4j-dgzJu-kvWum5Tf-qSYc0POXpPx5sznt9MYqPbZxstMJ5N6yVU8lJTkwiA0Pf8jAm3_xwaY5AzJHZk=w400-h300" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgNr_1dchdiFkRvldc8PTh8kJlYcDQuCU6lAPCbw1dINJKrcSDWNsfYThM2VobDoldYcFs62gyu-orHrP5uRFCxe0_Zxv7hXl9tn2e1HLkqbgnarJENDTQgeNOdNYRHVgjr46RXNrGFAXF5X9ElAe9v8nAFupLPfeECDrVNEGce0LGJwNfs_EIifcCm=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="449" data-original-width="640" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgNr_1dchdiFkRvldc8PTh8kJlYcDQuCU6lAPCbw1dINJKrcSDWNsfYThM2VobDoldYcFs62gyu-orHrP5uRFCxe0_Zxv7hXl9tn2e1HLkqbgnarJENDTQgeNOdNYRHVgjr46RXNrGFAXF5X9ElAe9v8nAFupLPfeECDrVNEGce0LGJwNfs_EIifcCm=w400-h281" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjg-jL37-JEETUCczJYbQnECk7EayZrq3Gy4GDHY4lWCFXLuqqcAO9ay1g4VIGhT7UYjB639b-1GFYOoDSr7ORu97fr58E_qIr27a56Kbpk9c8-sdDHnwq7lkskuw2NIzNxjURrv3XpyuMBPQ7RjIqU6nd1lonElQJjw0u80wE4gHGj0OybPaLuS6yc=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="475" data-original-width="640" height="297" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjg-jL37-JEETUCczJYbQnECk7EayZrq3Gy4GDHY4lWCFXLuqqcAO9ay1g4VIGhT7UYjB639b-1GFYOoDSr7ORu97fr58E_qIr27a56Kbpk9c8-sdDHnwq7lkskuw2NIzNxjURrv3XpyuMBPQ7RjIqU6nd1lonElQJjw0u80wE4gHGj0OybPaLuS6yc=w400-h297" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> ನಾವು ಸಿದ್ಧ - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiGeqRZwpcV3uRqWmXYdNQtctQa7ibgfm9o-Ke_9G5FxaSFoiS_wQcdzsGZuwXCM5FGXY7j-vuVc7H3d4omCHaATV6JsS7JYim0n4fy9408qrxrR-9bxba2BceopI6B4FFjM56nXrut9MIPcosqj93ILL_SYuCYP8b1bGLARRDNtUqRxYLOKh5vM81m=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="464" data-original-width="640" height="290" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiGeqRZwpcV3uRqWmXYdNQtctQa7ibgfm9o-Ke_9G5FxaSFoiS_wQcdzsGZuwXCM5FGXY7j-vuVc7H3d4omCHaATV6JsS7JYim0n4fy9408qrxrR-9bxba2BceopI6B4FFjM56nXrut9MIPcosqj93ILL_SYuCYP8b1bGLARRDNtUqRxYLOKh5vM81m=w400-h290" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಮಹಾಭಕ್ತರ ಕಡಲು - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjC5OJFu8Vi0CzMe5iSsaEiOmztkw5MElAEZgmvCngoUkEH4TArKX5bp8patACniZYT13qq4c38n7C_NxkzqwSor4Pdwtot61TMsVtm4n9tn6okOxOfuM2EFeCez5yrniyMyDrBkd_xKn0tgTAVV-NwuSSK3xuCYPRw3AkVXFnODrvCDIr_vmIvDid9=s1150" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="279" data-original-width="1150" height="98" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjC5OJFu8Vi0CzMe5iSsaEiOmztkw5MElAEZgmvCngoUkEH4TArKX5bp8patACniZYT13qq4c38n7C_NxkzqwSor4Pdwtot61TMsVtm4n9tn6okOxOfuM2EFeCez5yrniyMyDrBkd_xKn0tgTAVV-NwuSSK3xuCYPRw3AkVXFnODrvCDIr_vmIvDid9=w400-h98" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಇಲ್ಲ ಅಂದರೆ ನನ್ನ ಲೇಖನ <br />ಪೂರ್ಣ ಅನಿಸೋಲ್ಲ - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiUR8DUyiRFpZLM3WkspbNm6LbngFdH51YWyJkuzzVHLq785w2myJEy3Yx5uTXQZ_6HkxysL_b217_eJ0aDbU-K1_3rl51-EC9Tz-XB5Ad1mSPyu2_Zo19WfZM_EtELDr3WEnyiP6qTCbEB6RkEsfJw59J-45zBgfvjFKvpyMHK2S8FBFo8EBe9BNtb=s1225" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="552" data-original-width="1225" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiUR8DUyiRFpZLM3WkspbNm6LbngFdH51YWyJkuzzVHLq785w2myJEy3Yx5uTXQZ_6HkxysL_b217_eJ0aDbU-K1_3rl51-EC9Tz-XB5Ad1mSPyu2_Zo19WfZM_EtELDr3WEnyiP6qTCbEB6RkEsfJw59J-45zBgfvjFKvpyMHK2S8FBFo8EBe9BNtb=w400-h180" width="400" /></a></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg_1HZp7BAACJdq8fCjkODA4Y2i5jkn0zsB_gjKJgi_7ak486flxe8_6LX6Lm_iLsr7QM6CKY1VAKuT379fKQcUm9FSwzg4oVbZyplAUDPXPJuXwUEo-I5_zOlkhomO7X5ON-WTUtFWkQ5oHzkfSLbfXd7IU_ShMVzSSQRsMvaVi8xtAMpgx2DkTY-V=s1815" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="928" data-original-width="1815" height="205" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg_1HZp7BAACJdq8fCjkODA4Y2i5jkn0zsB_gjKJgi_7ak486flxe8_6LX6Lm_iLsr7QM6CKY1VAKuT379fKQcUm9FSwzg4oVbZyplAUDPXPJuXwUEo-I5_zOlkhomO7X5ON-WTUtFWkQ5oHzkfSLbfXd7IU_ShMVzSSQRsMvaVi8xtAMpgx2DkTY-V=w400-h205" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ವೆಬ್ಸೈಟ್ - ಕೃಪೆ ಗೂಗಲೇಶ್ವರ </td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><p>ಇಂದು ಆ ಮಗು ಇನ್ನೊಂದು ವರ್ಷಕ್ಕೆ ಕಾಲಿಟ್ಟು ಸಂಭ್ರಮಿಸುತ್ತಿದೆ. </p><p>ನಮ್ಮೆಲ್ಲರ ಹಾರೈಕೆ ವಿಜಯನಿಗೆ.. </p><p>ಅಪ್ಪನ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿ ನಿಂತಿರುವ ಅಣ್ಣ ನಿನಗೆ ಹುಟ್ಟು ಹಬ್ಬದ ಶುಭಾಶಯಗಳು</p><p>ಅಪ್ಪನ ಛಲ, ತಾಳ್ಮೆ ಎರಡನ್ನು ವರವಾಗಿ ಪಡೆದಿದಿರುವ ನಿನಗೆ ಜೀವನದ ಪಥ ಯಶಸ್ವಿ ಹೂವಿನ ಪಥವಾಗಲಿ. </p><p>ಹುಟ್ಟು ಹಬ್ಬದ ಶುಭಾಶಯಗಳು...!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-25079555859985155752021-12-04T23:34:00.001+05:302021-12-04T23:34:47.451+05:30ಶಿವರಾಂ ಸ್ಪೆಷಾಲಿಟಿ.. .ಹೆಗಲು ಕೊಡುತ್ತಿದ್ದ ಭುಜಗಳನ್ನು ಹೊರುವ ಸಮಯ.. ಹೊರಟೆ ಬಿಟ್ಟರು <p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"> </div><p></p><p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://1.bp.blogspot.com/-M2BsVR2dzwQ/YautnAOiVTI/AAAAAAAAaKU/_tWe3-S6mME8Y1GAtOmnwrHY8ahMmzVyQCNcBGAsYHQ/s2048/Sharapanjara%2BShivaram1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-M2BsVR2dzwQ/YautnAOiVTI/AAAAAAAAaKU/_tWe3-S6mME8Y1GAtOmnwrHY8ahMmzVyQCNcBGAsYHQ/s320/Sharapanjara%2BShivaram1.jpg" width="320" /></a></b></div><b><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-lkGQ0zS_Yyw/YautnEu3yYI/AAAAAAAAaKY/GGISBOWvxskTHR_AUXcwlGtbNMf44UoawCNcBGAsYHQ/s2048/Sharapanjara%2BShivaram2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-lkGQ0zS_Yyw/YautnEu3yYI/AAAAAAAAaKY/GGISBOWvxskTHR_AUXcwlGtbNMf44UoawCNcBGAsYHQ/s320/Sharapanjara%2BShivaram2.jpg" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-G7t_m-rJSXo/YautnY0EY2I/AAAAAAAAaKc/T_4hXTJzql8-elIE8fE6TmsU2Kj661UxwCNcBGAsYHQ/s2048/Sharapanjara%2BShivaram3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-G7t_m-rJSXo/YautnY0EY2I/AAAAAAAAaKc/T_4hXTJzql8-elIE8fE6TmsU2Kj661UxwCNcBGAsYHQ/s320/Sharapanjara%2BShivaram3.jpg" width="320" /></a></div><br />ನಾಗರಹಾವು </b><p></p><p>"ಮೇರೇ ಸಪನೋಂಕಿ ರಾಣಿ ಕಬ್ ಆಯೆಗೀತು.. ಈಗಿನ ಕಾಲದ ಹುಡುಗರಿಗೆ ಹಿಂದಿ ಹಾಡು ಹೇಳೋದು ಹುಡುಗಿಯರನ್ನು ರೇಗಿಸೋದು.. ಯಾಕೆ ಕನ್ನಡ ಹಾಡು ಬರೋಲ್ವಾ.. ಅದೇ ಅವರ ಸ್ಪೆಷಾಲಿಟಿ.. "</p><p>"ಸಾರ್ ನಮ್ಮ ಕಾಲೇಜಿನಲ್ಲಿ ಎರಡು ತರಹ ಗೊರಿಲ್ಲಾಗಳನ್ನು ಕಂಡು ಹಿಡಿದ ಮಾರ್ಗರೇಟ್ ಅವರಿಗೆ ಅಂತಿಥಹ ಪ್ರಶಸ್ತಿ ಅಲ್ಲಾ.. ಒಳ್ಳೆಯ ಪ್ರಶಸ್ತಿಯನ್ನೇ ಕೊಡಬೇಕು"</p><p>"ತುಕಾ.. ಡೆಸ್ಕ್ ಮೇಲೆ ಬೀಳುತ್ತಿರುವ ಟಸ್ಸೆ ನಿನ್ನ ಮುಖದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದಾತು ಕಣೋ.. ನಿನ್ನ ಪ್ಲೇಸ್ ಲಾಸ್ಟ್ ಬೆಂಚ್ ಕಣೋ"</p><p>ಈ ರಾಮಾಚಾರಿಗೆ ಇರೋ ಧೈರ್ಯ ನನಗೆ ಯಾಕೆ ಇಲ್ಲ.. ಅದು ನನ್ನ ಸ್ಪೆಷಾಲಿಟಿ</p><p><b>ಉಪಾಸನೆ </b>ಸಂಗೀತದಲ್ಲಿರುವ ಉತ್ತರಾದಿ, ದಕ್ಷಿಣಾದಿ, ಪೂರ್ವಾದಿ, ಪಶ್ಚಿಮಾದಿ, ಪಾಶ್ಚಾತ್ಯಾದಿ ಸಂಗೀತ ಪ್ರಕಾರಗಳನ್ನು ಕಲಸಿ, ಬೆರೆಸಿ, ಪ್ರೇಕ್ಷಕರನ್ನು ನಲಿಸಿ, ಕುಣಿಸಿ, ತಣಿಸಿ,ಬೆದರಿಸಿ ಸ್ಟನ್ ಮಾಡಬೇಕೆಂಬುದೇ ಈ ಶಂಕರಾಭರಣನ ಲೈಫ್ ಆಂಬಿಶನ್</p><p>ಪಿಟೀಲಿಗೆ ಕಮಾನ್ ಹಾಕೋದು ಕಾಮನ್.. ತಂಬೂರಿಗೆ ಕಮಾನ್ ಹಾಕಿ ಕಮಾಲ್ ಮಾಡಬೇಕು<b> </b></p><p><b>ಎಡಕಲ್ಲು ಗುಡ್ಡದ ಮೇಲೆ </b>ನಾ ಹೇಳಿದ ಹಾಗೆ ಕೇಳು.. ಆದರೆ ನಾ ಮಾಡಿದಂತೆ ಮಾಡಬೇಡ.. ಲಿಮಿಟ್, ಗಮ್ಮತ್ತು.. ಈ ಎರಡು ಪದಗಳ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ಆಟವಾಡುವ ಶೈಲಿ ಸೂಪರ್</p><p><b>ಶುಭಮಂಗಳ </b>ಸೂರ್ಯಂಗೂ ಚಂದ್ರಂಗೂ ಹಾಡಿನಲ್ಲಿ ಹೇಮಾ ಮತ್ತು ಪ್ರಭಾಕರನನ್ನು ಸೇರಿಸಲು ಪಡುವ ಪಾಡು ಇಷ್ಟವಾಗುತ್ತದೆ. </p><p>"ಸಮುದ್ರದಲ್ಲಿ ಈ ಪಾಟಿ ನೀರೈತೆ.. ಕುಡಿಯೋಕೆ ಒಂದು ನೀರು ಸಿಗುತ್ತಾ ಹೇಳಿ"</p><p><b>ಕರ್ಣ </b>ನಾ ಅಲ್ಲ ದೊಡ್ಡವರು.. ನೋಡಿ ಈ ಮನೆ ಇವರದ್ದು, ಹೊರಗೆ ನಿಂತಿರುವ ಕಾರು ಇವರದ್ದು, ಎಲ್ಲಾ ಇವರದ್ದು. .ಆದರೆ ಅವರು ಹಾಕಿಕೊಂಡಿರುವ ಜುಬ್ಬಾ ಮಾತ್ರ ನನ್ನದು </p><p><b>ಚಲಿಸುವ ಮೋಡಗಳು </b> ಹೇಳಿದ್ದನ್ನು ನೋಡಿದರೆ ಸಾಕು.. ಐ ಮೀನ್ ನೋಡಿದ್ದನ್ನು ಹೇಳಿದರೇ ಸಾಕು </p><p><b>ಹೊಸ ಬೆಳಕು </b>ನೋಡಿ ರಾಜಾ ಕಿ ರಾವ್.. ನನಗೆ ನನ್ನ ಹೆಣ ಕೊಡಿ.. ನೋಡ್ರಪ್ಪಾ ಇಷ್ಟು ದಿನ ಸುಮ್ಮನಿದ್ದಿರಿ.. ಇನ್ನು ಸ್ವಲ್ಪ ದಿನ ಸುಮ್ಮನಿರಿ.. ಇವರಿಗೆ ಹಣ.. ನಿಮಗೆ ಹೆಣ ಕೊಡ್ತೀನಿ.. </p><p><b>ಮಾಂಗಲ್ಯ ಭಾಗ್ಯ </b>ನೋಡು.. ಜೀವನದಲ್ಲಿ ಆಸೆ ಪಡಬಾರದು.. ಪಟ್ಟರೆ ಅದನ್ನು ದಕ್ಕಿಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು.. you must aim it and get it</p><p><b>ಸರ್ವರ್ ಸೋಮಣ್ಣ </b></p><p>ಏನ್ ಸರ್ ಟೆನ್ಶನ್ ನಲ್ಲಿ ಕಾಯ್ತಾ ಇದ್ದೀರಾ? ಇಲ್ಲಪ್ಪ ಕಾದು ಕಾದು ಟೆನ್ಶನ್ ಗೆ ಬಂದಿದ್ದೀನಿ!</p><p><b>ಆಪ್ತ ಮಿತ್ರ </b></p><p>ನಾನು ಹೊರಗೆ ಹೋಗೋದರ ಬಗ್ಗೆ ಯೋಚಿಸುತ್ತಿಲ್ಲ... ನೀವು ಒಳಗೆ ಹೋಗೋದರ ಬಗ್ಗೆ ಯೋಚಿಸುತ್ತಿದ್ದೀನಿ </p><p>ಹೀಗೆ ಹಾಸ್ಯ, ವೇದಾಂತ, ಉಡಾಫೆ, ಸಿಟ್ಟು, ಯಾವುದೇ ರೀತಿಯ ಮಾತುಗಳಿಗೆ ತಮ್ಮ ಛಾಪು ಕೊಟ್ಟು ಅದನ್ನು ಚಿರಸ್ಥಾಯಿಯಾಗಿ ನಿಲ್ಲಿಸುವ ತಾಕತ್ತು ಶಿವರಾಂ ಅವರಲ್ಲಿ ಅಪಾರವಾಗಿತ್ತು ಎಂಬುದು ಅವರ ಅವಿಸ್ಮರಣೀಯ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ.. </p><p>ಕನ್ನಡ ಚಿತ್ರಗಳ ಅಭಿಮಾನಿಯಾಗಿ ಸುಮಾರು ಐವತ್ತರ ದಶಕದ ಸಿನಿಮಾಗಳಿಂದ ಇತ್ತೀಚಿನ ಚಿತ್ರಗಳವರೆಗೆ ನೂರಾರು ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ನೋಡಿದ್ದೀನಿ.. ಶಿವರಾಂ ಅವರ ಪ್ರತಿ ಪಾತ್ರವು ವಿಭಿನ್ನ.. ಮತ್ತು ಪ್ರತಿ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿಯೂ ಒಂದಲ್ಲ ಒಂದು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ವಿಭಿನ್ನವಾಗಿ ತೆರೆಯ ಮೇಲೆ ತರಲು ಪ್ರಯತ್ನ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು.. ಹಾಗಾಗಿ ಅವರ ಪ್ರತಿ ಪಾತ್ರವೂ ವಿಭಿನ್ನ ಛಾಪು ಮೂಡಿಸಿತ್ತು.. ಅವರ ಎಲ್ಲಾ ಚಿತ್ರಗಳ ಪಾತ್ರಗಳನ್ನೂ ಅಕ್ಕ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ಇಟ್ಟು ಜೋಡಿಸಿದರೆ ಪ್ರತಿ ಪಾತ್ರವೂ ಸೋಮವಾರ ಮಂಗಳವಾರ ಬುಧವಾರದ ಹಾಗೆ ಪ್ರತಿ ಪಾತ್ರವೂ ವಿಭಿನ್ನವಾಗಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ.. </p><p>ನೀವು ನನಗೆ ಬಯ್ತಾ ಇದ್ದೀರಾ ಅಂತ ಗೊತ್ತು.. ಶಿವರಾಂ ಅವರನ್ನು ಶರಪಂಜರ ಶಿವರಾಂ ಅಂತ ಮೊದಲು ಮೊದಲು ಗುರುತಿಸುತ್ತಿದ್ದ ಶರಪಂಜರದ ಭಟ್ಟನ ಪಾತ್ರದ ಬಗ್ಗೆ ಬರೆದಿಲ್ಲ ಅಂತ.. ಹೌದು ಹೌದು.. ನನಗೆ ಶಿವರಾಂ ಅಂತ ಮೊದಲು ಪರಿಚಯವಾಗಿದ್ದು ಇದೆ ಚಿತ್ರದಿಂದ.. </p><p>"ಪ್ರತಿ ಪಂಗಡಕ್ಕೂ ಒಂದೊಂದು ಬಾವುಟ.. ಒಂದು ಬಾವುಟ ಕೇಳುತ್ತದೆ ಹಣ,, ಇನ್ನೊಂದು ಬಾವುಟ ಕೇಳುತ್ತದೆ ಕೆಲಸ.. ಆದರೆ ಈ ನಮ್ಮ ಬಾವುಟ ಹಿಡಿದರೆ ರುಚಿ ರುಚಿಯಾದ ಊಟವೋ ಊಟ.. "</p><p>"ಕಿಟಕಿ ಕಾಮಾಕ್ಷಮ್ಮ ಅಂತ ಹೆಸರಿಟ್ಟಿದ್ದೀನಿ.. ನೋಡಿ ನೋಡಿ ಕೊಂಕಳಲ್ಲಿ ಇಟ್ಟಿರುವ ಆ ಬಟ್ಟಲನ್ನು ಕೊಡಿ.. ಅದೇನು ಬೇಕೋ ಕೇಳಿ.. ನೋಡಿ ಮುಂಡೇದು ಸಾಲ ಕೇಳೋಕೆ ಅಂತಾನೆ ಹುಟ್ಟಿರುವ ಈ ಬಟ್ಟಲು.. "</p><p>"ನೋಡಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡಿರುವ ಸಾಲವನ್ನು ಕೊಡೊ ಅಭ್ಯಾಸ ಅವರಿಗೆ ಇಲ್ಲ . ನಿಮಗೆ ಕೇಳೋ ಅಭ್ಯಾಸವಿಲ್ಲ.. ನೋಡಿ.. ಅವರ ಮನೇಲಿ ಎಷ್ಟು ಜನರಿದ್ದಾರೋ ಕೇಳಿ.. ಇಲ್ಲೇ ಅಡಿಗೆ ಮಾಡಿ ಇದೆ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಗಿಸೋಣ"</p><p>ನುಣ್ಣನೆ ತಲೆ.. ಹಣೆಯ ಉದ್ದಕ್ಕೂ ನಾಮ.. ಸದಾ ಎಲೆ ಅಡಿಕೆ ಮೆಲ್ಲುವ ಬಾಯಿ.. ಸದಾ ಪಟ ಪಟ ಅಂತ ಮಾತಾಡುವ ಪಾತ್ರ.. ಶಿವರಾಂ ಸದಾ ಜೀವಂತ.. </p><p>ಹಾಸ್ಯ ಪಾತ್ರ, ಮೆಲ್ಲನೆ ಸಮಯ ಸಾಧಿಸುವ ಬುದ್ದಿವಂತ ಪಾತ್ರ.. ಅವರ ಜೀವನದ ಉತ್ತರಾರ್ಧದಲ್ಲಿ ತೂಕದ ಪಾತ್ರ ಮಾಡುತ್ತಾ.. ಸಂದೇಶ ಕೊಡುವ ಸಂಭಾಷಣೆ ಹೇಳುವ ಶೈಲಿ ಸೊಗಸು.. </p><p>ಅವರ ಭಾಷಾ ಸ್ಪಷ್ಟತೆ..ಚಿತ್ರರಂಗದ ಇತಿಹಾಸವನ್ನು ಜತನದಿಂದ ನೆನಪಲ್ಲಿ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು.. ಕೇಳಿದಾಗ ಸ್ಪಷ್ಟತೆ ಇಂದ ಹೇಳುವ ಚಂದ.. ಎಲ್ಲವೂ ಯು ಟ್ಯೂಬ್ ಗಳಲ್ಲಿ ಜೀವಂತವಾಗಿದೆ.. </p><p>ನಟರಾಗಿ, ನಿರ್ಮಾಪಕರಾಗಿ, ನಿರ್ದೇಶಕರಾಗಿ, ಅನೇಕ ಚಿತ್ರಗಳಿಗೆ ದುಡಿದ ಹೆಚ್ಚುಗಾರಿಕೆ ಅವರದ್ದು.. </p><p>ರಾಶಿ ಸಹೋದರರು ಎಂದು ಹೆಸರಾಗಿ.. ತಮ್ಮ ಸಹೋದರ ರಾಮನಾಥ್ ಜೊತೆಗೂಡಿ ಕನ್ನಡ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ನಿರ್ಮಿಸಿದ್ದೇ ಅಲ್ಲದೆ, ಹಿಂದಿಯಲ್ಲಿ ಕೂಡ ಅಮಿತಾಬ್ ನಾಯಕತ್ವದಲ್ಲಿ ಚಿತ್ರಮಾಡಿ ಹೆಸರಾಗಿದ್ದರು.. </p><p>ಆರಂಭಿಕ ಪುಟ್ಟಣ್ಣ ಅವರ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಜೀವ ತುಂಬಿ ಎಲ್ಲಾ ಘಟಕಗಲ್ಲಿಯೂ ಕೆಲಸ ಮಾಡಿ, ಪುಟ್ಟಣ್ಣ ಅವರಿಗೆ ಅಕ್ಷರಶಃ ಬಲಗೈ ಆಗಿದ್ದರು.. ಶರಪಂಜರ, ಗೆಜ್ಜೆಪೂಜೆ, ನಾಗರಹಾವು, ಎಡಕಲ್ಲು ಗುಡ್ಡದ ಮೇಲೆ, ಉಪಾಸನೆ, ಶುಭಮಂಗಳ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಅವರ ತೆರೆಯ ಮೇಲಿನ ಪಾತ್ರದಷ್ಟೇ ಅವರ ತೆರೆಯ ಹಿಂದಿನ ಪರಿಶ್ರಮವೂ ಅಷ್ಟೇ ವಿಶಿಷ್ಟ. </p><p>ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಹಲವಾರು ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ವಿಶಿಷ್ಟ ಅಭಿನಯ, ಸಂಭಾಷಣೆ, ಹಾಡುಗಳು ಎಲ್ಲದರಲ್ಲಿಯೂ ಮೆರೆದವರು ಶಿವರಾಂ.. </p><p>ಅವರ ಜೀವನವನ್ನು ಪ್ರಣಯ ರಾಜ ಶ್ರೀನಾಥ್ ಅವರು ಒಂದು ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಒಂದು ಸಂದರ್ಶನದಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದರು.. </p><p>"ಕನ್ನಡ ಚಿತ್ರರಂಗದಲ್ಲಿ ಯಾರೇ ಇಹಲೋಕ ತ್ಯಜಿಸಿದರು ಒಂದು ಜೊತೆ ಭುಜ ಸದಾ ಸಿದ್ಧವಾಗಿರುತ್ತೆ.. ಅದು ಶಿವರಾಮಣ್ಣ ಅವರದ್ದು" </p><p>ಇದು ಅಲ್ಲವೇ ಬದುಕಿನ ಸಾರ್ಥಕತೆ.. ಅನೇಕಾನೇಕ ಜೀವಗಳನ್ನು ಹೊತ್ತು ಅಂತಿಮ ಯಾತ್ರೆಗೆ ಸಹಕರಿಸಿದ ಅವರ ಭುಜಗಳು ಇಂದು ನಾಲ್ಕು ಭುಜಗಳ ಮೇಲೆ ಹೋರಾಡಲು ಸಿದ್ಧವಾಗಿದೆ.. </p><p>ಬದುಕೇ ಹಸಿರು ಪ್ರೀತಿ ಬೆರೆತಾಗ.. .ಇದು ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಒಂದು ಹಾಡಿನ ಸಾಲು.. ಶಿವರಾಂ ಅವರು ಇದೆ ರೀತಿ ಬದುಕಿ ಬಾಳಿದ್ದರು.. ಇಂದು ಅವರು ಬೆಳ್ಳಿ ತೆರೆಯಲ್ಲಿ ಅಜರಾಮರ.. !!!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2086926800529321613.post-77110594493934210782021-10-29T20:02:00.000+05:302021-10-29T20:02:00.125+05:30 ಬದುಕನ್ನು "ಅಪ್ಪು"ವ ರೀತಿ <p>ನಾವು ಚಿಕ್ಕವರಾಗಿದ್ದಾಗ.. ದೊಡ್ಡವರ ಚಪ್ಪಲಿಗಳನ್ನು ಹಾಕಿಕೊಂಡು ನೆಡೆಯುವ ಅಭ್ಯಾಸ ಇರುತ್ತದೆ.. ಅದೇನೋ ಅರಿಯದು.. ದೊಡ್ಡವರ ಚಪ್ಪಲಿಗಳು ಅಥವ ಷೂಗಳನ್ನೂ ಹಾಕಿಕೊಂಡು ಅಸಡ ಬಿಸಡ ನೆಡೆಯುವುದರಲ್ಲಿ ಏನೋ ಒಂದು ಖುಷಿ.. !</p><p>ಅಪ್ಪ ಮೇರುವ್ಯಕ್ತಿತ್ವದ ದಂತ ಕತೆ.. ಚಿಕ್ಕವರಾಗಿದ್ದಾಗಿನಿಂದ ಅವರ ಬಣ್ಣ ಹಚ್ಚಿದ ಅನುಭವ.. ತಾನು ಅಪ್ಪನಂತೆ ಆಗಬೇಕೆಂದು.. ಅವರು ತುಳಿದ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿಯೇ ಆದರ್ಶ ಬದುಕನ್ನು ಕಟ್ಟಿಕೊಂಡವರು ಲೋಹಿತ್ ಅನ್ನುವ ಹೆಸರಿನಿಂದ ಮೊದಲುಗೊಂಡು.. ಅಪ್ಪನ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿಯೇ ನೆಡೆದು ಪುನೀತ್ ರಾಜಕುಮಾರ್ ಹೆಸರಿನಿಂದ ಲೋಕಪ್ರಿಯರಾದವರು.. </p><p>ಆ ಸ್ಟಾರ್ ಈ ಸ್ಟಾರ್ ಅಂತ ನೂರೆಂಟು ಹೆಸರು.. .. ಸ್ಟಾರುಗಳು ಬರುತ್ತಾರೆ... ಆದರೆ ಯಾಕೋ ಪುನೀತ್ ಇವರೆಲ್ಲರಿಗಿಂತ ಭಿನ್ನ ಹಾದಿ ತುಳಿದು ತಮ್ಮನ್ನೇ ಪುನೀತರನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡರು.. </p><p>ವಸಂತಗೀತ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಪುಟ್ಟ ಮಗುವಾಗಿ ಕುಣಿದು ನಲಿದು "ಏನು ಸಂತೋಷವೋ ಏನು ಉಲ್ಲಾಸವೋ" ಎಂದು ಹಾಡುತ್ತಾ ಕುಣಿದು.. ತನ್ನನು "ಭಾಗ್ಯವಂತ" ಎಂದು ತಿಳಿದು ಭಕ್ತಿ ಪ್ರಹ್ಲಾದನಾದ.. ಅಣ್ಣಾವ್ರು ಆರ್ಭಟಿಸಿದ ಪಾತ್ರದ ಮುಂದೆ ಗಡ ಗಡ ನಡುಗುತ್ತಲೇ, ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಎದುರು ಪಾತ್ರ ಮಾಡಿದ ಲೋಹಿತ್.. ಮತ್ತೆ ಮತ್ತೆ ಪುಟ್ಟ ಪುಟ್ಟ ಪಾತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಮಿಂಚಿದರು.. </p><p>ನನ್ನ ಹೆಸರು.. ರಾಮ್ ದೊಡ್ಡವನಾದ ಮೇಲೆ ರಾಮ್ ಪ್ರಸಾದ್ ಅಂತ ಇಟ್ಕೋತೀನಿ ಅಂತ ವಿಭಿನ್ನವಾದ ಶೈಲಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳುತ್ತಾ.. ಚಲಿಸುವ ಮೋಡಗಳಲ್ಲಿ ತಾನು ಕರಗಿ ಹೋದ ಪುನೀತ್ ನಮ್ಮೆಲ್ಲರ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ವಿಭಿನ್ನವಾಗಿ ನಿಲ್ಲುತ್ತಾರೆ.. </p><p>ಕಸ್ತೂರಿ ನಿವಾಸದಲ್ಲಿ ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಪಾತ್ರ ಹೇಳುತ್ತದೆ.. :"ಕೊಟ್ಟಿದ್ದನ್ನ ಹೇಳಬಾರದು.. ಕೊಡೋದನ್ನ ಮರೆಯಬಾರದು" .. ತನ್ನ ಪುರುಸೊತ್ತು ಇಲ್ಲದ ಸಿನಿಪಯಣದಲ್ಲಿ ಹತ್ತಾರು ಚಟುವಟಿಕೆಗಳನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಾ, ಅನೇಕಾನೇಕ ಸಮಾಜಮುಖಿ ಕೆಲಸ ಮಾಡುತ್ತಾ.. ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ಕೊಟ್ಟದ್ದು ಎಡಗೈಗೆ ತಿಳಿಯಬಾರದು ಎಂದು ಬದುಕಿ ತೋರಿಸಿದರು.. </p><p>ಬದುಕಿದ್ದಾಗ ಅವರ ಸಮಾಜಮುಖಿ ಚಟುವಟಿಕೆಯನ್ನು ಎಲೆ ಮರೆಯ ಕಾಯಿಗಳ ಹಾಗೆ ನೋಡಿಕೊಂಡಿದ್ದ ಪುನೀತ್.. ತಮ್ಮ ಇಹಲೋಕದ ಜೀವನ ಮುಗಿಸುತ್ತಿದ್ದಂತೆ, ಅವರ ಸಮಾಜಮುಖಿ ಕಾರ್ಯಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಸಾಮಾಜಿಕ ಜಾಲತಾಣಗಳಲ್ಲಿ ಅವರ ಕೆಲಸಗಳ ವಿವರ ಓಡಾಡುತ್ತಿದೆ.. </p><p>ಬದುಕಿದ್ದಾಗ ಬದುಕಿ, ಹೋದಮೇಲೂ ಬದುಕಿ ಎನ್ನುವ ಉದಾತ್ತ ಜೀವನದ ಪರಿ ಇದು.. </p><p>ಕಾಂತಾ ಆಕಾಶ್ ನೋಡಿದೆಯ ಅಂತ ನನ್ನ ಆಪ್ತ ಗೆಳೆಯ ಶ್ರೀಕಾಂತ್ ಕೇಳಿದಾಗ.. ಹೋಗಲೇ ಯಾಕೋ ನೋಡಬೇಕು ಅನ್ನಿಸಿಲ್ಲ ಅಂತ ಪ್ರಾಮಾಣಿಕವಾಗಿ ಹೇಳಿದ್ದೆ.. ನಮ್ಮ ಕನ್ನಡ ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಆ ರೀತಿಯ ನೃತ್ಯ, ಹೊಡೆದಾಟ ಮಾಡುವರು ಕಡಿಮೆ ಕಣೋ.. ತೆಲುಗು ನಟರು ಮಾಡುವಂತೆ ನೃತ್ಯ, ಹೊಡೆದಾಟದ ದೃಶ್ಯಗಳಲ್ಲಿ ಅದ್ಭುತವಾಗಿ ನಟಿಸುತ್ತಾರೆ ನಮ್ಮ ಪುನೀತ್ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಎಂದಾಗ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಅಷ್ಟು ನಾಟಿಸಿಕೊಳ್ಳದ ನಾನು.. ಅವರ ಅರಸು ಚಿತ್ರ ನೋಡಿ ಮಂತ್ರ ಮುಗ್ಧನಾದೆ.. </p><p>"ಅಜ್ಜಿ ನನಗೆ ತುಂಬಾ ಹೊಟ್ಟೆ ಹಸೀತಾ ಇದೆ.. ಒಂದು ಬಾಳೆ ಹಣ್ಣು ಕೊಡ್ತೀಯ... ಒಂದು ತಿಂಗಳಾದ ಮೇಲೆ,, ನಿನಗೆ ಒಂದು ಲಕ್ಷ ಕೊಡ್ತೀನಿ" ಅಂತಹ ಹೇಳುವ ದೃಶ್ಯ.. ಹೊಟ್ಟೆ ಹಸಿದ ಕಾರಣ.. ಬಾಳೆ ಹಣ್ಣನ್ನು ತಿಂದದ್ದೇ ಅಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ, ಬಾಳೆ ಹಣ್ಣಿನ ಸಿಪ್ಪೆಯಲ್ಲಿ ಅಂಟಿಕೊಂಡಿದ್ದ ಬಾಳೆ ಹಣ್ಣಿನ ಅಂಶವನ್ನು ನೆಕ್ಕಿ ನೆಕ್ಕಿ ತಿನ್ನುವ ದೃಶ್ಯದಲ್ಲಿ ಅಕ್ಷರಶಃ ಅದ್ಭುತ ಕಲಾವಿದ ನೋಡಲು ಸಿಕ್ಕಿದರು..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/VJfo9HjZwv8" width="320" youtube-src-id="VJfo9HjZwv8"></iframe></div><p>ಅಲ್ಲಿಂದ ಮುಂದೆ ಅವರ ಅನೇಕ ಉತ್ತಮ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ನೋಡಿದೆ... ವಂಶಿ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಮಳೆಯಲ್ಲಿ ಮಾರುಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಲಾಂಗನ್ನು ಉಲ್ಟಾ ಹಿಡಿದು ಹೊಡೆದಾಡುತ್ತಿದ್ದಾಗ, ಅವರ ಅಮ್ಮನಿಗೆ ದುಷ್ಟನೊಬ್ಬ ಒದ್ದಾಗ.. ಲಾಂಗನ್ನು ಮತ್ತೆ ಉಲ್ಟಾ ತಿರುಗಿಸಿಕೊಂಡು, ಹೊಡೆದಾಡುವ ದೃಶ್ಯ ನನ್ನ ಅಚ್ಚು ಮೆಚ್ಚಿನದು.. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/N0DC4j1dGaM" width="320" youtube-src-id="N0DC4j1dGaM"></iframe></div><p>ಅದೇ ಅರಸು ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ.. "ಒಬ್ಬಳು ಬದುಕು ಏನೆಂದು ಹೇಳಿದಳು.. ಇನ್ನೊಬ್ಬಳು ಬದುಕು ಹೀಗೆ ಎಂದು ತೋರಿಸಿದಳು.. ಇಬ್ಬರು ನನಗೆ ಎರಡು ಕಣ್ಣುಗಳಿದ್ದ ಹಾಗೆ.. " ಎನ್ನುವ ದೃಶ್ಯದ ಅಭಿನಯ ಇಷ್ಟವಾಗುತ್ತದೆ.. ಸಮಯದ ಗೊಂಬೆಯ ಅಂತಿಮ ದೃಶ್ಯದಲ್ಲಿ ಅಣ್ಣಾವ್ರು "ಯೋಗಿ ಪಡೆದದ್ದು ಯೋಗಿಗೆ ಜೋಗಿ ಪಡೆದದ್ದು ಜೋಗಿಗೆ" ಎಂದು ಹೇಳುವ ದೃಶ್ಯ ನೆನಪಿಗೆ ಬರುತ್ತದೆ.. </p><p>ಮಿಲನ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಜೀವನದಲ್ಲಿ ಸೋತು ಹೋಗಿದ್ದ ನಾಯಕಿಗೆ ಮತ್ತೆ ಬದುಕುವುದಕ್ಕೆ, ಜೀವನವನ್ನು ಗೆಲ್ಲುವುದಕ್ಕೆ ಸಹಾಯ ಮಾಡುತ್ತಾ ತಿಳಿ ಹೇಳುವ ಮಾತುಗಳ ಅಭಿನಯ ಇಷ್ಟವಾಗುತ್ತದೆ.. </p><p>ಹುಡುಗರು ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ತಮ್ಮ ಬದುಕನ್ನೇ ಹಾಳುಮಾಡಿಕೊಂಡರೂ ಸ್ನೇಹಿತನಿಗೆ ಅವನ ಒಲವಿನ ಹುಡುಗಿಯನ್ನು ಮದುವೆ ಮಾಡಿಸಿ ನಂತರ, ಅವರಿಬ್ಬರೂ ಬೇಡದ ಕಾರಣಕ್ಕೆ ದೂರವಾಗಲು ನಿರ್ಧರಿಸಿದಾಗ "ತಂದೆ ತಾಯಿಗಳು ಲವ್ ಲವ್ ಎಂದರೆ ಯಾಕೆ ಹೆದರು ಸಾಯ್ತಾರೆ ಗೊತ್ತಾ.. ನಿಮ್ಮಂತವರಿಂದಾಗಿ.. ಅವರು ಅಂದುಕೊಂಡಿದ್ದಕ್ಕಿಂತ ಒಂದು ಕೈ ಹೆಚ್ಚಾಗಿ ಬದುಕಿ ತೋರಿಸಿ.. ನಿಮಗೆ ಸಲಾಂ ಹೊಡೆಯುತ್ತಾರೆ.... ಈ ದೃಶ್ಯವನ್ನು ಹತ್ತು ಹಲವಾರು ಬಾರಿ ನೋಡಿದ್ದೇನೆ. </p><p>ಪೃಥ್ವಿ ಚಿತ್ರದ ಜಿಲ್ಲಾಧಿಕಾರಿಯ ಗತ್ತು, ಅಷ್ಟೇ ಸರಳ ಸ್ವಭಾವದ ಪತಿಯಾಗಿ, ತನ್ನ ಮಡದಿಗೆ ಸಾಂತ್ವನ ಹೇಳುವ ರೀತಿ.. "ನಮ್ಮ ಜಿಲ್ಲೆಯನ್ನು ಕಾಪಾಡಬೇಕು.. ನನ್ನ ನಂಬಿದ ಜನಕ್ಕೆ ಮೋಸ ಮಾಡಬಾರದು ಎನ್ನುವಂತಹ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಹೇಳುವಾಗ ಅವರ ಅಭಿನಯ ಇಷ್ಟವಾಗುತ್ತದೆ.. </p><p>ಹತ್ತು ಹಲವು ಚಿತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಅಭಿನಯಿಸಿದ್ದರೂ, ನನಗೆ ಲೋಹಿತ್/ಪುನೀತ್/ ಅಪ್ಪು ಎಂದ ಕೂಡಲೇ ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಾಡುವುದು, ಕಾಣುವುದು ಬೆಟ್ಟದ ಹೂವು ಚಿತ್ರದ ಅಂತಿಮ ದೃಶ್ಯ.. ಇಡೀ ಚಿತ್ರದಲ್ಲಿ ಮನೆಯ ಜವಾಬ್ಧಾರಿಯನ್ನು ಹೊತ್ತು.. ನೆಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರೂ ತನ್ನ ಕನಸಿನ ರಾಮಾಯಣ ದರ್ಶನಂ ಪುಸ್ತಕವನ್ನು ಕೊಂಡು ಕೊಳ್ಳಲು ಹತ್ತು ಹತ್ತು ಪೈಸೆ ಕೂಡಿಸುತ್ತಾ. .. ಹತ್ತು ರೂಪಾಯಿಗಳಾದ ಮೇಲೆ ಪುಸ್ತಕ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಬೇಕು ಎಂದುಕೊಂಡರೂ, ಮನೆಯಲ್ಲಿ ತನ್ನ ತಂಗಿ, ತಮ್ಮ, ಅಮ್ಮನಿಗಾಗಿ ಕಂಬಳಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು.. ಅವರಿಗೆ ಹೊದ್ದಿಸಿ, ಮನೆಯ ಹೊರಗೆ ಕೂತು ಕಣ್ಣೀರಿಡುವ ದೃಶ್ಯ.. ನಿಜಕ್ಕೂ ಕಲಾವಿದ ಬೆಳೆಯುವ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿದ್ದಾನೆ ಎಂದು ತೋರಿಸಿದ ಅಭಿನಯವದು.. </p><p>ಸಾಮಾನ್ಯ ಚಿತ್ರರಂಗದಲ್ಲಿ, ಬಾಲಕಲಾವಿದರು, ನಾಯಕನಾಗಿ ಮತ್ತೆ ಮಿಂಚುವ ಸಾಧ್ಯತೆ ಕಡಿಮೆ.. ಅವರ ಮುಗ್ಧತೆಯೋ, ಮಾತಾಡುವ ದನಿಯೋ, ಸರಳವಾಗಿ ಅಭಿನಯಿಸುವ ನೈಜತೆಯೋ ಇವೆಲ್ಲಾ ದೊಡ್ಡವರಾಗಿ ನಾಯಕ ಪಟ್ಟಕ್ಕೆ ಏರಿದ ಮೇಲೂ ಜನರು ಅದೇ ರೀತಿಯ ಬಾಲಕಲಾವಿದನ ಮುಖವನ್ನೇ ನೆನಪಿಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಸಾಧ್ಯತೆ ಹೆಚ್ಚಿರುವುದರಿಂದ.. ಬಾಲಕಲಾವಿದರು ನಾಯಕರಾಗಿ ಗೆದ್ದ ಉದಾಹರಣೆಗಳು ಕಡಿಮೆ.. ಆದರೆ ಅದಕ್ಕೆ ಸವಾಲಾಗಿ ಗೆದ್ದು ನಿಂತವರು ಪುನೀತ್.. </p><p>ಕತ್ತಲಲ್ಲಿ ನ್ಯಾಯವಿಟ್ಟನೋ ನಮ್ಮ ಶಿವ ಕಣ್ಣುಗಳ ಕಟ್ಟಿ ಬಿಟ್ಟನೋ.. ಚಲಿಸುವ ಮೋಡಗಳ ಹಾಡಿನಂತೆ.. ಬೆಳಕಿನ ಜಗತ್ತಿನಿಂದ ಜಗಮಗ ಬೆಳಗುವ ತಾರಾ ಮಂಡಲಕ್ಕೆ ಜಾರಿಯೇ ಹೋದರು.. </p><p>ಬಾನ ದಾರಿಯಲ್ಲಿ ಸೂರ್ಯ ಜಾರಿ ಹೋದ ಎಂದು ಹಾಡುತ್ತಾ.. ಬೆಳ್ಳಿ ಪರದೆಯ ಮೇಲೆ ಜಾರಿ ಹೋದರು.. ಸಿನಿರಸಿಕರ ಮನದಲ್ಲಿ ಸದಾ ಹಸಿರಾಗುತ್ತಾರೆ.. </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/ED2EgbsDXDc" width="320" youtube-src-id="ED2EgbsDXDc"></iframe></div><p></p><p>ಮಾಡಿದ್ದು ಕೆಲವು ಚಿತ್ರಗಳಾದರೂ.. ಜೀವ ತುಂಬಿಸಿ ಅಭಿನಯಿಸಿ.. ಅಣ್ಣಾವ್ರ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಗಬಹುದು ಎಂದು ತೋರಿಸಿದರು.. ಆದರೆ ವಿಧಿಯ ಆಟ ಬೇರೆಯೇ ಇತ್ತು ಅನಿಸುತ್ತದೆ.. </p><p>ಭಾಗ್ಯವಂತನಾಗಿ ಬಂದು ವಸಂತ ಮಾಸದಲ್ಲಿ ಗೀತೆ ಹಾಡುತ್ತಾ ಜೀವನ ಎಂದರೆ ಚಲಿಸುವ ಮೋಡಗಳು .. ಅದಕ್ಕೆ ಹೊಸಬೆಳಕು ಮೂಡುತ್ತಲೇ ಇರುತ್ತದೆ.... ನಾನು ಅಪ್ಪಾಜಿಯ ಜೊತೆ ಸೇರಿಕೊಂಡು ಎರಡು ನಕ್ಷತ್ರಗಳಾಗಿದ್ದೇವೆ.. ಜೀವನವನ್ನು ಅಪ್ಪಬೇಕು..ಎಂದು ತೋರಿಸಿಕೊಟ್ಟ ನಾಯಕ ಪುನೀತ್ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್.. </p><p>ತಮ್ಮ ಬಾಲ್ಯ ಜೀವನದ ಅಭಿನಯಗಳಿಗೆ ಗುರು ಎಂದು ಹಿರಿಯ ಕಲಾವಿದ ಹೊನ್ನವಳ್ಳಿ ಕೃಷ್ಣ ಅವರನ್ನು ನೆನಪಿಸಿಕೊಳ್ಳುತಿದ್ದರು.. ಕೃಷ್ಣ ನೀನು ಮಾಡು ನಾನು ಮಾಡುತ್ತೇನೆ ಅಂತ ಹಲವಾರು ಸಂದರ್ಶನಗಳಲ್ಲಿ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದದ್ದು ಅವರ ಸರಳ ಮುಗ್ಧತೆಗೆ ಸಾಕ್ಷಿ.. </p><p>ಆಡಿಸಿ ನೋಡು ಬೀಳಿಸಿ ನೋಡು.. ಉರುಳಿ ಹೋಗದು.. </p><p>ಹೌದು.. </p><p>ಬೆಳ್ಳಿ ಪರದೆಯ ಮೇಲೆ ಪುನೀತ್ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಇಂದಿಗೂ .. ಎಂದಿಗೂ ಪವರ್ ಸ್ಟಾರ್..!!!</p>Srikanth Manjunathhttp://www.blogger.com/profile/04152086368173454221noreply@blogger.com5